BUX indexbe vágyik az MBH: ekkora forgalmat várnak a másodlagos nyilvános részvényértékesítéstől

Pénteken lezárult a nyilvános részvényértékesítési tranzakciójuk igénylési időszaka, aminek során, több mint 22,5 millió részvényt terveztek eladni. Noha a tranzakció zárása még hátra van, de összességében mekkora keresletre számítanak a tőzsdén?

Azt fontos kiemelni, hogy az igénylési időszak valóban lezárult, de a tranzakció zárása, az árazás és az allokáció még hátravan, így konkrétumokról még nem tudok nyilatkozni.

Stratégiánkban eredetileg is célként tűztük ki, hogy az MBH magyar tőzsdén egy aktívan kereskedett részvénnyé váljon. A tőzsdei jelenlét és a folyamatosan növekedő közkézhányad egyaránt fontos a növekedésünk és a megítélésünk szempontjából, ahogy a sikeres kötvénykibocsátások is. A mostani értékesítés célja nem a klasszikus tőkebevonás, hiszen a bank tulajdonában lévő részvények kerülnek a piacra, hanem az, hogy lehetőséget adjunk a magán- és intézményi befektetőknek, hogy az MBH papírokat valóban likvidebb módon tudják beépíteni a portfólióikba.

Fontos hangsúlyozni, hogy bár az MBH részvények eddig is elérhetők voltak a tőzsdén, azonban közgazdasági értelemben eddig illikvid és alulkereskedett papíroknak számítottak dacára annak, hogy a bank milyen növekedési pályára állt és mekkora a súlya a hazai pénzügyi piacon. Ezért is nagy lépés ez a 7%-nyi tulajdont kitevő, 22,5 millió darab részvény értékesítése, mert arra számítunk, hogy ezzel jóval nagyobb lesz a forgalom. Azt nehéz megbecsülni, hogy mekkora, de várakozásunk az, hogy a kereskedés mértéke elég lesz ahhoz, hogy a BUX index kosarába bekerüljünk.

Mindenképp növekvő forgalomra számítunk.

A bankot szerintem nagyon érdekessé teheti a piacon az elmúlt néhány év alatt sikeresen lezajlott folyamatok, a szolgáltatási portfólió bővítése, és az akvizíciók. Három bank és négy lízingcég összeolvasztása mellett megvásároltuk a Sberbank portfólióját, a Fundamenta lakástakarék pénztárt, és az Otthon Centrumot is. Szerintem elég látványos az a növekedési pálya, amin rajta vagyunk.

Főként kisbefektetőkre vagy intézményi befektetőkre számítottak vásárlóként? Inkább hozamtermelő eszközként érdemes a papírra tekinteni vagy az árfolyamnyereség lehet vonzó a befektetőknek?

Határozott célunk, hogy a magyar lakossági befektetők számára is vonzók legyenek a részvényeink és a lehető legtöbb kisrészvényes részesedhessen az MBH eredményeiből. Örömmel tapasztaltuk, hogy a kisbefektetők oldaláról kimagasló volt az érdeklődés, több mint 10 ezer befektető vett részt a tranzakcióban – így 3 nappal a meghirdetett határidő előtt le is zártuk a lakossági részvényigénylési folyamatot, annak érdekében, hogy a benyújtott igényekhez képest magas mértékben tudjuk teljesíteni az eddig beérkezett igényeket.

Célunk az, hogy a vállalat értéke növekedjen, és ez tükröződjön a részvényárfolyamban is, illetve, hogy egy vonzó osztalékhozamot kínáljunk.

Ezzel kapcsolatban közzétettük a hivatalosan is elfogadott osztalékpolitikánkat. Ennek mértékét mindig az igazgatóság javaslatára a közgyűlés dönti el az adott pillanatban érvényesülő szempontok alapján. A célunk összességében az, hogy az eredménynek egy érdemi részét osztalékként fizessük ki a befektetők felé.

A most értékesített részvénycsomag egyenlő azzal, amit egy éve a bank vásárolt meg az államtól, mekkora közvetlen hasznot tudnak realizálni a tranzakción?

Az állami tulajdonban lévő Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-től megvásárolt részvénycsomag vételára egy független, külső értékelés alapján került meghatározásra, aminek eredményét nagyban befolyásolta, hogy a papír illikvid volt. A mostani értékesítés várakozásink szerint ezen a helyzeten változtatni fog, a tranzakcióban 2800 forint meghiúsulási küszöbérték és 3848 forint a maximális ár került meghatározásra.

A lakossági befektetőktől, hogyha a részvényvásárlási szándékukat jelzik, akkor 2992 forinton foglaltuk le a letétet.

Fontos kiemelni, hogy a részvénytranzakcióknál az árat mindig az aktuális piaci viszonyok határozzák meg. Csak, hogy egy nagyon szemléletes példával éljek: néhány hete emelték meg a bankadót, ami értelemszerűen negatív hatással lehet a profitabilitásunkra, ezen keresztül pedig elképzelhető, hogy a részvényárfolyamunkra is.

Minket az motivál, hogy ezt a 22,5 millió darab részvényt olyan áron tudjuk értékesíteni, ami egyrészt a bank eredményessége szempontjából is megfelelő, másrészt ami a befektetőknek is vonzó belépési pontot jelenthet. Önmagában nem csak az a meghatározó célunk, hogy a vásárláshoz képest árfolyameredményt érjünk el.

Alul- vagy felülértékeltnek tartja a részvényt?

Az ehhez hasonló nagyobb tranzakciók esetében az árazás jellemzően tartalmaz egy bizonyos nagyságú diszkontot. Az intézményi befektetők adott esetben 5 és 20% közötti értéket is elvárhatnak, és még ehhez képest is a lakossági befektetőknek van további 10% diszkontja.

A vállalat piaci értékéhez képest ez egy jelentős engedmény.

Ez most valóban egy kivételes belépési lehetőség volt, mert a jövőben például egy esetleges nagyobb és szélesebb körű nemzetközi tranzakció más árazási logikát generálhat majd.

Nemrég egy munkatársi részvényprogram-szervezetet is elindítottak. Hogy működik ez pontosan, és milyen motivációt kap benne a menedzsment a részvényérték növelésére?

Eddig is volt munkatársi részvényprogram, de az főként klasszikus prudenciális és HR stratégiai eszközként működött. A most meghirdetett program más típusú: a középvezetőktől a felsővezetőkig az árfolyam növekedéséből hosszútávon elért profitból részesülnek elég konszolidált mértékben amennyiben a stabilitási prudenciális feltételek is teljesültek.

Ennek a kifizetésére halasztott módon, 2028 és 2032 között kerülhet sor az árfolyamnövekményből minden érintett számára a jövedelemnagyságtól is függően.

Úgy gondolom, hogy ez egy hatékony plusz program arra, hogy ne csak a menedzsment, hanem egy szélesebb kör is profitálhasson az árfolyam hosszútávú stabil emelkedéséből, illetve további érdekegyezést teremt a részvényesek és a munkavállalók között.

156 milliárd forintos korrigált adózás utáni eredményt ért el a bank az év első kilenc hónapjában. Mi okozta az egy évvel korábbihoz képest mért 17%-os visszaesést?

A háttérben külső és belső okok egyaránt meghúzódnak. A külső tényezők közül ki kell emelni, hogy az egész bankszektor elmúlt években tapasztalható hozamcsökkenése nem egyszerre, hanem fokozatosan csapódik le. Ez még idén is éreztette részben a hatását. Másik külső oka, hogy bizonyos, még a válságkezelés céljából létrehozott jegybanki instrumentumok ebben az évben futnak ki.

A belső okok között szerepel, hogy idén nagyon sokat invesztáltunk abba, hogy tovább egységesítsük és tovább fejlesszük az informatikai környezetünket, ami az idei évben egyszeri jelentős kiadásokkal járt. Továbbá Magyarországon van egy 7-8%-os nominális bérnövekedés, ami jelentősen növeli a bérköltségeinket is.

A lakossági hitelezés dübörög, a vállalati hitelezés döcög – tartja az elmúlt negyedévekben a mondás. Az MBH Banknál tapasztalják-e már a pozitív fordulat jeleit a vállalati hitelezésben is?

Az Otthon Start Program hatására javult a lakáshitelezés jövedelmezősége, de azért ezek továbbra sem olyan kamatszintek, amelyeken hatalmas profitot lehet realizálni. A program hatása nagyon pozitív a lakosság és a gazdaság szempontjából egyaránt, és szeretnénk benne meghatározó szerepet vállalni.

Vállalati oldalon a támogatások és az alacsony kamatok ellenére mérsékelt a hitelkereslet, a beruházási étvágy elég alacsony az elmúlt években. Nyilván ennek közvetlen következménye az alacsonyabb nemzetgazdasági növekedés is. Külső és belső okok egyaránt szerepet játszanak, az export piacok sem teljesítenek olyan jól gazdaságilag, ami az ország szempontjából fontos lenne.

Belső okok között úgy látom, hogy a vállalati szektor egyelőre kivár, hogyan alakul a gazdasági környezet a következő időszakban.

Ezzel együtt mi azt gondoljuk, hogy ha versenyképesek akarnak maradni a magyar vállalatok, főleg a növekvő bérköltségek mellett, akkor előbb-utóbb muszáj lesz beruházniuk, mi pedig készen állunk arra, hogy ezt a törekvést hitelezéssel támogassuk. Apró, pozitív jeleket látunk, de a fordulat időpontja egyelőre nem körvonalazódik. Pedig a magyar vállalati szektor minden metrika mentén nagyon stabil és magas a likviditása, és a megfelelő impulzusok esetén ezért érdemi növekedésre lenne képes. Vállalati optimizmusra, kiszámítható hazai- és nemzetközi gazdasági környezetre lenne szükség.

Mintegy 200 milliárd forinttal növeli jövőre a kormány a bankszektor extraprofitadó-terhelését. Ebből a növekményből mennyi jut az MBH Bankra, és milyen hatással lehet a megtérülésre, illetve a befektetői megítélésére?

Természetesen nem örülünk neki, azt gondolom, hogy ez rövidtávon a befektetők számára az egész bankszektor értékét negatívan befolyásolja. Ezzel együtt a bankszektor stabil, az extra különadó ezt nem veszélyezteti, de a növekedés dinamikáját visszafoghatja. Amit tudunk tenni, hogy fejlesztjük a jövedelmezőségünket és a hatékonyságunkat.

15% feletti tőkearányos megtérülést tűztek ki 2030-ra, ezzel szemben a szektorban egyesek 5-10% körüli tőkearányos megtérülésre számítanak csak a következő évekre. Ön is nagy kihívásnak látja e cél teljesítését?

Ha minden korrekció nélkül és szűken vett gazdasági értelemben nézzük, akkor a bankok tőkeköltsége az olyan 13-14% Magyarországon, tehát hogyha afölötti saját tőkearányos megtérülést produkál egy bank, akkor az azt jelenti, hogy értéket teremt a tulajdonosai és a befektetők számára. Ez egy fontos cél. A célként megfogalmazott 15%-os megtérülés ambiciózus, de egyáltalán nem légből kapott, pontosan látjuk, hogy mit kell tennünk ahhoz, hogy elérjük. Ezek döntően menedzsment feladatok, vannak olyan ügyfélszegmensek és belső működési folyamatok, amelyek esetében a jövedelmezőség és a hatékonyság fejlesztése elengedhetetlen.

A cikk megjelenését az MBH Bank támogatta.

Fotók: Berecz Valter - Portfolio

^{A jelen közlemény (értékpapír)reklám, és az nem minősül befektetési ajánlásnak, befektetési elemzésnek vagy befektetési tanácsadásnak. A befektetők számára az MBH Bank Nyrt. részvényeinek nyilvános ajánlattétel keretében történő felajánlásával kapcsolatos minden releváns információ a részvények nyilvános ajánlattétel keretében történő felajánlására vonatkozó Egyszerűsített Tájékoztatóban található, amelyet a Magyar Nemzeti Bank jóváhagyott, és amely közzétételre került az MBH Bank Nyrt. (www.mbhbank.hu/befektetoi), a Budapesti Értéktőzsde (https://bet.hu/) és a Magyar Nemzeti Bank (https://kozzetetelek.mnb.hu/) honlapján, valamint a nyilvános ajánlattételben résztvevő forgalmazók, az MBH Befektetési Bank Zrt. (www.mbhbefektetesibank.hu/mbhreszveny), az Equilor Befektetési Zrt. és a GRÁNIT Bank Nyrt. honlapján. Az Egyszerűsített Tájékoztató Magyar Nemzeti Bank általi jóváhagyása nem jelenti a nyilvános ajánlattétel keretében felajánlásra kerülő értékpapírok jóváhagyását. Az MBH Bank Nyrt. azt javasolja a potenciális befektetőknek, hogy befektetési döntésüket csak a tájékoztató elolvasása után, annak teljes ismeretében hozzák meg, hogy megismerhessék a befektetés kockázatait és lehetséges előnyeit.}

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ