Szingapúr az új Svájc a rejtőzködő dollármilliók számára

‹ 1 2

A Julius Baer arra számít, hogy öt éven belül megduplázza a szingapúri és hongkongi központjaiban kezelt vagyont, így a térség súlya eléri a teljes állomány egynegyedét. A Credit Suisse privátbanki vezetője egy Reutersnek adott interjújában úgy nyilatkozott, hogy az ázsiai private banking piactól 20 százalék feletti éves növekedést vár a vállalat, ami több mint háromszorosa a világ átlagának, és meghaladja a saját kezelt vagyonukra adott 15-20 százalékos előrejelzést is.

Walter Berchtold szerint ugyan a Credit Suisse fő riválisával, a UBS-szel szemben a második negyedév során újabb friss tőkebeáramlásokat könyvelhetett el, de a befektetők visszatérte nem jelenti a profitok emelkedését, az átlagos margin nem növekedett számottevően a válság utáni mélypontokról, és jelenleg is alig valamivel 120 bázispont felett áll. Ez még mindig magasnak tekinthető a versenytársakhoz képest - mutatott rá Berchtold az interjúban. Mindez újabb magyarázatot is ad arra, hogy a meghatározó piaci szereplők miét kutatják ilyen elszántan a növekedés újabb lehetőségeit Ázsiában.

A szingapúri privátbanki vagyon 2000 és 2008 között hatszorosára nőtt a Calamander Group becslése szerint, és jelenleg mintegy 500 milliárd dollárt kezelnek a legtehetősebb ügyfeleik számára az ottani bankok, amihez még hozzáadódik a Hongkongban kezelt 200 milliárd dollár. 2008 óta ugyanakkor az európai offshore központokból, elsősorban Svájcból több mint 500 milliárd dollárnyi vagyon áramlott ki.

A Capgemini adatai szerint a legalább egymillió dolláros megtakarítással rendelkező ügyfelek vagyonát tekintve az ázsiai piac (nem egyedül Szingapúr és Hongkong) 2009 végére túlszárnyalta az európait is, és a jövőben is lényegesen nagyobb ütemben bővül majd.

Az adóhatóságok aggasztónak találják a helyzetet

Miközben a bankok le vannak nyűgözve a Szingapúr, és hozzá hasonlóan Hongkong nyújtotta növekedési lehetőségekkel, nem mindenki figyeli a folyamatot ilyen elégedetten az eltitkolt vagyonokat hajszoló hatóságoknál. Svájc esetében sem az állomány kétharmadát kitevő, legális és bejelentett offshore vagyonkezelés verte ki a biztosítékot, és számos elemző szerint a szingapúri és hongkongi jogi és adózási környezet újabb lehetőséget teremt az adócsalásra.

Egy New York Timesnak nyilatkozó szakértő arra hívja fel a figyelmet, hogy Szingapúrban nem vetnek ki adót a tőkejövedelmekre és a külföldi osztalékokra, ráadásul vállalatok és alapítványok mögé rejtőzve is lehet számlát nyitni az ottani pénzintézeteknél. Hongkongban ugyan nincs dedikált banktitok szabályozás, de ugyanígy nem kell adót fizetni a tőkenyereség után, és szintén lehet vállalatokon keresztül számlát nyitni, ami követhetetlenné teszi az ide telepített vagyonokat.

Az érintett országok természetesen nem kedvelik az "adóparadicsom" jelzőt, Jacqueline Ong, szingapúri jegybank és pénzügyi felügyelet szerepét is betöltő intézmény szóvivője szerint az ország minden esetben hozzáférést biztosít a bűnügyi gyanúba keveredett ügyfelek adataihoz a külföldi hatóságok számára, miközben hongkongi kollégája a New York Timesnak úgy fogalmazott, hogy hiba egy lapon említeni az adóelkerülést támogató országokkal Hongkongot, ahol csupán arról van szó, hogy a kiszámítható fiskális politikának köszönhetően nagyon egyszerű és átlátható az adórendszer.

Az amerikai igazságügyi minisztérium szerint ugyanakkor az elmúlt években felderített esetek jelentős részében szingapúri és hongkongi pénzintézetekhez vezettek a szálak, a kifejezetten az adóbeszedéssel megbízott állami ügynökség, az IRS (Internal Revenue Service) pedig 800 fővel bővíti állományát, kifejezetten az ázsiai pénzügyi központokban zajló adóelkerülés felderítésének céljával.

• Címkék:
• privátbank

• Menetrendszerűek lettek a botrányok.
• Sokszorosára nőtt a piac.