Nagyhatalmi játszma miatt nem vehet bankot az OTP?

Román bankot vett volna az OTP

Az OTP célja, hogy minden olyan országban erősítse a jelenlétét, ahol alacsony a piaci részesedése, ilyen Románia is, ahol az OTP részesedése csupán valamivel 2 százalék feletti, ezért is kereste a felvásárlási lehetőségeket ott az OTP. Találtak is egy eladó bankot, a görög National Bank of Greece adná el román leánybankját, a Banca Romaneascát, az OTP pedig ajánlatot is tett a román pénzintézetre, a megállapodást a görög és a magyar bank tavaly július végén írta alá, már csak a román felügyelet és a jegybank jóváhagyására volt szükség. A felügyelet tavaly december közepén jóvá is hagyta a tranzakciót, ezután már úgy tűnt, sínen van a felvásárlás, a jegybanki jóváhagyás azonban szokatlan módon elhúzódott, Csányi Sándor pedig március elején, az OTP gyorsjelentését követő sajtótájékoztatón már inkább pesszimistán nyilatkozott a román bankvásárlásról, a bankvezér azt mondta, rossz előérzete van ezzel kapcsolatban.

Végül sokak meglepetésére a román jegybank nem engedélyezte, hogy az OTP megvegye a Banca Romaneascát, aminek az OTP részvényesei sem örültek, az árfolyam 3,5 százalékos eséssel reagált (igaz azóta újra emelkedett), a befektetők elkezdhették beárazni, hogy az OTP mégsem lesz olyan sikeres a meghirdetett régiós akvizíciós körúton (5-6 bank megvásárlásáról beszélt a menedzsment), nem elég, hogy kevés a jó minőségű és nem túlárazott eladó pénzintézet a régióban, de ha nyélbe is lehetne ütni egy üzletet, azt ilyen-olyan indokokkal az utolsó pillanatban is megakadályozhatják.

Indoklás? Nincs

A román jegybank nem tett közzé publikus indoklást arról, miért nem hagyta jóvá az OTP román bankvásárlását, a jegybank arra hivatkozik, hogy a bankfelügyeleti hatásköre révén megszerzett információk a jegybanktörvény alapján üzleti titkokat képeznek, ezeket a jegybanknak bizalmasan kell kezelnie. Találgatások azonban ezzel kapcsolatban is vannak.

• Egyrészt sokak szerint azért nem engedélyezte a tranzakciót a jegybank, mert nem szívesen látnák, hogy egy magyar pénzintézet erősödjön meg az országban, ezt az érvet azonban gyengíti, hogy a felügyelet, amelynek szintén vizsgálnia kellett versenyjogi szempontból az akvizíciót, engedélyezte a bankvásárlást, ráadásul a Romaneascával együtt is csupán 4 százalék lenne az OTP romániai részesedése, jóval kisebb pénzintézet lenne, mint a sorban előtte álló 7 bank, amelyeknek a piaci részaránya 7-16 százalék.

• Egy másik elmélet szerint a román jegybank azt szeretné megakadályozni, hogy a Banca Romaneasca Londonba kihelyezett vállalati hitelportfóliójának egy részét hazavigye az OTP, az ugyanis rontaná a felvásárlással létrejövő bank mérlegét, román lapértesülések szerint a román jegybank azt kérte az OTP-től, hogy ez a portfólió ne legyen az új bank része.

A nagytulajdonos miatt nem vehet román bankot az OTP?

Egy román lap, a Banca Romaneasca megvásárlásának meghiúsulásáról egyébként elsőként beszámoló Profit.ro szerint van egy másik érv is amögött, hogy a román jegybank nem engedélyezte a Banca Romaneasca megvásárlását az OTP-nek, ez pedig a magyar bank egyik nagytulajdonosához kötődik. Az OTP-nek 4 olyan nagytulajdonosa van, amelyiknek 5 százalékot meghaladó a tulajdonrésze, ez a Mol, az Opus, a Groupama és a román lap szerint a Romaneasca megvásárlásának meghiúsulásában szerepet játszó orosz üzletember, Megdet Rahimkulov, aki fiaival, Timur és Ruszlan Rahimkulovval együtt az OTP második legnagyobb tulajdonosa. Megdet Rahimkulov és családja még 2006-ban szerzett részesedést az OTP-ben (korábban a Molban és a Borsodchemben is nagytulajdonos volt az üzletember), jelenleg a magyar bank részvényeinek 8,5 százalékát birtokolják, összesen 23,7 millió részvényük van a bank összesen 280 millió részvényéből, részesedésük piaci értéke 271 milliárd forint.

A Profit.ro szerint az OTP romániai bankvásárlása azért hiúsulhatott meg, mert a román jegybank a tranzakció megítélésekor az OTP tulajdonosi hátterét is mérlegelhette, problémát pedig az okozhatott, hogy Megdet Rahimkulov is szerepel az Egyesült Államok "fekete listáján", amely azokat az orosz politikusok és üzletemberek nevét tartalmazza, amelyek közel állhatnak a Kremlhez illetve Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz. Megdet Rahimkulov a 71. azon a 96 fős listán, amelyet az amerikai pénzügyminisztérium állított össze az 1 milliárd dollárnál nagyobb vagyonnal rendelkező orosz magánszemélyekről (a teljes, politikusokat is tartalmazó listán 210 fő szerepel), olyan nevek társaságában, mint Roman Abramovics vagy Oleg Gyeripaszka.

A listát idén januárban tették közzé, az amerikaiak szerint objektív, szabadon hozzáférhető kritériumok alapján állították össze, és az azon szereplőket semmiféle szankcióval nem sújtják, Oroszország azonban hevesen tiltakozott a lista ellen. A listának önmagában semmilyen következménye nem kellene, hogy legyen, amerikai lapértesülések alapján azonban a listázott orosz állampolgárok máris nyomás alatt érzik magukat, volt, aki úgy nyilatkozott, hogy a reputációja sérült amiatt, hogy a neve a listára került, egy másik üzletember attól tartott, hogy a lista miatt hiúsul meg az egyik aktuális üzlete. Ennek lehet is alapja, a washingtoni székhelyű, többek között bankoknak is tanácsot adó Financial Integrity Network azt tanácsolta ügyfeleinek, hogy alaposan vizsgálják felül a listán szereplőkkel kötendő üzleteiket, a Bloomberg pedig azt is írta, hogy az amerikai fekete lista megjelenése óta egyes bankok sokkal alaposabban vizsgálják meg azokat a tranzakciókat, amelyekben a listán szereplő orosz állampolgárok is szerepelnek.

Még léphet az OTP

Mindenesetre a történet egyelőre még nem ért véget, az OTP március 29-ig fellebbezhet a román jegybank döntésével szemben, furcsa lenne, ha nem élne ezzel a lehetőséggel a magyar bank, bár forrásaink szerint kétséges, hogy a román jegybank megváltoztatná véleményét, így nagy valószínűséggel az OTP nem tudja megszerezni a Banca Romaneascát. Egyébként a román jegybank döntése nem példanélküli, de nem is fordul elő sűrűn, legutóbb 2008-ban történt olyan, hogy egy banki tranzakciót elutasítson a jegybank, akkor a Becali Bank megalapításához nem járult hozzá a román jegybank.

Az OTP menedzsmentje egyébként továbbra is elkötelezett romániai jelenlétének organikus, illetve akvizíció révén történő további erősítése iránt. Ezzel párhuzamosan az OTP folytatja akvizíciós stratégiáját a közép- és kelet-európai régióban és az organikus növekedés biztosításához szükséges tőkén túlmenően termelődő tőkét a menedzsment jelentős részben további értékteremtő akvizíciókra szándékozik allokálni, írta közleményében a bank.



Címlapkép: MTVA/Bizományosi: Róka László

• Címkék:
• tőzsde,
• bankok,
• finanszírozás,
• nagy viktor,
• otp