Közösségi média, mobil applikációk, az internet és a munkajog (x)

A jog és a munkajog miképpen tud lépést tartani e fejleményekkel?
"Röviden válaszolva: sehogy. Ugyanakkor ez nem meglepő: jogtudományi közhely, hogy a jog általában "csak kullog" a mindenkori gazdasági, technológia, társadalmi fejlődés nyomában. Így van ez ebben az esetben is. Már az adatvédelmi jog sincs feltétlenül arra felkészülve jól kimunkált szabályokkal, hogy az önkéntesen "megosztott" személyes adataink miként védendők az on-line térben. Itt az alapelv ugye az információs önrendelkezés, de hogy az "önrendelkezés" (pl. "megosztás") után praktikusan milyen elvek mentén használhatók ezek az adatok, az igencsak "szürke zóna". Ami a munkajogot illeti: a munka törvénykönyve alapelvi síkon, tehát közvetetten kezeli csak a kérdést és a számos általános magatartási követelmény tág megfogalmazása feladja a leckét a napi gyakorlati értelmezés számára. Csak egy példát említve ehelyütt az Mt.-ből: "A munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja". Mit is jelent a munkáltató szervezeti érdeke e körben? Jogász legyen a talpán, aki ennek objektív, kiforrott jelentéstartalmat tud adni. Holott egy alapjog korlátozása forog kockán..."
A munkajogász leginkább milyen szituációkban találkozhat a kérdéskörrel?
"A téma egyáltalán nem csupán elméleti kihívásokat tartogat, sőt! Ma már nem ritkák a röviden "Facebook-os felmondásnak" becézett munkaviszony megszüntetési tényállások, amikor a munkavállaló valamely közösségi oldalon tanúsított aktivitása (pl. a menedzsment durva kritizálása) szolgál a felmondás indokául. A jogi álláspont kialakításnál ilyenkor nagyon érzékenyen kell egyensúlyozni a munkáltatói alapjogok és érdekek (pl. jogos gazdasági érdek, jó hírnév védelme stb.) és a munkavállalói alapjogok (pl. véleménynyilvánítás szabadsága, továbbá a privacy) tengelyén. A nemzetközi joggyakorlat számos érdekes, mértékadó esetet, döntést termelt már ki ilyen témákban, és hazánkban sem ritkák már az ilyen ügyek. Irodánk praxisában (Ferencz, Fodor T., Kun & Partners Ügyvédi Társulás - a szerk.) is több ilyen esettel találkoztunk. Az más kérdés, hogy sokszor megegyezéssel zárulnak ezek az esetek, ritkán kerülnek bíróság elé. Így hazánkban még nem beszélhetünk e téren kiforrott joggyakorlatról, és ha hozzávesszük ehhez a jogszabályi háttér "általános", "nagyívű" (ún. generál-klauzulákkal operáló) jellegét, nem egyszerű sem a problémával találkozó HR-es, sem a munkajogász dolga. A felmondások mellett egyébként más érzékeny, jogilag releváns esetek is említhetőek. Például felmerülhet, hogy mennyiben lehet diszkriminatív egy "Google" és "Facebook" kutatásra (is) alapított kiválasztás a pályáztatás során. Hiszen számos olyan "védett tulajdonságunkat", szenzitív adatunkat önként - olykor közvetetten - osztjuk meg ezeken a "beszédes" felületeken, amelyek később munkáltatói döntések alapjai is lehetnek. Munkáltatói oldalon továbbá a vonatkozó belső szabályozások, szabályzatok kidolgozása jelent komoly feladatot. Itt talán nincs annál rosszabb, mint ha "favágó" módon kitermelünk egy szabályzatot, csak azért, hogy legyen. A belső jogi szabályozás hatékony kimunkálásához idő szükséges, belehelyezkedés a szervezeti kultúrába, a HR és a munkajogász (továbbá informatikus stb.) szoros együttműködése."
Ha már Ön is ezt említette: a HR és a munkajogász között milyen további "kölcsönhatások" lehetnek a témában?
"Igen, azért is utaltam erre, mert talán ez az egyik legfontosabb kérdés. A két terület a hatékonyság és jogszerűség jegyében kell, hogy támogassa, egyensúlyozza egymást. Fontos hogy mit lehet és mit érdemes megtenni. Például lehet, hogy jogilag abszolút megtilthatnám a közösségi médiák munkahelyi használatát (lévén szó munkavégzésről), mégsem biztos, hogy ez bármely munkáltatónál, bármely munkakörben általánosan szükséges és életszerű döntés volna (hiszen manapság e felületek annyira beépültek "szociális" életünkbe, hogy mesterséges és kontra-produktív lehetne ezek kierőszakolt eltiltása). Egy fordított logikájú példát is említve: lehet, hogy HR szempontból ma már szinte rutin-eljárás a pályázók "leinformálása", előszűrése a közösségi médiákról, ez mégis számos jogi kockázatot vethet fel, amelyre a munkajogásznak figyelmeztetnie szükséges."
Milyen egyéb új lehetőségeket és kihívásokat tartogat az internet világa a munka világa számára?

Van-e, lesz-e konferencia-előadásának valamiféle, esetleg már most is megfogalmazható üzenete?
"Azt gondolom - stabil jogszabályi és esetjogi háttér hiányában - a tudatosítás és az érzékenyítés a lényeg. Igaz ez mind a munkavállalókra, mind a munkáltatókra. Munkavállalóként érdemes körültekintően, elővigyázatosabban kezelnünk közösségi média aktivitásunkat. Munkáltatóként fontos az egyértelmű elvárások megfogalmazása: például "testre szabott" szabályzatok intézményesítése és a munkavállalók képzése stb. útján."
Dr. Fodor T. Gábor
ügyvéd, munkajogász, Ferencz, Fodor, Kun & Partners
A Personal Hungary munkajogi szakértője

Itt vannak a szuperbaktériumok, és letarolhatják az egész világot
Nagyon aggasztó képet festenek a legfrissebb kutatások.
Globális minimumadó (GloBE) - gyakori kérdések és gyakorlati válaszok
A globális minimumadó (GloBE) szabályozása 2024-től érdemben érinti a multinacionális vállalatcsoportok magyarországi tagjait is. A szabály célja, hogy minden, 750 millió eurót meghaladó ár
Katasztrófaövezetből virágzó ökoszisztéma: így lett újra a halaké és az úszóké a Szajna
A Szajna valaha egy Párizs szívében húzódó ökológiai katasztrófaövezet volt, de az elmúlt 50 év során a szinte halott csatorna fokozatosan virágzó ökoszisztémává
New York, te kommunista...
Világvége, összeomlás, Szovjetunió - ez vár New Yorkra a republikánusok szerint, ha a demokrata Zohran Mamdani lenne a város polgármestere. De tényleg bibliai méretű pusztulás... The post New
Az erdőtüzek és a hőstressz visszaveti a magzatok fejlődését
A globális felmelegedés hatására egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak a szélsőséges időjárási jeleségek, amelyek hatással vannak a várandós nőkre.
Oroszország és Kína a self made milliárdosok bölcsője
A nagyjából 3000 dollármilliárdos kétharmada self made, maga szerezte a vagyonát. Az örökölt és self made milliárdosok aránya tud mesélni az adott ország történelmi, kulturális,... The pos
Zsugorodó világ, táguló tudomány - együttműködés és rivalizálás a fejlődés motorjaként
Verseny vagy együttműködés? A tudomány és technológia fejlődését évszázadokon át ez a kettősség hajtotta előre. Ma a világ zsugorodóban, az elmúlt évtizedekben egyre több a közös kut
Rekordszinteken az Egyesült Államok légszennyezettsége
Több mint 150 millió amerikai él olyan területen, ahol a légszennyezettség meghaladja az egészségügyi határértékeket.
Otthon Start Program 2025: Megjelent a 3%-os lakáshitel jogszabálytervezet
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Otthon Start Program 2025: Megjelent a 3%-os lakáshitel jogszabálytervezet Az Otthon Start Program 2025 szeptemberben induló, új állami lakástámogatási


Szembejött a kormánnyal a valóság – Mikor jön a beismerés?
Mennyi lesz a 2025-ös növekedés?
Tényleg túl hosszú az élelmiszer útja? Kiderült, ki mennyit kaszál a magyarok pénzén
Lehetne spórolni a rövidebb az élelmiszerlánccal?
Mit üzennek a BYD és a CATL hazai gyárairól érkező baljós hírek?
Összetett okok húzódnak meg az autópiaci kereslet megtorpanása mögött.
Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez
Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.
A platformok harca – melyiken érdemes kereskedni?
Online előadásunkon bemutatjuk a különböző kereskedési felületeket, megmutatjuk, melyik mire jó, milyen költségekkel számolhatsz, és milyen funkciók segítenek a hatékony befektetésben.