Óriási hír jött a 2026-os magyar minimálbérről!

Holnap újra összeül a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF). A munkáltatók és a munkavállalók képviselői november óta újra tárgyalnak arról, hogy 2026-ban milyen mértékben emelkedjen a minimálbér és a garantált bérminimum.

Ugyan tavaly egy 3 éves bérmegállapodás keretében már megegyeztek arról, hogy a minimálbér milyen mértékben emelkedjen 2025 és 2027 között, a gazdaság teljesen más pályán halad, mint amire a felek számítottak. Az idei évre várt 3% feletti GDP-növekedésből végül 1% sem lesz, így újra kell tárgyalni a béreket.

A vállalatok azzal érvelnek, hogy csődhullám söpörhetne végig a cégek körében, ha 13%-kal kellene emelni a minimálbért, a 3 éves megállapodásban ugyanis 2026-ra ezt a számot írták bele. A munkavállalói képviseletek viszont az EU-s szinten lemaradó magyar bérekkel érvelnek a magas emelés mellett, szerintük ugyanis nagyon nagy szükség van a fizetések felzárkóztatására.

A VKF-ülésekről idén hírzárlatot rendeltek el, már ami a konkrét emelési terveket illeti, ezért sem lehet túl sokat olvasni arról, hogy mekkora emeléssel lennének elégedettek a dolgozók képviselői és mekkora bérnövekedést lennének hajlandóak adni a vállalatok, de annyi kiderült, hogy 13% nem lesz.

A Portfolio birtokába került friss számítások alapján nagyon úgy tűnik, hogy

2026-ra vonatkozóan a minimálbér esetében 10-11%-os, a garantált bérminimumot illetően pedig 7-8%-os növelésről tárgyalhatnak holnap a felek.

• Így a minimálbér bruttó 320-323 ezer forint között alakulhatna,
• a garantált bérminimum pedig 373-377 ezer forint között lehetne.

Értelemszerűen az uniós direktívához a minimálbér 11%-os emelésével kerülnénk közelebb jövőre, ám a legkisebb bér még így is bőven elmaradna az átlagbér 50%-ától; a rendszeres bruttó átlagkereset fele jövőre várhatóan meghaladja a 350 ezer forintot. Ráadásul abban az esetben, ha nem születik megállapodás a felek között, akkor egy automatizmus hatására a minimálbér 11,5% környékén nőne jövőre (ennyivel tér el ugyanis a gazdasági pálya a tavalyi VKF-megállapodásban rögzítettől). Igaz, ebben az esetben a garantált bérminimumról nem lenne egyezség. A munkáltatók ezért is igyekeznek "lealkudni" a bérminimum összegét.

Összességében a fenti mértékek kompromisszumot jelentenek mind a munkavállalók, mind a munkáltatók szempontjából, hiszen az eredeti tervhez képest végül kisebb mértékben emelkedhet a minimálbér, ugyanakkor egy stagnáló gazdasági környezetben a vállalatoknak is rendesen bele kellene nyúlni a zsebükbe. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy a kormányzat nem tudja kivenni a részét a béremelésből a szociális hozzájárulási adó 1%-pontos csökkentésével (amiről korábban szó volt). Így könnyen lehet, hogy végül a vállalatok ragaszkodnak egy hajszálnyival alacsonyabb emeléshez.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images