Megelégelték a német rendszert, elvághatják az európai ellátást segítő vezetékeket

Németország ragaszkodása az egységes villamosenergia-árazáshoz egész Norvégia számára megnöveli a megélhetési költségeket – mondta el Terje Aasland norvég energiaügyi miniszter az Euractivnak.

Míg a németek többsége fixáras szerződésekkel rendelkezik, a norvég háztartások 90 százaléka valós idejű árazással működik. Ennek köszönhetően

csúcsidőszakban egy zuhanyzás akár 4 euróba, tehát 1500 forintba is kerülhet egy norvég lakosnak.

Aasland szerint Norvégia problémái közvetlenül Németországra vezethetők vissza. Míg a norvég rendszer arra törekszik, hogy ha egyes régiókban olcsóbban tudják szolgáltatni az áramot, akkor azt olcsóbban is értékesítsék, addig a német vezetés kitart az egységes árazás mellett, mivel versenyképességileg inkorrektnek tartják, hogy régióktól függően egyes autógyáraknak többet vagy kevesebbet kelljen fizetni a termeléshez szükséges energiáért.

Miközben a norvégok többnyire kiszámítható vízenergiával dolgoznak, addig az uniós tagállamok egyre inkább az időjárástól függő szél- és napenergiára állnak át, amelyek, ha nem termelnek, akkor jellemzően Skandináv országokból pótolják a szükségleteket, így

Norvégia EU irányába történő exportja megháromszorozódott a 2000-es évek óta.

A hálózat kiépülésekor még az volt a tipikus, hogy napközben elküldték a pluszban termelt vízenergiával termelt kapacitásaikat délre, majd az éjszaka folyamán hozzájuk áramlott fel több az európai országokból.

Ugyan régebben megérte a norvégoknak rácsatlakozni az uniós energiahálózatra, az áremelkedések miatt a választóközönség egyre inkább Brüsszelt hibáztatja a német energiapolitikáért, ami most azért különösen érzékeny, mert két nagyobb, Dániába bekötött energiakábelüket is idén lenne esedékes megújítani.

Aasland szerint „a szimmetria kulcsfontosságú”, azonban jelenleg Norvégia hat kábellel kapcsolódik az Európai Unióhoz, így a 25 százalékos bekötöttségükkel igazából beágyazottabbak, mint például Hollandia vagy Franciaország.

A norvég energiaügyi miniszter szerint nemcsak ők, hanem a svédek és a finnek is kezdenek belefáradni abba, hogy a kontinentális Európa északi segítségre szorul, akárhányszor a szél elül vagy nem süt a nap.

Aasland elmondása szerint Svédországgal és Finnországgal együtt azt szorgalmazzák, hogy több energiakapacitás épüljön Európában.

A norvég vízerőműrendszer önmagában nem fedezheti az alapellátás hiányát Európában.

– nyilatkozta a norvég energiaminiszter.

Bár az átálláshoz idő kell, több uniós tagállam – köztük Magyarország is – most úgy tűnik, az amerikai atom felé tolódik, amely várhatóan jelentősen könnyíthet a skandináv országok helyzetén.

Címlapkép forrása: EU