dolgozók a wellis magyarország ózdi jacuzzi gyárában
Befektetés

Sereghajtóból az ország egyik gazdasági motorja: Borsod már az országos ipari kibocsátás 8,5 százalékát adja

Magyarország északkeleti része keveseknek jutna eszébe, ha az ország fejlett régióit kéne sorolni, inkább az egykori szocialista ipar – mára gazdátlanná vált, rozsda rágta – mintagyárai, az Acélváros felett magasodó Avas paneltömbjei rémlenek fel, jobb esetben természeti értékei, mint az Aggteleki-cseppkőbarlang, a Tokaji borvidék vagy a Lillafüredi Palotaszálló és környezete. Pedig az elmúlt bő tíz évben jelentősen megváltozott ez a vidék, amelyről nemcsak a gombaként szaporodó ipari parkok és ott felépülő gyártóüzemek árulkodnak, de a KSH idevágó gazdasági statisztikái is, nem beszélve az infrastrukturális és turisztikai beruházásokról.

„Korábban a Bosch volt a domináns, nagy foglalkoztató, ami nem adott kellő biztonságot, hiszen, ha jött egy leépítés, vagy csak elbocsátottak valakit, nem volt hova mennie. Ma már tíz, legalább 500 fős vállalat közül válogathatnak a munkavállalók” – ezt még 2018-ban mondta Miskolc néhai polgármestere, Kriza Ákos, egy, a város teljesítményét értékelő sajtótájékoztatón. A városvezetés abban bízott, hogyha a meglévő autóipari beszállítók mellé még egy nagy halat oda tudnak csábítani, akkor - Kecskemét, Győr és Székesfehérvár mellett - Miskolc is csatlakozhat a magyar gazdaságot húzó autóipari városok sorába.

borsod infografika

Azóta Borsodban két jelentős autóipari beruházás is történt: tavaly ősszel a Chervon Auto kínai járműipari vállalat új gyárának alapkövét fektették le, amely egy 17,5 milliárd forintos beruházás, idén márciusban pedig már át is adták az Arago Green Technologies Kft. közel 10 milliárd forintból, csaknem négymilliárd forintos kormányzati támogatással felépített autóipari pótalkatrész-gyárát a megyeszékhelyhez közeli Sajókeresztúron.

Bár ezek a számok is impozánsak, az elmúlt évek legnagyobb befektetései még csak nem is az autóiparhoz köthetőek:

48 nagy, kiemelt beruházás valósult meg az elmúlt 6 évben, több mint 1000 milliárd forint értékben

– mondta a Portfolio-nak Bánné dr. Gál Boglárka a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke.

A közgyűlési elnök szerint a beruházások közül kiemelkedik

  • a Mol Petrolkémiai Zrt. 65 milliárdos propilénüzeme Tiszaújvárosban, amivel 1200 munkahely megőrzéséhez járulnak hozzá és 300 újat hoznak létre.
  • A BorsodChem Zrt. 80 milliárd forintos beruházással három üzemet is létesített, amellyel a cégóriás 3 ezer munkahely megtartása mellett új munkahelyeket is létrehoz.
  • A Linde Gáz Magyarország Zrt. új levegőbontó üzemet létesít Kazincbarcikán 14,14 milliárd forintos beruházással, és
  • több mint 11 milliárdból fejleszti sajóbábonyi gyáregységét az indiai érdekeltségű Kischemicals Gyártó és Kereskedelmi Kft.
  • A Hell Energy pedig tavaly nyáron jelentette be kapacitásbővítő beruházását, amit 2021 és 2023 között hajtanának végre, összesen 79,5 milliárd forint értékben. 2021-ben pedig a szikszói alumíniumdoboz-gyárukat fejlesztették 19 milliárdból, ezzel 165 új munkahelyet létrehozva.
  • A megyei édességipar emblematikus helyszínén, Szerencsen a Szerencsi Bon-Bon Kft. 600 millió forintos fejlesztése
  • Új logisztikai üzemet épített Miskolc-Alsózsolca Ipari Parkjában a Magyar Posta, mintegy 1,7 milliárd értékben
  • A magyar tulajdonú Wellis Magyarország Zrt. pedig Ózdon hajt végre 8,5 milliárdos beruházást

2010 és 2019 között is az országos növekedési ütemet meghaladó beruházások jellemezték a megyét, a beruházások volumenváltozása ebben az időszakban 182,5 százalékos volt, szemben az országos átlaggal, ami 76,1 százalék volt.

Bánné dr. Gál Boglárka a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke
Bánné dr. Gál Boglárka a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke

Nem túlzás kijelenteni, hogy az elmúlt bő tíz évben sereghajtóból Magyarország egyik gazdasági motorja lett Borsod-Abaúj Zemplén megye, amely

ma az ország teljes ipari kibocsátásának 8,5 százalékát adja.

A GDP volumene 2008 óta nő, az egy főre jutó bruttó hazai termék az országos átlag 60 százalékát érte el 2010-ben, 2018-ban pedig már a 74 százalékát, igaz, ugyanez az érték 2020-ban 70,5 százalék volt. Az elmúlt tíz év alatt ugyanakkor 76 százalékkal nőtt a térség ipari teljesítménye.

A megyeszékhely nemcsak Borsod-Abaúj-Zemplén, de a régió meghatározó gazdasági, tudományos, szellemi és kulturális központja, és itt található Észak-Magyarország kiemelkedő kutatás-fejlesztési kapacitásokkal rendelkező campusa a Miskolci Egyetem is. Az intézmény partnerei a térség meghatározó nemzetközi ipari vállalatai a duális képzés és a kutatás-fejlesztés területén.

hallgatók a miskolci egyetemen
Hallgatók a Miskolci Egyetemen

„A jól felkészült munkaerő rendelkezésre áll, ezt erősítik egyetemeink, három szakképző centrumunk, az itt folyó duális képzéseink” – mondta Bánné, és hozzátette, hogy legfőbb céljuk, hogy minél több képzéssel minél több magasan képzett munkaerőt tudjunk biztosítani a megyének. Emellett olyan környezetet kívánnak teremteni, amely idevonzza a magasan képzett munkaerőt és itt is tartja.

Kiemelt figyelmet fordítanak a helyben tartás és az élhetőbb megye kialakításának kérdéskörére, ezek megvalósulását szolgálta és szolgálja a Megyei Foglakoztatási Paktum, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Program (GINOP), valamint a Magyar Falu Program mellett a jövőben a TOP Plusz és a GINOP Plusz is.

Nemcsak az ipari parkokban fejlődnek – autópálya, bölcsőde és várak

A külföldi és hazai befektetések mellett jelentős szerepe volt az uniós forrásoknak is, a megyei  Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) forrásainak is 60 százalékát közvetlen gazdaságfejlesztésre fordították - mondta a közgyűlés elnöke.

A megyei önkormányzat a TOP forrásaiból iparterületek, ipari és technológiai parkok fejlesztésére 13 milliárd forintot fordított a 2014 és 2020 közötti időszakban, amelynek eredményeként olyan üzleti környezet alakul ki, ahol a piaci körülményekhez képest kedvezőbb feltételek mellett tudnak egymás mellett dolgozni a vállalkozások.

Öt év alatt 14,9 milliárd forintból száz bölcsőde újult meg, 3 milliárd forintot fordítottak orvosi rendelők és egészségügyi szolgáltatások fejlesztésére, 200 futballpályányi iparterületet, ipari parkot alakítottak ki, 161 kilométerrel növelték a kerékpárút-hálózat hosszát. A megye 16 városában 24,5 milliárd forintból zöldültek ki terek, parkok, sétautak. A 2014-2020-as fejlesztési ciklusban 7,7 milliárd forint jutott a foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglakoztatási együttműködésekre. A Megyei Foglalkoztatási Paktum 2016 és 2021 között több mint 6 ezer főnek jelentett segítséget az elhelyezkedésben, vagy munkahelye megtartásában.

Az utóbbi évek legnagyobb megyei infrastrukturális fejlesztése a 2021 őszén átadott Miskolc-Tornyosnémeti közötti 60 kilométeres M30-as autópálya, amely összeköti Miskolcot Kassával.

Az új útszakasz a környezeti terhelés csökkentése mellett gyorsítja a régió gazdasági fejlődését is.

2019-2021 között a Magyar Falu Programban 69 állami tulajdonú országos útszakasz újult meg 129 km hosszan, a Tokaj-Zemplén Térség Fejlesztési Programban 2021-2023 között 290 kilométernyi közútrekonstrukció valósul meg.

Borsodban a turizmus lehet a jövő befektetése

Borsod-Abaúj-Zemplén megye méretéből és elhelyezkedéséből fakadóan is számos kulturális, valamint természeti adottsággal rendelkezik, melyre a megye fejlődését hosszú távon lehet tervezni. Jelentős turisztikai desztinációk a Zempléni-hegység, Bükk-hegység, Aggteleki karszt térsége, a Tokaji borvidék, – utóbbi kettő a világörökség része – de a megye területe három nemzeti parkot, hat tájvédelmi körzetet, és 17 természetvédelmi területet is érint.

A Nemzeti Kastély és Várprogram 22,5 milliárd forintot invesztált a megyei turizmusba, melynek köszönhetően új életre keltek olyan történelmi emlékhelyek, mint Diósgyőr, Füzér, Szögliget – Szádvár, vagy Regéc vára, valamint az edelényi és a füzérradványi kastély.

Az edelényi kastélysziget
Az edelényi kastélysziget

Számos új szálláshely is létrejött ennek köszönhetően, így a megyében töltött vendégéjszakák száma meghaladta a 642 ezret, 2020-ban, ami országos viszonylatban is átlag feletti értéknek számít.

„A Rakacai-tó környezetének fejlesztésére 5 milliárd forint állami forrást kapott a térség, emellett kiemelendőnk a megyei fürdőfejlesztések is, mint például a bogácsi, a mezőcsáti, a mezőkövesdi vagy a miskolctapolcai Ellipsum” – emelete ki Bánné, utalva rá, hogy a látogatók előszeretettel keresik fel a térséget termálfürdői miatt. A fürdők forgalma 2020-ban elérte a 976 ezer főt.

Kiemelten fontosnak tartják a zöld- és aktív turizmus fejlesztését is, ezért a 2014–2020-as fejlesztési időszakban a Területi és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretén belül a sportcélú beruházások is helyet kaptak. A következő időszakban a TOP Plusz felhívások is jelentős kerékpárosbarát fejlesztési lehetőségeket biztosítanak.

A teljes megyét lefedő Kerékpárforgalmi Hálózati Terv elkészítése is szerepel jövőbeni tervek között, 2027-ig pedig további 50 km kerékpárút építését tervezik.

Címlapkép és fotók: Stiller Ákos/Portfolio

Találd meg a neked való befektetési alapot!
usa zaszlo
himlo kiutes
olajfinomito
fagylalt fagyi
irán
2022. május 17.
Hitelezés 2022
2022. május 31.
Financial IT 2022
2022. június 8.
Portfolio Property X 2022
2022. június 1.
Portfolio Digital Transformation 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Díjmentes online előadás
Hogyan csináld a gyakorlatban?
trader23