Bank

Csányi: 5000 milliárd hiányzik a banktulajdonosok zsebéből

Portfolio
Az elmúlt 32 évben 5000 milliárd forinttal kerestek kevesebbet a magyar bankokon a tulajdonosok, mint amennyit a nemzetközi sztenderdek szerint elvárhattak, a szektort terhelő speciális adók ebből 2400 milliárdot jelentettek - mondta a 30 éves Magyar Bankszövetség ünnepi konferenciáján az OTP elnök-vezérigazgatója, aki a legkeményebb kritikával a 2002 és 2008 közötti gazdaságpolitikát illette. A balul elsült lakossági devizahitelezést szerinte a bankfelügyelet és az MNB korábbi vezetése engedélyezte, és még csak verbálisan sem nagyon óvott tőle.
Csányi Sándor helyettese, Kovács Antal is beszélni fog csütörtöki Hitelezés 2019 konferenciánkon, érdemes regisztrálni!


Csányi Sándor többek között az alábbiakról beszélt a bankszektor elmúlt három évtizedes történetére visszatekintő előadásában:
  • 1987-ben a jegybank vállalati tevékenységeinek leválasztásával indult el a kétszintű magyar bankrendszer megvalósítása Magyarországon, az új kereskedelmi bankok azonban alultőkésítettséggel és gyenge portfólióminőséggel küzdöttek már a kezdetekkor.
  • A kilencvenes évek elején kiderült, hogy a bankszektor tőkearányos megtérülése -100%, vagyis egy év alatt elvesztette a tőkéjét. A számviteli, a hitelintézeti és a csődszabályozás 1991-es megalkotása után hitelkonszolidációra, adóskonszolidációra és bankkonszolidációra került sor Magyaroszágon, igazságtalanság érte azonban a lakosságot: a lakosság nem részesült adóskonszolidációban.
  • 1994-ig az MHB 155, a K&H 68, a Budapest Bank 35, az MKB 23, az OTP 21, a Postabank 20, más bankok 103 milliárd forintos állami segítséget kaptak (1994-es áron számolva). Ennek köszönhetően a kilencvenes évek második fele már egyértelműen a modern banki infrastruktúra megteremtéséről szólt.
  • 1996-ban a 32 kereskedelmi bankból már 26 külföldi tulajdonban volt, és sorra jelentek meg újabb külföldi szereplők a magyar bankpiacon. 1999-től a bankok is végezhettek befektetési szolgáltatási tevékenységet. Az OTP volt az egyetlen nagybank a régióban, amely tőzsdei bevezetés révén külföldi stratégiai befektető nélkül kapott a privatizáció során szórt tulajdonosi struktúrát.
  • A kilencvenes évek elején sokkal rosszabb adóssághelyzetet örökölt Magyarország, mint a régió többi országa, de sikerült kimászni a gödörből. A szocialista kormányok kétszer száznapos programja aztán borzasztó csapás volt az országnak, így "sikerült" 2002 és 2008 között ugyanoda vagy még rosszabb helyzetbe visszalökni az országot.
  • A rossz monetáris politikával együtt a fiskális túlköltekezés a devizahitelek bevezetéséhez vezetett, amelynek piacára az OTP a nagybankok közül utolsóként lépett, miután piaci részesedése a lakáshitelek területén a 2004-es 55%-ról 2005-re 35%-ra csökkent. Ennek az időszaknak a nagy tanulsága volt, hogy nem szabad minden áron növekedni.
  • A prudenciális hatóságoknak nem kellett volna engedélyezniük a devizahitelezést. A devizahitelezés az akkori bankfelügyelet és az MNB engedélyével került bevezetésre, és ezt követően is hibát követtek el azzal, hogy még verbálisan sem óvták a szereplőket a devizahitelektől. A legnagyobb hiba pedig az volt, hogy a lakosságot senki sem készítette fel a banki termékek kockázataira.
  • A válság során 2008-as csúcshoz képest közel 32%-kal esett vissza a teljesítő hitelállomány, a GDP-arányos hitelpenetráció pedig 58%-ról 34%-ra csökkent. A Magyar Nemzeti Bank új vezetése fordította meg ezt a folyamatot a kamatcsökkentéssel és az ország sérülékenységének csökkentését célzó lépésekkel. A devizahitelesek fizetésképtelenségéből fakadó terheket viszont még a forintosítás után, ma is viselnie kell a bankszektornak.
  • A speciális adók összességében 2400 milliárd forint terhet jelentettek eddig a magyar bankszektornak, és a tulajdonosok jóval kevesebb osztalékot vettek ki a bankokból, mint amennyi tőkeemelést végrehajtottak. Évekig a hitel nélküli növekedés időszakát éltük, amiből a Növekedési Hitelprogram és a CSOK segített kikerülni.
  • 2016 óta robusztus növekedés jellemzi a szektort, kimagaslóan teljesít ezen belül az OTP Bank, amelyet az európai nagybankok közül csak a Sberbank előzi meg tőkearányos megtérülést tekintve, és miközben az európai bankok nagy része 1 alatti P/BV aránnyal forog a tőzsdén, az OTP esetében ez 1,9.
  • Van még tér a növekedésre, a magyar hitelpenetráció alig több mint fele a többi visegrádi ország átlagának. Hosszú távon fenntartható növekedésre van kilátás a bankszektorban.
  • A magyar bankszektor 32 év alatt közel 5000 milliárd forinttal termelt kevesebb profitot, mint amennyit a befektetők a nemzetközi sztenderdek szerint elvárnak. Ezt a pénzt vissza kellene számukra keresni, hiszen ennyivel kevesebb profitot realizáltak ahhoz képest, mintha állampapírba tették volna a pénzüket.
  • A jövő teljesen egyértelműen a digitalizációban van. A bankok állni fogják a versenyt a fintech szereplőkkel, a komplex szolgáltatásokat az ügyfelek még mindig a fiókban akarják igénybe venni, a hagyományos szereplők válságállóbak, mint az újak, és a bankszektor sokkal többet költ az IT-biztonságra. A fintech szereplők elsősorban a tranzakciós területeken tudnak üzletet csípni a bankoktól, de a bankok itt is képesek lesznek ügyesen alkalmazkodni.

Nemzetközi konferenciával ünnepli fennállásának 30. évfordulóját ma a Magyar Bankszövetség. Becsei András, a szervezet alelnöke nyitóbeszédében kiemelte: az egyik leginkább szabályozott szektor a bankszektor, amely erős hazai kötődéssel és nemzetközi kapcsolatokkal egyaránt rendelkezik, Kelet és Nyugat között pedig egyfajta híd szerepet igyekszik betölteni.

Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium államtitkára előadásában hangsúlyozta: a magyar gazdaságtörténet egyik legjobb időszakát éljük, a bankszektornak nagy szerepe van ebben. Szerinte kifejezetten jó a kormány és a bankszektor közötti dialógus, ebben a Magyar Bankszövetségnek kitüntetett szerepe van.

Csányi Sándor helyettese, Kovács Antal is beszélni fog csütörtöki Hitelezés 2019 konferenciánkon, érdemes regisztrálni!
tűzoltók
K_EPA20230126235
forint
nyse amerikai tőzsde
Díjmentes online előadás
Mire érdemes figyelni, és milyen eszközöket érdemes használni?
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
2023. március 21.
Agrárium 2023
2023. március 8.
Biztosítás 2023
2023. március 30.
Építőipar 2023
2023. április 25.
Sustainable Tech 2023
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
malacgyerekkel