Koronavírus: súlyos dolgokat állít egy friss vizsgálati jelentés

A 2023 nyarán kezdődött vizsgálat, amelyet Heather Hallett, az angol fellebbviteli bíróság nyugalmazott bírája vezet, várhatóan 2026-ig tart, és több különálló részből - hivatalos elnevezéssel modulból - áll.

A második modul négy különálló - 2, 2a, 2b, 2c - részének eredményeiről csütörtökön bemutatott 800 oldalas köztes jelentés fő megállapításai közé tartozik, hogy a Boris Johnson akkori miniszterelnök vezette konzervatív párti brit kormány által először 2020. március 16-án bevezetett, akkor még csak ajánlás formáját öltő, később folyamatosan és jelentősen szigorított

korlátozásokat "sokkal korábban" érvénybe kellett volna léptetni.

A jelentés szerint ebben az esetben a később többször is elrendelt, szinte teljes kijárási tilalommal és az intézmények, üzleti vállalkozások zömének kötelező és hosszas bezárásával járó intézkedéseket valószínűleg sokkal rövidebb időre kellett volna érvényesíteni, vagy akár teljes mértékben el is lehetett volna kerülni.

A vizsgálati jelentés elismeri, hogy a kötelező zárlatokról hozott rendelkezések a legnehezebb döntések voltak, amelyeket Nagy-Britannia kormányainak valaha is be kellett vezetniük.

A jelentés szerint ugyanakkor a vizsgálóbizottság által mérlegelt bizonyítékok arra vallanak, hogy a végül 2020. március 23-án kötelezővé tett országos zárlatot egy héttel korábban el kellett volna rendelni.

A dokumentum szerint az akkori járványhelyzetből levezetett modellszámítások arra vallanak, hogy ha a brit kormány ezt már március 16-án - az akkor még csak részleges és ajánlásszerű intézkedések bejelentésének napján - megteszi, a koronavírusjárvány első hullámának július 1-ig tartó szakaszában 48 százalékkal kevesebben haltak volna meg Angliában a vírus okozta betegség szövődményei miatt.

A vizsgálatot végző szakértők számításai szerint ez azt jelenti, hogy

csak ebben az időszakban a ténylegesnél hozzávetőleg 23 ezerrel kevesebb haláleset következett volna be Angliában.

A vizsgálati jelentés szerint a brit kormány, valamint a skót, a walesi és az észak-írországi kormányok helyi szinteken külön is meghozott válaszintézkedései rendre túlságosan megkésettek és elégtelenek voltak.

A dokumentum "megbocsáthatatlannak" nevezi, hogy a hatóságok 2020 folyamán rendre újból és újból elkövették ugyanazokat a hibákat.

Jóllehet nem fér kétség ahhoz, hogy a 2020-ban és 2021-ben elrendelt országos zárlatok emberéleteket mentettek meg, ezek az intézkedések azonban maradandó sebeket ütöttek a brit társadalmon, gyerekeket fosztottak meg a normális gyermekkortól, késleltették egyéb betegségek diagnosztizálását és kezelését, emellett fokozták a társadalmi egyenlőtlenségeket - fogalmaz a koronavírus-járvány vizsgálatáról csütörtökön kiadott új részjelentés.

A dokumentum szerint a Johnson-kormányt a járvány első időszakában "toxikus és kaotikus működés" jellemezte, és az intézkedésekbe vetett lakossági bizalom eróziójához vezetett, hogy a kormány által elrendelt korlátozásokat kormánytisztviselők - köztük Boris Johnson - is rendszeresen megsértették.

A vizsgálat tavaly nyáron összeállított első köztes jelentése is súlyos bírálatokat fogalmazott meg.

Az akkori jelentés főbb megállapításai közé tartozott, hogy a sürgősségi tervezésért felelős intézmények és struktúrák működését "útvesztőhöz mérhető bonyolultság" jellemezte, és "stratégiai léptékű, végzetes hibák" történtek az országot fenyegető járványkockázat megítélésében, megelőzésében és kezelésében.

A nagy-britanniai koronavírus-járvány első évében, 2020-ban 10,4 százalékkal - a modern brit gazdaságtörténetben példátlan mértékben - zuhant a brit hazai össztermék (GDP) értéke.

A brit egészségügyi minisztérium számításai szerint a brit koronavírus-járvány

halálos áldozatainak száma 2020 és 2023 között megközelítette a 230 ezret.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images