Miközben mindenki az Otthon Startra figyelt, még nagyobbat durrant a magyarok kedvenc hitele

Az első 10 hónap statisztikái alapján idén egy átlagos hónapban

• a lakáshitelek piacán 6900, a személyi kölcsönöknél 29 600 hitelszerződést kötöttek a magyar háztartások, ami több mint négyszer annyi személyi kölcsönt, mint lakáshitelt jelent,
• volumen szempontból fordított a reláció, de messze nem ilyen nagy az eltérés: egy átlagos hónapban lakáshitelből 143 milliárd, személyi kölcsönből 94 milliárd forintot vett fel idén a lakosság. Az Otthon Start Program persze év végéig még tágíthatja ezt a különbséget.

Júliusban lépte át először az 1000 milliárd forintot a személyi kölcsönök éves visszatekintő kihelyezése a bankszektorban, októberről visszatekintve pedig már évi 1073 milliárd forint kihelyezésnél jár a bankpiac, emellett fióktelepek és pénzügyi vállalkozások is kínálják a terméket, amiről viszont nincs pontos adatunk.

Míg az új szerződések száma 15%-kal nőtt idén a személyi kölcsönök piacán, a volumen 37%-ot, a teljes hitelállomány pedig 18%-ot emelkedett tavaly óta. Az állománynövekedés elmarad az új kihelyezések által indokolttól, aminek több oka van:

• a normál hiteltörlesztések mellett
• megemelkedett az előtörlesztések aránya,
• az előtörlesztések mögött pedig sok esetben refinanszírozási célú személyikölcsön-felvételek állnak.

Az MNB legutóbbi Pénzügyi stabilitási jelentése szerint idén az első félévben már 50% környékén járt a refinanszírozási jellegű hitelfelvétel aránya a magyar személyi kölcsönök piacán, ide értve a ráfolyósított (top-up) hiteleket is. Utóbbinál egy magasabb összegű, de alacsonyabb kamatozású tartozás biztosítja sok esetben az akár változatlan törlesztőrészletet az ügyfél számára.

Az alábbi két ábra is szemlélteti, hogy elsősorban nem a sok hitelfelvevő, hanem a magasabb hitelösszeg mozgatja a személyi kölcsönök piacát: egyrészt az élő személyikölcsön-szerződések darabszáma még mindig nem érte el az utoljára 2012-ben látott 900 ezer darabot…

… másrészt az átlagos tartozás átlépte a 2 millió forintot, az átlagos újonnan felvett hitelösszeg pedig a 3,5 milliós szint felé közelít.

A hitelkiváltások említett terjedésére a korábbi években látottnál alacsonyabb kamatok adnak elsősorban lehetőséget. Miközben a meglévő személyi kölcsönök átlagos kamata az MNB adatai szerint 15,6%, addig az új hiteleké már csak 15,0%, és ez utóbbi érdemben alacsonyabb annál a 20%ot közelítő szintnél, mint amit az elmúlt három év jó részében láttunk a piacon, most tehát sokak számára megéri lecserélni a magasabb kamatozású hitelt.

Annál is inkább, mert a 15%-os átlagkamathoz képest az átlag feletti jövedelemmel rendelkező, jó adósbesorolású ügyfelek könnyen elérhetnek 10% alatti kamatozású hitelt is a piacon, és különösen hosszú futamidő mellett ezzel jelentősen csökkenthetik hitelterhüket, vagy hasonló törlesztőrészlet mellett nagyobb hitelösszeget tudnak kihasználnii. A Pénzcentrum kalkulátora alapján nettó 800 ezer forintos jövedelem mellett például öt bank is kínál 10% alatti kamatozással személyi kölcsönt. A kalkulátoroldalaknak és a bankok online felületeinek egyaránt nő a szerepe: a teljesen online nyújtott személyi hitelek aránya a szerződések száma alapján 2025 első felében átlagosan 45 százalék volt, szemben a 2021–2023 időszakban jellemző, átlagosan 25 százalékos aránnyal az MNB szerint, emellett ahogy a Pénzcentrum részletesen beszámolt róla, egyre több bank kínál személyi kölcsönt számlanyitási követelmény nélkül is, ami szintén egy technológiai fejlődés eredménye.

A jegybank szerint a rekord mértékű bővülést a hazai bankok visszajelzései alapján „a növekvő kereslet mellett az online elérhetőség, a magasabb hitelösszegek, az előre jóváhagyott (pre-approved) ajánlatokkal való célzott ügyfélmegkeresések, és a ráfolyósítások (ún. top-up, azaz magasabb összegű folyósított hitel alacsonyabb kamatláb és így változatlan törlesztőrészlet mellett) egyszerre támogatták.

A személyi kölcsönök piacán a kirobbanó növekedés ellenére az MNB nem lát érdemi kockázatokat, ugyanis

• a teljes pénzügyi közvetítőrendszer kifeszített (40 százalék feletti JTM-mel rendelkező) személyi hiteleinek aránya az új kibocsátásban az első félévben enyhén mérséklődött és átlagosan 30 százalék körül alakult (lásd a fenti ábrát),
• a személyihitel-adósok kifeszítettség (JTM) és hitelhalmozás (adott negyedévben egynél több hitelfelvétel) szerinti mutatói továbbra sem utalnak megnövekedett kockázatosságra (lásd alább),
• a személyi hitelezés élénkülésének stabilitási kockázatait mérsékli, hogy e hitelek hitelintézeti állománya a jelentős nominális bővülés ellenére a GDP arányában mindössze 2 százalékot tett ki 2025. első félévének végén, márpedig ez az arány nem tér el számottevően a koronavírus-járvány előtti évek értékétől.

Ugyanakkor az MNB is megjegyzi, hogy a hitelintézeti személyihitel-állomány 18 százalékos éves növekedési üteme magasabb, mint a teljes lakossági hitelállományé, így a

kockázatok szoros monitoringja indokolt.

Címlapkép forrása: Portfolio