Tanultak a bankok a korábbi hibáikból?

21 ország, közel 100 válaszadó

A KPMG idén hetedik alkalommal készítette el Property Lending Barometer című felmérését, amelyben 21 ország közel 100 bankja vett részt Európa szerte. A felmérés keretében a cég a banki döntéshozókat az ingatlanfinanszírozás jelenlegi helyzetéről, a főbb finanszírozási paraméterekről és a kilátásokról kérdezte. Az elemzés során a meghatározott mutatószámok alapján domináns, fejlett és egyéb gazdaságok kategóriába sorolták az országokat. Magyarország a szomszédos Romániához vagy Szlovéniához hasonlóan a harmadik kategóriába került.

A felmérés főbb megállapításai:

• a válaszadók jelentős többsége gondolja úgy, hogy finanszírozási aktivitása az ingatlanszektorban nem változott vagy fokozódott tavaly óta
• a bankok finanszírozási aktivitása továbbra is visszafogottabb azokon a piacokon, amelyeken jelentős volt a nemteljesítő hitelek aránya
• a kedvező finanszírozási kondíciók és a támogató makrogazdasági környezet ellenére az első félévben csökkent az ingatlanbefektetések volumene Európában, 2015 azonos időszakához képes
• a magyarországi bankok ingatlanfinanszírozási hajlandósága nőtt
• az egyéb kategóriába sorolt országok közül Magyarországon figyelhetők meg a legkedvezőbb feltételek az elvárt kamatprémiumok tekintetében
• a hazai válaszadók több mint kétharmada mind a saját bankja, mind a bankszektor ingatlanhitel-portfóliójának növekedését várja a közeljövőben

Pozitív a banki hozzáállás

A kedvező gazdasági körülmények ellenére a bankok finanszírozási aktivitása továbbra is visszafogottabb azokon a piacokon, amelyeken jelentős volt a nemteljesítő hitelek aránya, és az ingatlanbefektetési aktivitásban is enyhe csökkenés tapasztalható Európában, állapította meg Andrea Sartori, a KPMG kelet-közép-európai ingatlantanácsadási csoportjának vezetője, aki egyben a felmérés koordinátora. "Továbbra sem találunk olyan kedvező banki finanszírozási kondíciókat, amelyek a globális pénzügyi válságot megelőzően voltak jellemzők, és a felmérés alapján nem valószínű, hogy ez a közeljövőben változni fog" - hangsúlyozta Andrea Sartori, aki egyben a londoni Emerging Europe Property Forum 2016 előadója.

A felmérés eredményeiből az is kiderül, hogy kategóriától függetlenül a válaszadók jelentős többsége (legkevesebb 75%-a) úgy gondolja, hogy finanszírozási aktivitása az ingatlanszektorban nem változott vagy fokozódott tavaly óta.

Sartori szerint a bankok korábban említett, pozitívnak tekinthető hozzáállása leginkább a támogató helyi és az európai makrogazdasági környezetnek köszönhető, megjegyezve, hogy bizonyos országokban jelentős befolyásoló tényező a finanszírozást igénylő kiemelt ingatlanok korlátozott száma, illetve az aktív befektetők hiánya.

Vegyes kilátások

A támogató makrogazdasági környezet, a kedvező finanszírozási kondíciók, az Európai Központi Bank eszközvásárlási programja és az alacsony kamatok ellenére az első félévben csökkent az ingatlanbefektetések volumene 2015 azonos időszakához képest. A hitelek elérhetősége, a rendkívül alacsony, vagy egyes esetekben negatív kamatok azonban csábítóak lehetnek az ingatlanpiaci befektetők számára.

2016 első hat hónapjában az ingatlanpiaci befektetések volumene elérte a 107,5 milliárd eurót, ugyanakkor ez 2015 azonos időszakához képest 30 százalékos csökkenést jelent. A politikai bizonytalanságok miatt vonzóbbá válhatnak a jó minőségű kevésbé kockázatos eszközök.

Míg a legnagyobb európai piacokon, így az Egyesült Királyságban és Németországban csökkent az ingatlanpiaci tranzakciók volumene az első félévben, addig Finnországban és Svédországban éves szinten hozzávetőlegesen mintegy 30 százalékos növekedést tapasztaltak. Sartori szerint a kínai gazdaság lassulásának üzleti aktivitásra gyakorolt hatásai már érezhetők a kontinensen, ugyanakkor a "Brexit"-referendum következményeit egyelőre nehéz előre megjósolni. Az elmúlt években tapasztalt gazdasági növekedésnek a geopolitikai feszültségek szabhatnak gátat, amelyek az európai szinergikus gazdasági kapcsolatokat is tesztelhetik" - tette hozzá Sartori.

Hogyan teljesít Magyarország?

Tavalyhoz képest a magyarországi bankok ingatlanfinanszírozási hajlandósága nőtt, mind a jövedelemtermelő ingatlanok, mind az új fejlesztések finanszírozása tekintetében. Az új fejlesztéseknél leginkább az irodaépületek finanszírozását preferálják a hitelintézetek, amit a lakóingatlan- és a kiskereskedelmi célú ingatlanfejlesztés követ. A finanszírozási hajlandóság pozitív változásával összhangban a válaszadók több mint kétharmada mind a saját bankja, mind a bankszektor ingatlanhitel-portfóliójának növekedését várja a közeljövőben.

Az egyéb kategóriába sorolt országok közül Magyarországon figyelhetők meg a legkedvezőbb feltételek az elvárt kamatprémiumok tekintetében és ezek közelítenek a fejlettebbnek tekintett régiós gazdaságoknál (Lengyelország vagy Csehország) tapasztalható szintekhez.

A KPMG felmérése alapján a magyarországi bankok jellemzően nem kötnek 11 évnél hosszabb futamidejű ingatlanfinanszírozási szerződéseket, ugyanakkor a tőketörlesztési elvárások alapján megállapítható, hogy a hitel teljes visszafizetésére akár 18 éves időtáv is elfogadható a finanszírozóknak (technikailag refinanszírozáson vagy új szerződésen keresztül, az eredi szerződés lejáratakor).

• Címkék:
• európa,
• ingatlan iroda,
• ingatlan,
• kpmg,
• Ingatlan irodapiac,
• ingatlanfinanszírozás