Visszatekintve az idei évre: hoztak radikális változást a megtakarítások terén a 2020-as történések? Mi volt a legnagyobb, legfontosabb piaci folyamat? Mi volt az, amiben érdemi változást tapasztaltak?
Az első hullámban a háztartások megtakarításai megugrottak, hiszen akkor számos termékre nem tudott vagy nem akart költeni a lakosság az április-májusi időszakban. Ebben a két hónapban a megelőző évhez képest több mint kétszeres (236%) volt a havi új pénzügyi megtakarítás-flow (659 vs 279 milliárd forint).
Középtávon azonban mérséklődhet a megtakarítások lendülete, hiszen a munkaerőpiacon a jövedelem-folyamatok romlása egyre inkább érezhető válik (a háztartások reálbér-tömegének növekedése megállt), miközben a krízis inkább átmeneti jellege miatt a háztartások feltehetően kevesebbet takarítanak majd meg. Ennek jelei már októberben is látszódnak, mivel az 1-10 havi megtakarítási bővülés 2020-ban 100 milliárd forinttal (~5%) kisebb, mint 2019 első 10 hónapjában.
A betét egyértelműen nyertese a Covid-válságnak, áprilisban 385 milliárd forint volt a nettó lakossági betételhelyezés, ami a mindenkori legmagasabb érték
(az, hogy ez mekkora, mutatja, hogy a második legnagyobb érték 2016 decembere 259 milliárd forinttal).
Ez persze elsősorban azt tükrözi, hogy az otthon maradó emberek lényegében a számlájukon hagyták az elköltetlen összegeket. Sőt, az értékpapír termékcsoportot sújtó márciusi likvidálás (eszközök eladása, visszaváltása) ellenértéke is a látra szóló betéteken landolt. A tőzsdei emelkedésből csak kevesen vették ki a részüket, és alapvetően inkább az óvatosság volt a jellemző, mint a kedvező „beszállási pont” felismerése, kihasználása. Pozitív fejlemény azonban, hogy a befektetési alapok csökkenő trendje megtört és idén már minimális növekedés tapasztalható. Összességében elmondható, hogy amíg tavaly (2017-hez hasonlóan) a betétek 20%-át, míg az értékpapírok 80%-át adták az éves növekedésnek, addig idén a betétek 60%-ban, míg az értékpapírok csak 40%-ban járultak hozzá a bővüléshez (ez pedig a 2018-as arányokhoz áll közel).
Az OTP Bank ügyfelei esetén a piacihoz hasonló tendenciákat látunk, mind a betét, mind az értékpapír oldalon, azzal, hogy a befektetési alapok esetén piac feletti növekedést értünk el. Ennek köszönhetően stabilan tartjuk 32% feletti megtakarítási piaci részesedésünket.
Mit tapasztal, nagyobb figyelmet fordítanak a magyarok a megtakarításokra az idei év fejleményeinek tükrében? Az OTP felmérése szerint idén sokaknak kellett hozzányúlniuk megtakarításaikhoz és még sosem volt ilyen alacsony a pénzintézetekben megtakarítók aránya: ez milyen hatással lehet a megtakarítási piacra?
Közel tíz éve – 2011-től – minden évben elvégezzük az Öngondoskodási Index kutatásunkat, amely során a magyar lakosság pénzügyi attitűdjeit, megtakarítási szokásait vizsgáltuk. Az Öngondoskodási Index értéke idén egy ponttal növekedett, ezzel megszakítva a 2016 óta tartó csökkenési tendenciát, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a járvány hatására egyre többen kezdtek el ismét foglalkozni az öngondoskodással, az öngondoskodás fontosságával. A koronavírus járvány okozta válság tehát a megtakarítási attitűdökre is hatást gyakorolt, sokan vannak, akik készpénzt otthon felhalmozva szeretnének felkészülni egy váratlan helyzetre, illetve van egy viszonylag jelentős réteg, amelynek tagjai egyáltalán nem tudnak félretenni.
Ennek ellenére nem a képesség, hanem a készség az ami befolyásolja a megtakarításokat. Sajnos a gondolatot nem mindig követi cselekvés: bár jelentős azok hányada, akik úgy gondolják, hogy a jelenlegi kiszámíthatatlan helyzetben több félretett pénz jelentene biztonságot, mégsem tudnak többet megtakarítani. Adataink azt mutatják, hogy a banki, pénzpiaci megtakarítások aránya a 18-70 éves bankkapcsolattal rendelkező népesség körében csökkent.
Azok körében, akiknek romlott az anyagi helyzetük a járvány hatására, csaknem 50% azok aránya, akiknek hozzá kellett nyúlniuk a korábbi megtakarításaikhoz a járvány miatt.
Ez elsősorban a készpénzes megtakarításokat érintette, de az érintettek 8%-ának megtakarítási termékben lévő pénzhez (is) hozzá kellett nyúlnia.
A 2020-as Öngondoskodási Index kutatásunk legfrissebb eredményei alapján, 40% azok aránya, akiknek van megtakarításuk a 16 kiemelten vizsgált megtakarítási forma valamelyikében, ez az eddig mért legalacsonyabb érték, hiszen a válaszadók 60%-nak vagy egyáltalán nincs megtakarítása, vagy otthon tartja. Elképzelhető, hogy a járvány miatt kialakult válság is megmutatkozik a visszaesésben, mindemellett a mostani adat illeszkedik egy nem egyenletes, de régóta tartó csökkenő tendenciába is.
Mik voltak idén a legnépszerűbb lakossági megtakarítási formák közép-és hosszútávon? Mennyire dominálja (még mindig?) a piacot a MÁP+? Érdekes a kérdés csak a banki ügyfelek körében is: hogy néz ki egy átlagos banki ügyfél portfóliója, ez mennyiben tér el, ha prémium vagy privátbanki ügyfélről van szó?
Az elmúlt közel 5 évet (2016-2020) tekintve a betétek, értékpapírok, életbiztosítások és nyugdíjpénztári díjtartalékok összesített állománynövekedésből az életbiztosítások és nyugdíjpénztári díjtartalékok részesedése 3%, illetve 5% volt, tehát a betétek és értékpapírok együttesen 90% felett részesedtek a bővülésből.
Amellett, hogy a lakossági megtakarítási piacon (betét + értékpapír) még mindig magas, 40% feletti a betétek állományi aránya, az elmúlt években az volt jellemző, hogy ebből a két termékcsoportból is az értékpapírok állománya adta az időszaki növekedés nagy részét. Ezen belül pedig jelentős népszerűségnek örvendenek a kiemelkedő kamatozású lakossági állampapírok. Fontos megjegyezni, hogy éves szinten a legnagyobb növekedés 2019-ben a MÁP Plusz bevezetésének évében jelentkezett, de már 2015 óta megkérdőjelezhetetlen az állampapírok elsősége a lakossági ügyfelek körében.
A MÁP Plusz dominanciája megerősíthető: a papír iránti érdeklődés ugyan lassan csökken (normalizálódik), hiszen a hosszú, 5 éves futamidő miatt a lejáratok egyelőre nem tompítják a papír növekedését. 2019-ben a megtakarítási piac 3 ezer milliárd forint feletti bővülésének 104%-át (!), míg idén a kilenchavi 1 700 milliárdos időszaki növekedés 96%-át adta ez a termék, tehát a két évet együtt tekintve megállapítható, hogy a MÁP Pluszon kívüli összes többi termék együttes állománya stagnált
A fenti arányok az OTP Bank ügyfelei esetén is hasonló mintát követtek: a MÁP Plusz vezetésével erőteljes értékpapírok felé fordulást látunk az ügyfelek részéről, melynek nyomán a MÁP Plusz megtakarításokon belüli aránya 2020-ban elérte a 15%-ot. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a Bank még a 2020-as rendkívüli események (tőzsdei árfolyamesés és felpattanás, betétek kiugró tavaszi növekedése) mellett is pozitív befektetési alap állományváltozást ért el, sőt az alapok portfólión belüli 27%-os részaránya megegyezik a 2019. végével, tehát a termékcsoport relatív súlya sem csökkent.
Az átlagos ügyfél portfóliója kapcsán fontos azt látni, hogy a megtakarítási piaci lakossági szereplőinek (betéttel és/vagy értékpappírral rendelkezők) csak egy kisebb hányada, 13,2%-a választja az értékpapír termékek és szolgáltatások nyújtotta lehetőségeket. Az ügyfelek nagyobb része (több mint 5/6) be sem lép az értékpapíros megtakarítások piacára, így a kedvező hozamlehetőségeket sem használja ki.
Ha azon ügyfeleket vizsgáljuk akik rendelkeznek mind betéttel, mind értékpapírokkal, akkor az OTP Bank ügyfélköre a pénzügyi céljainak áttekintése, a pénzügyi tervezés során a többségében megjelöli a nyugdíjcélt is a megtakarítási időhorizonton, de a konkrét tervek és célok alapján az mondható, hogy az átlagos ügyfél 2 célra és 4-5 éves időszakra tervez. Ennek megfelelően a portfólió kialakítása során is ez követhető nyomon azzal, hogy a vagyon növekedésével nő az értékpapírok szerepe. Amíg a retail ügyfelek esetében még csak 32%-os az értékpapír arány (értékpapír állomány/megtakarítási állomány), addig a prémium ügyfeleknél ez 58%, míg a privátbanki ügyfelek esetében már a 80%-ot is meghaladja.
Szintén a tervek számával illetve a vagyon nagyságával van összhangban az is, hogy hány termékből építi fel az ügyfél a portfólióját. A retail ügyfeleknél átlagosan 1-2 termékből/termékcsoportból áll a portfólió, míg a prémiumban 2-3 a jellemző termékkör, a privátbanki ügyfeleknél pedig 4-7-féle eszköz is megtalálható.
Milyen hatással volt az idei év a megtakarítások online kezelésére? Itt sikerült átterelni az ügyfeleket az online platformokra? Milyen irányba mehet tovább ez a folyamat 2021-ben? Az OTP készül valami új online megtakarítási termékkel?
Annak érdekében, hogy minél szélesebb rétegeket tudjunk a biztonságosabb, digitális csatornákra terelni, illetve támogassuk ügyfeleinket a kialakult helyzetben, a járvány idején számos kedvezményt biztosítottunk.
A pandémia első hulláma alatt jelentős mértékben megnőtt az online tranzakciók aránya, a tavalyi évhez képest 20-30 százalékpontos növekedést láttunk március és június között.
A nyári időszakban azonban az ügyfelek egy része visszatért a fiókokba tranzakciót végezni. A második hullámban (novembertől) tranzakciók esetén újra az online arány növekedését tapasztaltuk, azonban visszafogottabb mértékben, mint a tavaszi időszakban.
Az OTP-ben minden megtakarítási termék elérhető online is, 2021-ben tervezzük bevezetni az online értékpapír számlanyitást, mindemellett a platformok megújítása is zajlik, bővülő befektetési funkciókkal. Ugyanakkor azt is érdemes kiemelni, hogy a széles körű online lehetőségek és a Covid hatásának ellenére is, a pénzügyi tanácsadásnál ügyfeleink számára továbbra fontos a pénzügyi szakember fizikai jelenléte, így tanácsért, pénzügyi tervezésért inkább a bankfiókba látogatnak.
Nagyon sok pénz hever látra szóló betétekben a bankoknál, az OTP Öngondoskodási Indexéből pedig az is kiderült, hogy sosem tartottak még ennyi készpénzt otthon a magyarok. Hogyan lehetne ezeket a pénzeket a hosszabb távú öngondoskodási termékek felé csatornázni?
A sikeres öngondoskodás kulcsa a tervezés, a megfelelő célok kitűzése, de leginkább a cselekvés. Kiemelten fontos, hogy a lakosság ne csak felismerje az öngondoskodás szükségességét, hanem tudatosan kezdjen el tenni érte. Ha megvan a cél, akkor a lehetséges út kiválasztása is önreflexiót igényel. Mennyi pénzt tudunk félretenni céljainkra, mennyi ideig és mekkora kockázatot vagyunk hajlandóak vállalni egy nagyobb nyereség reményében. Ez a folyamat maga a pénzügyi tervezés.
Ha megvan a cél, viszont bizonytalanok vagyunk a lehetőségeinket tekintve érdemes szakértőhöz fordulni, sokan meglepődnek, mennyi lehetőség áll rendelkezésre a célok megvalósítására.
Támogatjuk az ügyfeleket abban, hogy ha a szándék megvan, akkor megtegyék a szükséges lépéseket is ahhoz, hogy sikerrel tudjanak hosszútávon gondoskodni magukról és családjukról. Továbbá bankunknál ügyfeleink számára rendelkezésre áll az állandó értékpapír vételi megbízás is. A vételi megbízást egyetlen alkalommal kell megadni, és ezt követően minden hónapban a kiválasztott befektetési jegy automatikusan megvásárlásra kerül az értékpapírszámlán.
A készpénzhasználat, a készpénzben tartott megtakarítások visszaszorulását is támogathatja, hogy az online banki ügyintézési és fizetési megoldások egyre népszerűbbek, a koronavírus járvány „pozitív” hatásai között említhetjük a digitális csatornák erősödését, ezáltal a digitálisan aktív ügyfélszám növekedését, ez később várhatóan változást hoz a készpénzes megtakarítások terén.
Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a kamatkörnyezet is jelentősen befolyásolja a betéti oldalt. 2010-ben a lekötött betétek (magas kamatkörnyezet) voltak a „sztárok”, a látra szóló állomány többszörösét tartották az ügyfelek ebben a termékben, míg az alacsony kamatkörnyezetben jelentősen csökkent az új lekötések száma. Az értékpapírok esetén egy életkori sajátosságot is figyelembe kell venni, mivel általános tapasztalat, hogy az emberek 40 év felett kezdenek el megtakarítani, és jutnak el oda a háztartások, hogy több elemű portfóliót építsenek. Ezen csak hosszú távon és jelentős oktatással lehet változtatni, melyet a bankszektor és így az OTP Bank is kiemelt feladatként kezel.
Közeledik az év vége és ezzel a nyugdíjmegtakarítások kapcsán az adójóváírások kimaxolásának lehetősége is. Mi az, amin a legtöbb megtakarító elhasal ilyenkor?
Ennek legfőbb okaként a termékismeret, illetve a tudatos felkészülés hiánya is megnevezhető.A NYESZ és TBSZ számlák népszerűsége az elmúlt években csökkent, mindkét esetben 38-45 ezerrel lett kevesebb számla a piacon, az elmúlt öt évben. Az állampapírok 2019 nyarán bevezetett adómentessége tovább erodálta ezen számlatípusok népszerűségét. Ugyanakkor az OTP Bank ügyfélköre esetében nem tapasztaltunk akkora visszaeséseket, mint a piacon, és ennek köszönhetően a piaci részesdésünk +3-4 százalékponttal növekedett az elmúlt időszakban.
Ha közép-, vagy hosszú távon szeretnénk megtakarítani, akkor érdemes megvizsgálni azt, mi az előnye a sima értékpapírszámlával szembe annak, ha megtakarításainkat Tartós Befektetési Értékpapírszámlán (TBÉSZ-en) tartjuk. Tegyük fel, hogy évente változtatjuk a befektetéseinket (vagy realizáljuk a hozamot) és éves szinten 6%-os éves hozamot érünk el az 5 év alatt, évente átlagosan. Ekkor, TBSZ-en a meg nem fizetett adó miatt közel 3,5%-kal nagyobb eredményt érhetünk el az 5. év végén, mint a normál értékpapír számlán. Ez a jelenlegi kamatkörnyezetben semmiképp sem nevezhető elhanyagolható különbségnek.
Ahogy korábban is mondtuk, sajnos a legtöbb ügyfél nem jut el a tudatos tervezésig, így már itt sokan „elhasalnak”. A következő pont, hogy a nyugdíjcélt általában nagyon távolinak tekintik és nem készülnek fel rá időben (általában 55 éves kor körül jelenik meg a NYESZ-R, mint konstrukció az ügyfelek esetén), míg a tipikus harmadik pont az adóhatékony konstrukciók mellőzése. Összességében itt is az érhető tetten, hogy nehezen szánják el az ügyfelek magukat a cselekvésre, pedig az év vége egy kiemelkedő alkalom erre, már csak az adóoptimalizálás miatt is.
Melyik a jellemzőbb a nyugdíjcélú megtakarításoknál, a havi rendszeres megtakarítás vagy az év végi egyösszegű befizetések?
A NYESZ számlák esetében azt tapasztaljuk, hogy a havi rendszeres befizetések is megjelennek és az egyes hónapokban a tranzakciók akár 30%-át is elérhetik, de még mindig az egyösszegű tételek azok, amelyek dominálják a befizetéseket. Azaz a NYESZ számla konstrukció még nem egy tipikus hosszú távú, kisösszegű megtakarítási forma.
A cikk megjelenését az OTP Bank támogatta.
