A háború nem várt hatása: ömlik a pénz az ukrán bankokba

Keveset aludtunk az éjjel.

- szabadkoznak a nehezen összehozott megbeszélés miatt az ukrán Betétvédelmi Alap (DGF) munkatársai a kamera elé ülve.

Kifogástalanul öltözött, mosolygós hölgyek - ám nehéz nem észrevenni a szemük alatti mély árkokat. Mint kiderül, az első beszélgetésünk előtti éjjel volt a tavaly február óta számolt 659. kijevi légiriadó.

"Másfél éve tart az orosz agresszió. Ennek ellenére a bankrendszer stabil és mindent megteszünk, hogy ez így is maradjon és megőrizzük a lakosság bizalmát." - mondja Svitlana Rekrut, a szervezet ügyvezető igazgatója, majd pillanatnyi szünetet tartva hozzáteszi, nem a szakmai munka elvégzése a legnehezebb.

Betétvédelem háború idején

A 2022. február 24-i orosz támadás az ukrán pénzügyi rendszert is felforgatta. A hadiállapotot hirdetett ország egyik első lépésével az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) visszavonta az agresszor államhoz kötődő két bank (Prominvestbank és IR Bank) működési engedélyét, az ezekben lévő 17 milliárd hrivnya (156,4 milliárd HUF) vagyontömeget az állami költségvetésbe transzferálták, ezzel együtt a DGF megkezdte a törvény által védett, mintegy 147 ezer lakossági betétes kártalanítását. A betétbiztosító kötelezettsége a két bank bezárásából fakadóan összesen 1,2 milliárd hrivnya (11,4 milliárd HUF).   

Emlékeztetőül: ezzel párhuzamosan, a háború egyik hatásaként, a Magyarországon bejegyzett, orosz gyökerű Sberbank 62 ezer betétesét kártalanította az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA).

A betétbiztosító szakmai kihívásai ezzel nem szűntek meg; az év folyamán további négy bank működési engedélyét vonta vissza a pénzügyi felügyelet. A Megabank már az invázió előtt is likviditási gondokkal küzdött, a Bank Sich augusztusra lett fizetésképtelen, a Bank Forward nem tudta a teljesíteni az elvárt tőkemegfelelési mutatókat, az IBOX Bank bezárásának oka pedig a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni szabályok durva megsértése volt. 

2022 és 2023 márciusa között a bankbezárások miatti kártalanításokkal összefüggésben a DGF 7,6 milliárd hrivnyát (69,9 milliárd HUF) fizetett ki a betétesek számára. A kifizetésekhez szükséges feladatok egy jelentős részét a pincében végezték el. 

Van lent most már minden, ami kell; székek, asztal, internet és ivóvíz.

- mondják az intézmény mára légvédelmi óvóhellyé avatott helyiségéről. A légiriadók statisztikáját gyűjtő oldal adatai szerint a háború kitörése óta a kijeviek közel 800 órát töltöttek pincékben. A DGF óvóhelyén egyszerre 160-an tudnak dolgozni. 

Hivatal a frontvonalban

A betétesek jogai elsődlegesek, még háború idején is.

- nyomatékosítja az ügyvezető a betétbiztosító legfontosabb küldetését. Az orosz támadás ukrán gazdaságra gyakorolt pusztító hatása miatt a betétesek jogainak védelme a pénzügyi rendszer stabilitása és fenntarthatósága miatt kiemelt területté vált.

Mindezt persze sokkal egyszerűbb mondani, mint megvalósítani. Különösen akkor, amikor az országot idegen haderő támadja meg és az intézményt ki kell telepíteni a fővárosból. Az alap 300 alkalmazottja közül sokan éltek Kijev észak-nyugati részén, a később elhíresült Bucha és Ipriny környékén, valamint a kijevi parlamenttől csupán 33 kilométerre található hosztomeli repülőtér szomszédságában. Az orosz csapatok benyomulásával a DGF több tucat munkatársa rekedt otthonában, - a frontvonallal elvágva. Mindezzel egyidőben a szervezeti működés fenntartása érdekében a betétbiztosító vezetése és a legfontosabb munkatársai közül 50 fő (többnyire családjukkal  együtt) az ország (biztonsági szempontból meg nem nevezett) nyugalmasabb részébe költöztek át és ott folytatták a munkát. 2022 nyarán aztán visszaköltöztek a fővárosba, vállalva a napi szintű légiriadókat és rakétákat.

Az intézmény gyors reagálását segítette, hogy két héttel az orosz támadást megelőzően intézkedési tervet állított össze a kártalanításokkal kapcsolatos munkák üzletmenet-folytonosságról, valamint az alkalmazottak biztonságáról, bár ahogy egyikőjük megjegyzi, maguk sem hitték, hogy ezt a tervet valaha komolyan kell vegyék.

A bank biztonsága

A Kijev ostromával felhagyó orosz haderő kivonulását követően, áprilisban jelentős változás állt be az ukrán bankbetétesek védelmében. A bankokban elhelyezett, addigi 200 ezer hrivnya (1,8 millió HUF) kártalanítási összeghatárt a parlament 100 százalékra emelte. A tőkére és a megszolgált kamatokra egyaránt vonatkozó teljeskörű védelem (blanket guarantee) az az eszköz, amellyel egy állam élni tud válságos időkben (lásd:a 2008 végén Magyarországon bejelentett és pár hónap múlva visszavont hasonló intézkedést). A korlátlan ukrán betétvédelem a hadiállapot alatt és annak megszűntét követő 3 hónapig tart, ezután a korábbi összeg háromszorosára, 600 ezer hrivnyára (5,4 millió HUF) emelkedik.

A szigorú prudenciális felügyeletnek, a gyors és elérhető kártalanítási rendszernek, a működő ATM-eknek és nyitva tartó bankfiókoknak, valamint a lakosság kérdéseire reagáló közintézményeknek köszönhetően az ukrán lakosság bankrendszerbe vetett bizalma megmaradt.

Olyannyira, hogy az bankbetétek száma 2023. január 1-re 31%-kal 65,4 millióra nőtt, a bankrendszer betétállománya jelentősebb kiáramlás nélkül az előző évi 675,6 milliárd hrivnyáról  (6 215 milliárd HUF) 55,6%-os növekedést produkált 1051,5 milliárd hrivnyára (9 673 milliárd HUF). 

A jelentős növekedésnek több tényezője volt. Júliusban az ukrán jegybank lazított a devizakorlátozásokon, és lehetővé tette magánszemélyek számára, hogy devizát vásároljanak azzal a feltétellel, hogy azt lekötött betét elhelyezésére használják, melynek hatására a devizabetétek volumene a COVID19 válság óta először indult növekedésnek.

Beszámolójuk szerint ennél ugyanakkor nagyobb hatása volt a szociális ellátásban részesülők, valamint a katonák számláira érkező utalásoknak - utóbbi leginkább az állami tulajdonú bankokban koncentrálódott. Emellett 2022. áprilisban az Állami Takarékpénztár (Oschadbank) is a DGF tagjává vált, ami további 129,7 milliárd UAH-val növelte a kötelezettségeket, végül a devizabetétek felértékelődése is hozzájárul a növekedéshez. 

A betétbiztosítás fegyverei

A gyors reagálási képesség mellett valamennyi betétbiztosító egyik legfontosabb eszköze a meglévő vagyontömege. A DGF kártalanításra fordítható vagyona 2023 elején 21,4 milliárd hrivnya (197 milliárd HUF) volt. A külső körülmények, valamint a bankrendszerben lévő, magasnak ítélt jövőbeli kockázatok miatt a szervezet vezetése “szárazon tarva a puskaport” egy éven belül 2,5%-os fedezettségi mutató elérése mellett döntött. Ez az a szám, amely megmutatja, hogy a teljes kártalanítási kötelezettséghez (valamennyi tagintézet biztosított betétállományához) képest mekkora a szervezet vagyona. 

A 2,5%-os fedezettség nemzetközi viszonylatban magasnak tekinthető. Az amerikai FDIC (Szövetségi Betétbiztosítási Társaság) jelenleg 2-2,5% közötti célokkal rendelkezik, a magyar OBA 2023 év elején (a Sberbank kártalanítással összefüggésben kibocsátott kötvény visszafizetését megelőzően) 1,15%-os fedezettséggel rendelkezett. 

Az ukrán betétbiztosító helytállását segítette, hogy a szervezet tagja az ukrán pénzügyi stabilitási tanácsnak, így időveszteség nélkül értesült a hatósági szándékokról. A DGF által elvégzett szakmai munkára mindemellett nemzetközileg is felfigyeltek.

"Egyetlen más betétbiztosítási intézménynek sem kellett még olyan körülmények között szolgálnia az ország pénzügyi stabilitását, mint az ukrán kollégáknak. Az EFDI egyik fontos feladata a nemzeti betétbiztosítók közötti tudástranszfer elősegítése, ugyanis minden megosztott ismeret erősíti Európa pénzügyi stabilitását. Ebből a szempontból kiemelt fontosságú volt az idén májusban Budapesten tartott éves konferenciánk, ahol az ukrán kollégák ismertették az általuk elvégzett munkát és az extrém körülmények ellenére mutatott helytállásukat." - mondta Stefan Tacke, a Betétbiztosítók Európai Fórumának (EFDI) elnöke.

A ellenálló bankrendszer felkészülése

A háború kitörését megelőző intézkedések hozzájárultak a szektor ellenálóképességéhez, melyet  Oleksandr Zyma, az ukrán betétbiztosító elnöke, a szervezet éves jelentésében így jellemez:

"A tény, hogy az orosz támadást a bankok megreformált és feltőkésített állapotban fogadták, hozzájárult ahhoz, hogy a bankrendszer ne csak túléljen, hanem a stabilitás mintájává is váljon. A koronavírus-járvány éveiben meghozott döntések megerősítették a rendszert, egyben alkalmazkodóképessé is tették azt. Ennek, valamint a szabályozók és az állam által időben megtett lépéseinek köszönhetően minimális lett a hadiállapot negatív hatása. A betétesek pénzeszközeinek egyenlege 2022 végén elérte az 1000 milliárd hrivnyát (9 200 milliárd HUF)."

A banki működés fenntartása érdekében könnyítettek a szabályozói terheken, egyszerűsítettek a hatóságoknak való riportolást, optimalizálták a fizetendő betétbiztosítási díjat, valamint időszakos jelleggel felfüggesztették a bankok helyszíni ellenőrzését. A bezárt bankok felé hiteltartozással rendelkező állampolgároknak és vállalkozásoknak törlesztési haladékot adtak (payment holiday), valamint az ezt igénylők számára lehetővé tették a hitelvisszafizetés újrastrukturálását. 

A betétbiztosítási kártalanítás sikeres lebonyolításának egyik kényelmes és rugalmas eszköze a távoli kifizetés lett. A szabályozó ugyanis feloldotta a kötelmet, hogy bankszámlát csak fizikai jelenléttel lehet nyitni. Ez azért is volt fontos, mert az ENSZ hivatalos adatai szerint mindeddig 8 millió ukrán hagyta el az országot és további 6 millió költözött az országon belül új helyre, az DGF pedig az ő bankbetétjüket is biztosítja.

Amikor a kommunikáció stratégiai fontosságúvá válik...

Február 24-ét követően az ukrán pénzügyi stabilitási intézmények számára a legfontosabb feladat a pánik megelőzése volt. Ezt a bankokkal és az ügyfeleikkel való intenzív kommunikáció szolgálta.

"A bankbetétjük biztonsága felől érdeklődők az ország minden részéből, így a megszállt területekről is, több mint 60 ezer alkalommal kezdeményeztek telefonhívást. A befutott hívások jó része nem kizárólag banki számlainformációkra irányult, számos esetben volt szükség a kétségbeesett és megrettent ügyfelek mentális támogatásra is, ahogy mi is igényeltünk időnként pszichológiai segítséget. Sokszor egy élet munkájával összegyűjtött vagyonukért aggódó, rémült ügyfelekkel kellett beszélgetnünk, nem említve az idegen fegyveresek által civilek tömegei ellen elkövetett agresszió élményét. Ez volt a munka egyik leginkább embert próbáló része." - árulja el Iryna Servetnyk, a DGF kommunikációs vezetője.

Az érdeklődést és a feladat nagyságát jelzi, hogy a közösségi média tartalmaiknak 10 milliós megtekintése lett és az év során 220 sajtóközleményt adtak ki. A tájékoztatást nem segítette, hogy a háború hatásaként sok, korábban gazdasággal foglalkozó újságíróból lett haditudósító és a pénzügyi hírek súlyát elnyomta a veszteségek, az új fegyverek, valamint a frontesemények beszámolója.

A normalitáshoz való ragaszkodás szándéka miatt a DGF folytatta békebeli tevékenységét is, civil szervezetekkel együttműködésben 40 pénzügyi témájú ismeretterjesztő eseményt tartottak, valamint pénzügyi edukációs tréningeket, amelyeken 2500 tanár vett részt olyan, harci cselekményekből megismert városokból is, mint Herszon, Dnyipro, Mikolajiv és Luhanszk. 

A szervezet pótolhatatlan része

Alapvetően szerencsések voltunk eddig, de van kollégánk, aki az édesapját, vannak, akik testvéreiket és sajnos egyik munkatársunk Mariupol bombázása során egyszerre mindkét szülőjét elvesztette

- mondják halkan.

A hadiállapot kihirdetése óta Ukrajnában nincs munkaszüneti napnak minősülő állami ünnep, nincs húsvét, nincs Függetlenség Napja. Kárpátalját leszámítva mindenhol kijárási tilalom van, - a fővárosban jelenleg éjfél és hajnali 5 óra között, - és légiriadó idején nincs közlekedés. A tél folyamán, az országos infrastruktúrát célzó orosz támadások miatt a gyerekeket iskola helyett a munkahelyre vitték. Az intézmény működését biztosító benzingenerátoroknak köszönhetően az irodában volt áram, így betétbiztosítási mellett erre a kényszerű időre közoktatási intézménnyé is váltak.

"Nagyon fáradtak vagyunk. A legnehezebb, hogy érzelmi hullámvasúton ülünk. Az egyik nap azt reméljük holnap már vége van, aztán másnap becsapódik egy drón a szomszéd utcába. Az áldozatokat pedig ismerjük, tudjuk a nevüket, látjuk magunk előtt az arcukat. Velük jártunk bevásárolni, együtt vittük a gyerekeket iskolába. Másfél éve élünk állandósult stresszhelyzetben." – mondják lehajtott fejjel, tekintetük elkerüli a kamerát.

Az idei amúgy kiemelkedő év lenne, 25 éves ugyanis a DGF. A hadiállapot miatt a szervezetnek nincs lehetősége, hogy nemzetközi előadókat Kijevbe invitálva szakmai konferenciát tartson. Ehelyett önkéntes munkában az ukrán hadsereg számára állítottak össze csomagokat, ahogy tették ezt tavaly is; víztisztítót, egészségügyi felszerelést, kézmelegítőket, lámpákat, hálózsákokat, valamint gyerekek rajzait küldve a fronton lévőknek. 

Az Ensz szerint 17 millióra becsült, humanitárius segítségre szoruló számára nyújtott önkéntes munka és szolidaritás mára a szervezet alapértéke, a másokon való segítés egyben a személyes mentálhigiénés túlélés fontos eszköze lett. A kérdésre, hogy mindezt hogyan bírják, ismertté vált és névtelen hőseik helytállására mutatnak rá, belőlük merítenek erőt. Megemlítik, hogy hallottak a Kárpátaljai Sárkányellátók nevű magyar szerveződésről, mely Fegyír Sándorék csapatának gyűjt túlélési esélyeket növelő civil eszközökre. Az ungvári egyetem magyar származású turisztikai oktatójáról valamennyien meghatódva szólnak. Számukra egyértelműen nemzeti hős (“He is one of our superheros”),.

Búcsúra nincs idő, menniük kell. Egy mondat mégis elhangzik:

Köszönjük, hogy Európa nem hagy bennünket magunkra.

(A szerző a 2010-2019 között az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) kommunikációért és nemzetközi kapcsolatokért felelős munkatársa.)

Címlapkép forrása: Getty Images