Forintosítás: ezért járt Orbán Svájcban, vagy ekkora zsenik vagyunk?
Bár a forintosítás bejelentése óta sok időpontot és határidőt megismertünk, azt a svájci jegybank néhány vezetőjén kívül senki nem tudta - talán még ők sem gondolták -, mekkora kataklizma jön 2015. január 15-én az árfolyamküszöb eltörlésével a svájci frank piacán. Azt pláne nem, hogy mekkora tartozásnövekedéstől szabadul meg az előre fixált árfolyam révén a magyar devizahiteles családok közel félmilliós tömege. Bár a végtörlesztők és az árfolyamgátasok sokat köszönhetnek a kormánynak, a most forintosítandó devizahitelek gazdái maximum az isteni gondviselésnek adhatnak hálát frissen jött szerencséjükért.
Ettől még a devizahitelesek valóban nagyot nyertek a szerencsés időzítéssel. Nagyjából 11 milliárd franknyi hitelt érint a február 1-jei forintosítás, amit ha a jelenlegi árfolyamon forintosítanak (vagy egyáltalán nem forintosítanak), több mint 600 milliárd forinttal nagyobb tartozást kapnának a nyakukba a fix árfolyamú konverzióhoz képest. Persze ebből a szempontból erősen megkésettnek is tekinthető a forintosítás: ha három évvel ezelőtt forintosították volna ugyanezt a 11 milliárd franknyi tartozást, akkor csaknem 800 milliárddal, ha hat évvel ezelőtt, akkor csaknem 1300 milliárddal kisebb lett volna a devizahitelesek átváltott tartozása. Ha figyelembe vesszük, hogy a korábbi lakossági devizatartozás frankban jóval nagyobb volt a most forintosítandónál (a normál törlesztések, a végtörlesztés és az elszámolások miatt csökkent azóta jelentősen), a fentieknél még nagyobb összegeket kapnánk. Csakhogy ez mindössze elméleti okoskodás, meggyőződésünk ugyanis, hogy 2014 előtt a forintosításra csak aránytalanul nagy áldozatok árán lehetett volna sort keríteni. Három fő ok miatt:
1. A válság elején például nem 11 milliárd frank, hanem több mint 25 milliárd frank volt a háztartások jelzáloghitel-tartozása. Ahogy a devizahitelek mostani forintosításához, úgy egy 2009-es forintosításhoz is csaknem a hiteltartozás teljes összegében szükség lett volna az MNB devizatartalékára, hiszen ennek igénybe vételével képesek csak megakadályozni a bankok, hogy a konverzió a forint összeomlását okozza. 2009-ben az MNB 25 milliárd eurónyi devizatartalékkal rendelkezett, ami azt jelenti, hogy a 25 milliárd franknyi jelzáloghitel forintosításához a devizatartalék közel 70%-át kellett volna elégetni. Ezzel szemben a mostani forintosítás a devizatartalék alig több mint 20%-át érinti, azt is időben elnyújtott módon. Az ország rövid lejáratú adóssága ma ráadásul jóval kisebb, mint a válság idején, aminek köszönhetően szintén jelentősen nőtt a jegybank mozgástere.
2. Nagyot fordult a világ néhány év alatt a magyar monetáris politika körül és az ország kockázati megítélésében is, márpedig ezek alapjaiban határozzák meg a hitelezés ár jellegű feltételeit, vagyis többek között a lakossági hitelek kamatszintjét. A válság első éveiben például 10% fölötti, ma viszont már csak 6% körüli kamatozás mellett veszik fel a lakáshiteleket a háztartások. Míg tehát egy korábbi forintosítás (jelentős tartozás-elengedés nélkül) a törlesztési terhek jelentős emelkedését okozta volna a lakosság számára, a mai forintosítás ezt gyakorlatilag semlegesen hagyja, az elszámolási folyamat és a "fair banki" kamatozásra való áttérés pedig még csökkenti is a törlesztési terheket.
3. A forintosításnak ráadásul lényeges jogi feltétele is akad: egy olyan Alkotmánybíróság és egy olyan alkotmánybírósági döntés (tavaly március 17-én), amely felhatalmazta az államot, hogy a korábban megkötött szerződésekbe belenyúljon, amennyiben azt tömeges társadalmi probléma indokolja. Nem mennénk bele a kormány és az Alkotmánybíróság viszonyába, de ezt a kifogást kétségtelenül gyengíti a tény, hogy már a válság hajnalán "elkérhette" volna a (mindenkori) kormány a Alkotmánybíróságtól a forintosítási "engedélyt". Elemzési körünkön kívül eső okok miatt erre csak nemrég került sor.
A kormányt és az erőteljes támogatást nyújtó MNB-t tehát egy valamiért dicséret illeti, de ez nem a svájci jegybank döntésének előrelátása, amiért manapság még a külföldi sajtó is vállon veregeti Orbán Viktort. Az a bátorság érdemel elismerést, amellyel a lakosságot szinte az első olyan pillanatban megszabadították a fölösleges árfolyamkockázatától, amikor a forintosítás feltételei megteremtődtek. Anélkül, hogy az 1,2-es árfolyamküszöb vagy más piaci illúzió hamis biztonságérzetébe kapaszkodtak volna.
Kijev közzétette a bizonyítékot: így történhetett a légtérsértés a magyar határnál
Kétszer is berepülhetett Ukrajnába a magyar drón.
Bevallotta az európai szélsőjobboldali vezér, végig az oroszok zsebében volt
Pénzért cserébe Oroszországot támogató nyilatkozatokat tett az Európai Parlamentben.
Kész a terv Brüsszelben, lábjegyzetbe se kerülhet a magyar kormány
Drasztikus lépésre készülnek.
Egy atomhatalom már Oroszországgal készül a mindent elsöprő invázióra
Derült ki egy 800 oldalas kiszivárgott jelentésből.
Vasúti káosz és dróntámadás Ukrajnában: nemzetközi járatok is érintettek
Orosz csapások okoztak súlyos károkat Odessza közelében.
Agrárgazdaság átadása: a generációváltás és a vagyontervezés kulcsa az agráriumban
Az agrárgazdaság átadása az elmúlt években az agrárium egyik legaktuálisabb kérdésévé vált. A rendszerváltás idején önálló gazdálkodóvá vált generáció mára elérte vagy hamarosan

Clorox Company - elemzés
Kereskedési célpontokat keresgéltem, most éppen a magas ROIC, az elfogadható osztalékhozam és a chart alapon jó beszállási lehetőségek voltak a legfontosabb szempontjaim. Így találtam rá a C
A kertészkedés egészséges, és nem csak a friss zöldségek miatt
Friss kutatások szerint már heti két és fél óra kertészkedés is elegendő lehet ahhoz, hogy csökkentsük a túlsúly, a magas vérnyomás, a cukorbetegség és más egészs
Magyar ingatlanpiac: hórukk országban mérsékelt verseny
A héten Zsolt pihenőt kapott, Balázs és Ádám pedig Tibor Dávid Masterplast CEO-val beszélgetett a magyar ingatlanpiac évtizedes kérdéseiről. Dögunalmas szakmai adásunkban szó lesz a... The p

Külföldre költözés matematikája
Hamarosan itt a választás, ilyenkor sokan szokták megfogadni, hogy valamilyen eredmény esetén emigrálnak. Ezeket általában nem kell komolyan venni, valószínűleg üres lenne az ország, ha tényl
A baby boomer generáció gazdasági jelentősége
Kulcsszereplők a jövő gazdasági növekedésében.
Megnyílt a biogáz-kassza: 40 milliárd támogatás kerül szétosztásra
A most megjelent felhívás a biogáz- és biometán-projektek teljes értékláncát támogatja: az alapanyag-logisztikát és tárolást, az előkészítést, a fermentorokat és gázkezelést, valamint

Mindent a TBSZ-ről: Ha érdekel a megtakarításaid jövője, hallgasd meg élő webinarunkat!
Mindent a TBSZ-ről – webinár 60 percben, ebédszünet alatt! Ha még nem hallottál róla, vagy már találkoztál a fogalommal, de nem vagy biztos a részletekben,... The post Mindent a TBSZ-ről:



A magyar mezőgazdaság életben maradása múlik ezen: víz nélkül nem fog menni
Túl sok függ az időjárás szeszélyeitől.
Ismét téma a nyugdíjemelés: kik kaphatnának sokkal többet havonta?
Mi az a minimálnyugdíj, és hogy lehetne hatékonyan alkalmazni?
Semmi sem állítja meg a forint dicsőséges menetelését?
Lehet még erősebb a hazai fizetőeszköz?
Tőzsdei túlélőtúra: Hogyan kerüld el a leggyakoribb kezdő hibákat?
A tőzsdei vagyonépítés során kulcsfontosságú az alapos kutatás és a kockázatok megértése, valamint a hosszú távú célok kitűzése és kitartó befektetési stratégia követése.
Tőzsdézz a világ legnagyobb piacain: Kezdő útmutató
Bemutatjuk, merre érdemes elindulni, ha vonzanak a nemzetközi piacok, de még nem tudod, hogyan vágj bele a tőzsdézésbe.