Csányi: 5000 milliárd hiányzik a banktulajdonosok zsebéből
Csányi Sándor többek között az alábbiakról beszélt a bankszektor elmúlt három évtizedes történetére visszatekintő előadásában:
- 1987-ben a jegybank vállalati tevékenységeinek leválasztásával indult el a kétszintű magyar bankrendszer megvalósítása Magyarországon, az új kereskedelmi bankok azonban alultőkésítettséggel és gyenge portfólióminőséggel küzdöttek már a kezdetekkor.
- A kilencvenes évek elején kiderült, hogy a bankszektor tőkearányos megtérülése -100%, vagyis egy év alatt elvesztette a tőkéjét. A számviteli, a hitelintézeti és a csődszabályozás 1991-es megalkotása után hitelkonszolidációra, adóskonszolidációra és bankkonszolidációra került sor Magyaroszágon, igazságtalanság érte azonban a lakosságot: a lakosság nem részesült adóskonszolidációban.
- 1994-ig az MHB 155, a K&H 68, a Budapest Bank 35, az MKB 23, az OTP 21, a Postabank 20, más bankok 103 milliárd forintos állami segítséget kaptak (1994-es áron számolva). Ennek köszönhetően a kilencvenes évek második fele már egyértelműen a modern banki infrastruktúra megteremtéséről szólt.
- 1996-ban a 32 kereskedelmi bankból már 26 külföldi tulajdonban volt, és sorra jelentek meg újabb külföldi szereplők a magyar bankpiacon. 1999-től a bankok is végezhettek befektetési szolgáltatási tevékenységet. Az OTP volt az egyetlen nagybank a régióban, amely tőzsdei bevezetés révén külföldi stratégiai befektető nélkül kapott a privatizáció során szórt tulajdonosi struktúrát.
- A kilencvenes évek elején sokkal rosszabb adóssághelyzetet örökölt Magyarország, mint a régió többi országa, de sikerült kimászni a gödörből. A szocialista kormányok kétszer száznapos programja aztán borzasztó csapás volt az országnak, így "sikerült" 2002 és 2008 között ugyanoda vagy még rosszabb helyzetbe visszalökni az országot.
- A rossz monetáris politikával együtt a fiskális túlköltekezés a devizahitelek bevezetéséhez vezetett, amelynek piacára az OTP a nagybankok közül utolsóként lépett, miután piaci részesedése a lakáshitelek területén a 2004-es 55%-ról 2005-re 35%-ra csökkent. Ennek az időszaknak a nagy tanulsága volt, hogy nem szabad minden áron növekedni.
- A prudenciális hatóságoknak nem kellett volna engedélyezniük a devizahitelezést. A devizahitelezés az akkori bankfelügyelet és az MNB engedélyével került bevezetésre, és ezt követően is hibát követtek el azzal, hogy még verbálisan sem óvták a szereplőket a devizahitelektől. A legnagyobb hiba pedig az volt, hogy a lakosságot senki sem készítette fel a banki termékek kockázataira.
- A válság során 2008-as csúcshoz képest közel 32%-kal esett vissza a teljesítő hitelállomány, a GDP-arányos hitelpenetráció pedig 58%-ról 34%-ra csökkent. A Magyar Nemzeti Bank új vezetése fordította meg ezt a folyamatot a kamatcsökkentéssel és az ország sérülékenységének csökkentését célzó lépésekkel. A devizahitelesek fizetésképtelenségéből fakadó terheket viszont még a forintosítás után, ma is viselnie kell a bankszektornak.
- A speciális adók összességében 2400 milliárd forint terhet jelentettek eddig a magyar bankszektornak, és a tulajdonosok jóval kevesebb osztalékot vettek ki a bankokból, mint amennyi tőkeemelést végrehajtottak. Évekig a hitel nélküli növekedés időszakát éltük, amiből a Növekedési Hitelprogram és a CSOK segített kikerülni.
- 2016 óta robusztus növekedés jellemzi a szektort, kimagaslóan teljesít ezen belül az OTP Bank, amelyet az európai nagybankok közül csak a Sberbank előzi meg tőkearányos megtérülést tekintve, és miközben az európai bankok nagy része 1 alatti P/BV aránnyal forog a tőzsdén, az OTP esetében ez 1,9.
- Van még tér a növekedésre, a magyar hitelpenetráció alig több mint fele a többi visegrádi ország átlagának. Hosszú távon fenntartható növekedésre van kilátás a bankszektorban.
- A magyar bankszektor 32 év alatt közel 5000 milliárd forinttal termelt kevesebb profitot, mint amennyit a befektetők a nemzetközi sztenderdek szerint elvárnak. Ezt a pénzt vissza kellene számukra keresni, hiszen ennyivel kevesebb profitot realizáltak ahhoz képest, mintha állampapírba tették volna a pénzüket.
- A jövő teljesen egyértelműen a digitalizációban van. A bankok állni fogják a versenyt a fintech szereplőkkel, a komplex szolgáltatásokat az ügyfelek még mindig a fiókban akarják igénybe venni, a hagyományos szereplők válságállóbak, mint az újak, és a bankszektor sokkal többet költ az IT-biztonságra. A fintech szereplők elsősorban a tranzakciós területeken tudnak üzletet csípni a bankoktól, de a bankok itt is képesek lesznek ügyesen alkalmazkodni.
Nemzetközi konferenciával ünnepli fennállásának 30. évfordulóját ma a Magyar Bankszövetség. Becsei András, a szervezet alelnöke nyitóbeszédében kiemelte: az egyik leginkább szabályozott szektor a bankszektor, amely erős hazai kötődéssel és nemzetközi kapcsolatokkal egyaránt rendelkezik, Kelet és Nyugat között pedig egyfajta híd szerepet igyekszik betölteni.
Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium államtitkára előadásában hangsúlyozta: a magyar gazdaságtörténet egyik legjobb időszakát éljük, a bankszektornak nagy szerepe van ebben. Szerinte kifejezetten jó a kormány és a bankszektor közötti dialógus, ebben a Magyar Bankszövetségnek kitüntetett szerepe van.
Egyre nő a voksoló tömeg Európa sorsdöntő választásán
A második forduló részvételi adatai az elsőét is felülmúlják.
Ukrajna pusztító támadássorozat után ültetné tárgyalóasztalhoz Moszkvát a béke miatt
Egy asztalhoz ülhet Putyin és Zelenszkij.
Időjárás: forró, nyári hét eleje érkezik, aztán jön a csapadékos fordulat komoly figyelmeztetésekkel
A jövő héten sokszor lesz változékony az idő.
Hidakat robbantottak fel Oroszországban, az ukrán határtól nem messze – Háborús híreink vasárnap
Ukrajna nem reagált eddig az esetekkel kapcsolatban.
Ukrajna 4300 km-re csapott le, felfoghatatlan károk érték Oroszországot
Brutális, mélységi támadások sorát hajtotta végre Kijev vasárnap.
Milliárdos csapás: ukrán drónok szitává lőtték az orosz légibázist
Nagyon súlyos csapásról érkeztek hírek.
Vékony lábakon áll az ukránok menedékes státusza, nehéz döntés elé kerül az EU
Brüsszelnek komolyan mérlegelnie kell, hogy mit kezd majd az itt maradt ukránokkal.
Brutális számokról vallott a Magyarországra tartó autógyártó
Egészen sokkolóan alakultak az eladások, egy aggasztó válság is látszik a háttérben.
A vételár kalkuláció véglegesítése a cégértékesítések során - tranzakció zárási mechanizmusok
A cégértékesítés egyik legkritikusabb pontja, amely az eladók és vevők döntéseit leginkább befolyásolja, a tranzakciós Vételár meghatározása és annak véglegesítési mechanizmusa. Fontos
Vajon feltámad-e végre a szél?
Miközben egy másfél évvel ezelőtti jogszabálymódosítás nyomán lehetővé vált, hogy újra szélerőművek épüljenek Magyarországon, itthon és globálisan egyaránt a
Bérlet helyett menetjegy?
A használat és a költség örök problémája, hogy gyakorlatban sokszor elválnak egymástól. Ez pedig szinte mindig kedvezőtlen eredményhez vezet. Nagyon sok ilyen helyzet van az életünkben; pél
Everything Wrong with Retail Investors and Why It Is Not Just Psychology
Retail investors are often portrayed as naïve actors in financial markets: less informed, overly emotional, and prone to predictable mistakes. In the hands of the wrong actor, the retail crowd may not jus
Energia esőcseppekből
A triboelektromos nanogenerátorok új távlatokat nyitnak a fenntartható, decentralizált energiatermelésben.
Dr. Robot rendel - az AI új szerepe az egészségügyben
A diagnosztikától az adminisztrációig, a személyre szabott terápiáktól a betegutak optimalizálásáig egyre több területen kap szerepet az AI. De vajon mennyire bízhatjuk rá magunkat egy...
Th
Innováció határok nélkül: új korszak a magyar-koreai kutatás-fejlesztésben
2025-ben új lendületet kap a magyar és dél-koreai kutatók, fejlesztők és vállalatok közötti együttműködés: megjelent a 2025-1.2.3-TÉT-IPARI-KR kódszámú pályázati felhívás, amely a ké
Milyen MI-stratégiára lenne szüksége az USA-nak?
Eric Schmidt a mesterséges intelligencia gyors fejlődésének biztonsági és energiaellátási kockázatairól beszélt az amerikai Képviselőházban.


- Itt a rendelet: megjelent a 2025/2026-os tanév rendje
- Megjött a Moody's friss ítélete Magyarországról
- Megérkeztek a havi 3 millió forintos fizetések Magyarországra! - Az 1 millió elérése már gyerekjáték?
- Kijöttek a friss állampapíradatok: olyan történt, amire kevesen számítottak
- Az egész világ egyetlen vadászgépről beszél: azt mondják, a legmodernebb európai gépeket győzte le a J-10C
Aggasztó az ázsiai lódarázs gyors terjedése, bárhol felbukkanhat a veszélyes rovar
Az invazív faj agresszív fészekvédő viselkedése az emberre is veszélyes lehet.
Katasztrófa Parajdon: fogad még valaha látogatókat a sóbánya?
Kritikus a helyzet Székelyföld egyik legnépszerűbb turistalátványosságánál.
Meddig nőhet még a magánegészségügy?
Miklós Mártonnal, az Ezüstfény magánklinika ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.
Kiadó raktárak és logisztikai központok
A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen
Limit, Stop, vagy Piaci? Megbízások, amikkel nem lősz mellé!
Ismerd meg a tőzsdei megbízások világát, és tanulj meg profin navigálni a piacokon!
Divat vagy okosság? ETF-ek és a passzív befektetések világa
Fedezd fel az ETF-ek izgalmas világát, és tudd meg, miért válhatnak a befektetők kedvenceivé!