10% felett hozott 1 év alatt - Érdemes még beszállni?

Csökkenő hozam a láthatáron - Mire kell figyelni?

Három fontosabb dolgot lehet kiemelni, ami a jövőben várhatóan jelentős hatással bírhat a kötvényalapok teljesítményére.

1. Az alacsony infláció miatt az MNB 2015 végéig megtartaná a 2,1%-ra csökkentett alapkamatot, ami a rövid, magyar kötvényalapokba fektetők számára azt jelenti, hogy nem lesznek képesek kiemelkedő hozamot elérni belátható időn belül.

2. Az amerikai Fed kamatemelésre készül, az Európai Központi Bank azonban a deflációs veszélyek miatt egyelőre nem tervez ilyen lépést.

3. Azzal, hogy az EKB alacsonyan tartja a hozamokat, valamennyire ellensúlyozhatja a Fed kamatemelésének hatását, de középtávon azt lehet várni, hogy a tengerentúli kamatok emelkedése nálunk is éreztetik majd hatásukat, elsősorban a hosszú kötvényalapok rosszabb teljesítményében.

Magas visszatekintő hozamok: ez már nem várható a jövőben

Ahhoz, hogy jobban megértsük a hozamok mögötti mozgatóerőket, először ismerkedjünk meg a rövid- és hosszú kötvényalapok referenciahozamaival, valamint az átlagidő fogalmával.

Referenciahozam (benchmark hozam) Az alapok befektetési politikájában megjelölt piacokat leképező indexek hozama. Ez az a hozam, aminek elérését az alapok célul tűzik ki. Természetesen minél jobban teljesít az alap a referenciahozamhoz képest, annál jobb (az alapkezelőnek és a befektetőnek egyaránt). A rövid kötvényalapok teljesítményét leginkább az RMAX indexhez viszonyítják, míg a hosszú kötvényalapok esetében ez a referenciahozam jellemzően a MAX index hozama. RMAX index A három hónap és egy év közötti hátralévő átlagos futamidejű állampapírok indexe. Jellemzően rövid lejáratú állampapírokat és diszkontkincstárjegyeket tartalmaz. Az RMAX index módosított átlagideje a szeptember eleji adatok alapján jelenleg 0,63 év. MAX index Az egy évnél hosszabb lejáratú állampapírok indexe. A portfólióban egyaránt megtalálhatóak 2 és 14 év múlva lejáró állampapírok is, a hónap elején 4,17 éves módosított átlagidővel rendelkezett az index. Átlagidő (duration, D) Az átlagidő lényegében a kamatlábkockázat mérőszáma. Definíció szerint azt mutatja meg, hogy átlagosan mennyit kell várnunk addig, hogy a pénzünknél legyünk. Lényegében azt lehet elmondani, hogy minél nagyobb egy kötvényportfólió átlagideje, annál kockázatosabbnak tekinthető. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nagyobb átlagidő esetén egy portfólió jobban ki van téve a hozamok változásának, vagyis hozamcsökkenés esetén nagyobb átlagidővel többet nyer a befektető, míg hozamemelkedés esetén többet veszít. Módosított átlagidő (D*) A módosított átlagidő azt mutatja meg, hogy a kamatláb bizonyos mértékű változása hozzávetőlegesen milyen változást eredményez a kötvény árfolyamában. Képlettel leírva: Árfolyamváltozás = Kamatlábváltozás * (-)Módosított átlagidő. Ha például a hozam 1%-ot emelkedik, akkor mondjuk 2 éves módosított átlagidővel számolva a kötvényportfólió árfolyama 2%-kal csökken, míg 1%-os hozamcsökkenés ugyanilyen paraméterek mellett már 2%-os árfolyam emelkedést jelentene.

Az alábbi két ábrán azt láthatjuk, hogy miként teljesítettek a legjobb visszatekintő hozam alapján kiválasztott rövid- és hosszú kötvényalapok saját referenciaindexükhöz képest. A rövid kötvényalapoknál azért látunk nagyobb eltéréseket, szemben a hosszú társaikkal, mivel itt sok esetben az RMAX index mellett a MAX index is referenciaként szolgál.

Változó hozamkörnyezet - a hosszú kötvényalapok húzzák a rövidebbet

Ha például a fenti hosszú kötvények teljesítményét bemutató ábrára nézünk, azt láthatjuk, hogy a legjobban teljesítő alapok egyéves visszatekintő hozamai szeptember elején 10% felett mozogtak. Éppen ez az a "hiba", amit a legtöbb kisbefektető elkövet: az alapok visszatekintő hozamaiból következtet a várható hozamokra. Ezt az összehasonlítás ebben az esetben nem célszerű és nem is szabad megtenni. Meg is mutatjuk, hogy miért.

Jelenleg olyan alacsony szintre estek a hazai állampapírhozamok, hogy ha nem történik változás a hozamokban, akkor egy 100%-ban MAX indexet követő hosszú kötvényalap bruttó hozama 3,41%-ot (!) érhet el egy év alatt. Ezt a hozamot úgy kaptuk meg, hogy súlyoztuk a MAX indexet alkotó állampapírok hozamát az indexben szereplő piaci súlyukkal, az alábbiak szerint:

Ha ezt még így sem tartanánk elég alacsonynak, lehet tovább fokozni, mert ebből a hozamból még lejönnek a folyó költségek is. A fenti példában 1,5%-os folyó költséggel kalkuláltunk, amit ha levonunk a korábbi 3,41%-os hozamból, akkor már csak 1,91%-ot tehetünk zsebre. A 3,41%-nál nagyobb hozamot csak akkor tud elérni egy kötvényalap, ha például

• a portfóliója jelentősen eltér a benchmarktól (állampapírok mellett vállalati kötvényekbe, jelzáloglevelekbe és például eurós papírokba is fektet)
• vagy ha rövid távon tovább esnek a hazai hozamok, amire kisebb esély mutatkozik, mint a hozamemelkedésre.

Így már azért láthatjuk, mennyire nem reális azt feltételezni, hogy a jövőben is el tudunk érni a hosszú kötvényalapokkal 10% vagy afeletti hozamot.

Ne gondoljuk, hogy itt a vége, van még más is: amennyiben a következő egy év során emelkedni kezdenek a hazai referenciahozamok (és valószínűleg fognak), akkor ez tovább csökkenti az amúgy sem rózsás 3,41%-os elméleti - változatlan hozamkörnyezet mellett elérhető - hozamot. A hosszú kötvényalap - bár vannak kivételek, de - jellemzően egy benchmarkot követő eszközosztály, ezért a teljesítményét elsősorban a referenciaindex mozgása határozza meg, így (a BAMOSZ normák és törvényi előírások alapján) az alapok kezelői csak meghatározott mértékben térhetnek el a referenciaindex súlyaitól. Az igazsághoz tartozik persze az is, hogy ettől függetlenül azért van egy kisebb mozgásterük.

Rövid kötvényalapok: itt másak a játékszabályok

A rövid kötvényalapoknál több lehetőség adódik egy magasabb hozamok melletti jobb teljesítmény eléréséhez.

• A hosszú kötvényalapok portfóliójában szereplő papírok hátralevő átlagos futamideje meghaladja a 3 évet. Számok szintjén ez azt jelenti, hogy ha emelkednek a hozamok 1%-ot, akkor a hosszú kötvényalapok minimum 3%-ot veszítenek értékükből (a módosított átlagidőnél használt képlet alapján), bármit is csinál az alapkezelő, hiszen a portfóliónak tartania kell a minimum 3 éves futamidőt.
• Ezzel szemben a rövid kötvényalapok portfóliójukban 0,5-3 éves hátralevő átlagos futamidejű papírokat tarthatnak, ami már nagyobb lehetőséget ad egy esetleges hozamemelkedés kivédésére és az aktívabb portfólió kezeléshez is.

Hogy miért? Amennyiben nőnek a hozamok, akkor a kötvényportfóliók értékének csökkenését úgy tudják kivédeni a rövid alapokat kezelők, hogy rövidebb futamidejű papírokat tartanak a portfólióban (alacsonyabb lesz a portfólió átlagideje és ezáltal a kamatlábkockázatnak való kitettség mértéke is), míg a csökkenő hozamok okozta értéknövekedést egy magasabb átlagidejű portfólióval tudják még jobban kiaknázni (tehát hosszabb futamidejű papírokat tartanak bennük). De mindennek megvan az ára. A kisebb átlagidejű portfólióval lehet, hogy nagyrészt kivédik a portfólióban a hozamnövekedés okozta értékcsökkenést, ugyanakkor azzal, hogy rövidebb futamidejű papírokat vesznek, egyúttal a hozamlehetőségeket is erőteljesen bekorlátozzák (például egy 6 hónapos diszkontkincstárjegy jelenlegi hozama 1,5% körül mozog, és akkor még nem beszéltünk a folyó költségekről).

Mit láttunk eddig?

Az elmúlt két éves időszakot tekintve azt láthattuk, hogy bár a hosszú kötvényalapok nettó eszközértékében nem történt lényegi változás, a rövid kötvényalapok értéke jelentősen meglódult: jó 2 év alatt 200 milliárd forintról csaknem 900 milliárd forintra nőtt az ebbe a kategóriába tartozó alapok nettó eszközértéke. Hogy mire vezethető mindez vissza? A hazai befektetők elsősorban az alacsonyabb kockázatú - a bankbetéteknek jobban megfeleltethető - befektetési lehetőségeket díjazták jobban. Éppen ez az, ami a jövőben nagy valószínűséggel változni fog. Ha emelkednek majd a hozamok, a rövid kötvényalapok sem fognak tudni jó teljesítményt felmutatni.

Konklúzió

A kötvényalapok esetében tehát jól látható, milyen félrevezető lehet, ha a jövőbeli befektetéseinkről a visszatekintő hozamok alapján döntünk. Most nézve a kötvényalapok visszatekintő hozamai még nagyon szép teljesítményt mutatnak, de egy évvel később már biztos, hogy nem ugyanezt fogjuk látni. Összegezve azt lehet elmondani, hogy ha a piacon csökkennek a hozamok (az elmúlt időszakban éppen ezt figyelhettük meg), akkor a hosszú kötvényalapok jellemzően felülteljesítik a rövid társaikat, de ha beindul a hozamok emelkedése (a közeljövőben ez a forgatókönyv a legvalószínűbb), akkor nem várhatunk nagy csodákat a hosszú kötvényalapjainktól. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ne szabadna megvenni a kötvényalapok befektetési jegyeit, de körültekintően kell dönteni és - különösen a hosszú kötvényalapok esetében - fokozott figyelmet kell fordítani a makrogazdasági folyamatokra és a hazai-, valamint nemzetközi befektetői hangulat alakulására is.

Mindazoknak pedig, akik nemcsak a hazai állampapírokba fektető kötvényalapokban gondolkodnak, hanem magasabb kockázatot hordozó kötvények felé is kacsingatnak, nem kell messzire menniük. Ma már a hazai alapkezelőknél is megtalálhatóak a magasabb hozampotenciált - és ezáltal magasabb kockázatot is - rejtő kötvényalapok, mint például:

• vállalati kötvényalapok,
• globális kötvényalapok, valamint
• változó kamatozású kötvényeket vásárló alapok.

Vannak tehát alternatív lehetőségek is, amikből mindenki saját szája íze szerint válogathat. Ha pedig szeretné megtakarításaiból a maximumot kihozni, a Portfolio Profit segítségével megtalálhatja az Ön számára ideális magas hozamú befektetési formát.

• Címkék:
• Vallalatok,
• befektetési alap,
• kötvényalap