Az OTP és a lengyel állam az utóbbi évek két legnagyobb vásárlója a régiós bankpiacon, amely egyébként egyre jobb formában van. Kiugró jövedelmezőséget értek el a bankjaink az elmúlt 2-3 évben, holott nálunk működnek messze a lemagasabb költségszinttel a hitelintézetek.
Közzétette új, a régiós banki M&A-piacról szóló tanulmányát a Deloitte, az elemzés Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Románia, Szlovénia, Horvátország, Bulgária, Szerbia, valamint Észtország, Lettország és Litvánia bankszektorát vizsgálja. Fontosabb megállapításai az alábbiak:
A makrogazdasági folyamatok, a nyereségesség, a tőkemegfelelés, az eszközök minősége és a hitelezés fellendülése szempontjából is kivételesen kedvező folyamatok zajlanak a régió bankszektorában. A válság eleje óta 2017 volt a bankok legjobb (befejezett) éve.
A digitális átállás mellett a piaci konszolidáció a szektor másik meghatározó trendje, ezt az eladási oldalon az alapvető stratégiai fókuszba nem illeszkedő egységek értékesítése, a vételi oldalon az akvizíció révén elérhető méretgazdaságossági és egyéb szinergiák kiaknázása ösztönzi. Bíró Balázs, a Deloitte regionális pénzügyi tanácsadási üzletág pénzintézeti iparágának vezetője szerint a motivációk erősödése az M&A-aktivitás fokozódását vetíti előre a következő évekre.
A CEE-régió M&A-piacán 2015-ben voltak a legaktívabbak a bankok 19 lezárt tranzakcióval, míg 2016 - 2018 szeptember között a tranzakciók száma valamelyest alacsonyabb volt. 2015 óta 5 lezárt tranzakcióval a magyar OTP és 4 lezárt tranzakcióval a lengyel állam a legnagyobb vásárló.
2017-ben a bankok tőkemegfelelése mind a 12 vizsgált országban stabil maradt, az átlagos tőkemegfelelési mutató (21%) jelentősen meghaladta a szabályozói minimumot. A nem teljesítő hitelek átlagos aránya 2017-ben 6,1%-ra csökkent, megközelítve a válság előtti szinteket.
A jövedelmezőség 2017-ben kissé növekedett, azonban az átlagos sajáttőke-arányos nyereség (10%) még mindig a válság előtti szint alatt maradt. A bankok eredményességét több országban a korábban megképzett hitelezési céltartalékok feloldása is növelte.
A tranzakciók számát tekintve a régió legaktívabb piacai 2015 és 2018 szeptembere között Lengyelország (8 tranzakció), Magyarország (8), Szerbia (7), és Románia (6) voltak.
A legaktívabb eladók a Raiffeisen (4 tranzakció) és a görög bankok voltak: a Piraeus Bank, a National Bank of Greece, az Alpha Bank és az Eurobank együttesen 7 bankot adtak el 2015 és 2018 szeptembere között.
Az alábbiakban az elemzés további érdekességeiből szemezgetünk.
A gazdaság méretéhez képest Csehországban, Horvátországban és Észtországban a legnagyobb a bankszektor, Romániában, Litvániában és Szerbiában viszont jelentős a lemaradás. Csehországban nagyot nőtt, Lettországban nagyot csökkent a GDP-arányos eszközállomány az elmúlt években, Magyarországon enyhén emelkedett. A régiós átlag 96%-on stagnált.
Mindezt a népességszámmal korrigálva (egy főre jutó GDP-t és eszközállományt alapul véve) a cseh, az észt és a szlovén bankrendszer a legfejlettebb, a román, a szerb és a bolgár pedig a legkevésbé fejlett. Magyarország Lengyelországhoz és Szlovákiához hasonlóan a régiós középmezőnyben foglal helyet.
Az egyik leglátványosabb változás a nem teljesítő hitelek volumenében történt az elmúlt években több régiós országban is. Magyarország a nagy bedőlt hitelállománnyal küzdő országok között volt még 2015-ben, mára azonban hatalmas portfóliótisztítást hajtottak végre itt a bankok. Románia, Horvátország és Szerbia is kimagaslót nyújtott e téren.
A portfóliótisztításhoz kapcsolódó céltartalék-visszaírások is nagy szerepet játszottak abban, hogy a jövedelmezőség néhány évre több országban is jelentősen megugrott. E tételnek köszönhetően Magyarország a régió legmagasabb banki megtérülést felmutató országa lett tavaly. 10% fölötti tőkearányos megtérülést (ROE) rajtunk kívül Csehország, Románia, Bulgária és Szerbia tudott felmutatni, a régiós átlag is 10% körül volt.
A magas megtérülés normál körülmények között leginkább a magas bevételek és az alacsony költségszint párosának köszönhető, a többi régiós ország nagyjából ezt a mintát követi. Alaposan kilóg azonban Magyarország, amely 65%-os költség/bevétel aránya ellenére (az említett céltartalék-visszaírásoknak köszönhetően) került a jövedelmezőségi rangsor élére. A bolgár, az észt, a cseh és a litván bankok rendelkeznek a legjobb hatékonysági mutatóval.
A régióban jelenlévő nemzetközi bankcsoportok közül a tevékenységét több országban is megszüntető francia Societe Generale, illetve a magyar OTP érte el a legjobb tőkearányos megtérülést tavaly, de a KBC és az Erste is nagyon jól teljesített. A legtöbb régiós érdekeltséggel a Raiffeisen és az UniCredit rendelkezik.
A régió legnagyobb bankcsoportja a közép- és kelet-európai eszközállomány alapján az Erste, a KBC és az UniCredit volt, teljes piaci részesedésük 11,2%, 10,2%, illetve 7,7% volt a régióban. A hét legnagyobb régiós bank (az említettek mellett a Raiffeisen, a Societe Generale, az OTP és az Intesa Sanpaolo) teljes piaci részesedése csaknem elérte az 53%-ot.
A régiós banki folyamatok és a bankok méretváltozásaink egyik fő mozgatórugója a konszolidáció. Lengyelországon és Magyarországon történt (vagy van folyamatban) a legtöbb M&A-tranzakció az elmúlt években, de Szerbia és Románia is csak kevéssel maradt le tőlünk.
A legnagyobb bankvásárlók az OTP és a lengyel állam, utóbbi a PZU biztosítón és az Alior Bankon keresztül növelte részesedését a hazai bankpiacon, míg a legnagyobb magyar bank elsősorban külföldi piacain nézett új szerzemény után, sikerrel.
Az eladói oldalon az elmúlt években belső összeolvadáson, tőkehelyzet-rendezésen, racionalizáción és nagy alkalmazkodási folyamaton áteső Raiffeisen a legaktívabb. Többek között a Societe Generale, a Dankse Bank, és a Citibank, valamint a magyar állam is megvált két érdekeltségétől (utóbbi a többségi tulajdonába került MKB-tól és a kisebbségi tulajdonában volt Gránit Banktól).
Az alábbi táblázat az elmúlt több mint másfél év legnagyobb régiós M&A-tranzakcióit mutatja, az összehasonlítást nehezíti, hogy a banki tranzakciók több mint felének nem nyilvános az értéke.
Az M&A-szempontból az aktívak közé tartozó magyar bankpiacon egyébként egyébként 2015 eleje óta 8 befejezett banki tranzakció történt, ebből 5 esetben volt ismert a tranzakció értéke, összesen nem túl nagy, 1,085 milliárd eurós értéket tettek ki:
2017-ben 14,4 millió euróért kivásárolta a menedzsment a Gránit Bank 36,5%-os állami részesedését,
2017-ben a Konzum tőkealapkezelője 49%-os részesedést szerzett az MKB Bankban,
2016-ban az állami Corvinus és az EBRD 15-15%-os részesedést vásárolt összesen 247,8 millió euróért az Erste Bank Hungaryben,
2016-ban az MKB Bankot privatizálták a Metis (45%), a Blue Robin (45%) és a Pannónia Nyugdíjpénztár (10%) számára összesen 118 millió eurós értéken,
2016-ban az Axa Bank eladta magyar lakossági üzletágát az OTP-nek, amivel a legnagyobb magyar bank jelzáloghitel-portfóliója csaknem negyedével nőtt,
2015-ben a Magyar Posta 49%-os részesedést vásárolt az FHB kereskedelmi Bankban 90,6 millió euróért,
2015-ben a Citibank nem nyilvános összegért eladta retail banki üzletét az Erstének,
2015-ben a Budapest Bank került a GE kezéből 615 millió euróért (pontosabban 700 millió dollárért) a magyar állam tulajdonába.
