Startupból nagyvállalat: több út is létezik, de befektetőre mindig szükség van!

Milyen kihívásai vannak a magyar startup-befektetéseknek? Erre kereste a választ Jared Schrieber, amerikai angyalbefektető, aki szerint a finanszírozási háttér még mindig nehezen mozdul, elsősorban hitelezés szempontjából. Ugyanakkor sokszor olyan jogi engedélyeztetési akadályokba is ütköznek a startupok, amik például Amerikában sokkal gördülékenyebben működnek. Sok esetben pedig a magyar piacon működő cégformák sem segítik elő azt a gyors növekedést, amit egy startup gyakran produkál.

Bár úgy látja, Magyarországon kifejezetten sok a jó szakember, akik el tudnak helyezkedni a startupoknál, sok esetben nem csak megfelelő munkatársak megtalálása, hanem a megtartása is kihívást jelent a fiatal cégeknek. Ugyanakkor egyértelműen van lehetőség a magyar piacban arra, hogy innen induljanak globálisan meghatározó cégek, számos iparágban.

Feltörekvő szállásportálból regionális nagyhal

A Közép-európai befektetési piac egyik szenzációja volt a Szállás Group idei lengyel felvásárlása, amellyel az európai léptékben is versenyképes méretű regionális platform jött létre. Az 82 millió euró nagyságrendű tranzakció mögött tudatos terjeszkedés, és a PortfoLion befektetése állt. A 2015-ös befektetéstől sokan óvták a társaságot, lévén a Szállás.hu legnagyobb hazai versenytársa, a booking.com már sikeresen működött a magyar piacon, ezért a felszínes szemlélő gondolhatta azt, hogy a nemzetközi rivális mellett aligha lesz életképes a hazai startup mondta el Győrbiró Tibor, a PortfoLion Capital Partners partnere.

A PortfoLion azonban bízott a lokális jelenlétben, piacismeretben, az eredmények pedig a őket igazolják. A felvásárlással az összes részvény a befektetési társaság birtokába került, de a menedzsmenttagok is tulajdonrészt kaptak, és ambíciózus célokat tűztek ki.

Nemzetközi terjeszkedéssel, felvásárlásokkal és organikus növekedéssel el akarták érni az évi 1 millió szállásfoglalást 200 millió euró közvetített értékben.

A célt végül sikerült elérni, bár a covid-járvány következtében bezáruló turisztikai piacok felborították a számításokat. A piacszerzés érdekében és a biztos tőke tudatában a Szállás.hu a régióban elkezdett felvásárolni szállásközvetítő cégeket, fejletlenebb piacokon, mint Románia inkább startupot, a fejlettebb cseh piacon pedig már egy érett, nagy ügyfélbázissal rendelkező platformot.

A covid-járvány keresztülhúzta a növekedési terveket, de a közben cégcsoporttá nőtt vállalat inkább a lehetőséget látta meg a „holtidőben” és számos olyan fejlesztést, üzleti transzformációt vitt véghez, amelyet a rendes működés mellett aligha lehetett volna zökkenőmentesen megvalósítani.

A covid-járvány lecsengése előtt felpörgették a működést, a lokális jelenlétnek köszönhetően pedig reagálni tudtak a robbanásszerűen megjelenő keresletre. A visszapattanás üteme jelentősen meghaladta a versenytársaiét, így újra a biztos növekedés irányába fordult a cég. A Szállás Group eredményei a legnagyobb regionális gazdasági szereplők figyelmét is felkeltették, végül az idei év egyik legnagyobb szenzációját okozva a cégcsoportot megvásárolta a lengyel tőzsdén jegyzett Wirtualna Polska Holding, így az egész régióra kiterjedő, európai szinten is versenyképes szállásközvetítő szolgáltatás jött létre.

A menedzsment és a befektető között a bizalom és a transzparencia a legfontosabb tényező.

Amikor covid-járvány betörésekor bezárt az ország, és ezzel együtt leállt a turizmus, akkor is kiállt mellettünk a PortfoLion, bíztattak, hogy folytassuk a megkezdett utat, biztosították a hátteret, amely nagy erőt adott ahhoz, hogy végül nyertesként jöjjünk ki ebből az időszakból.

 -  mondta Szigetvári József, a Szállás Group ügyvezető igazgatója.

Milyen a tökéletes exit?

A rendezvény második panelbeszélgetésében Dr. Kákosy Csaba, a Day One Capital társalapítója beszélgetett Flautner Krisztiánnal, a Banzai Cloud ügyvezetőjével, Földi Tamással, a Starschema alapítójával, ügyvezető igazgatójával, Rekeczky Csabával az Eutecus alapítójával, és Straub Fannival a Foglaljorvost.hu alapítójával, tulajdonosával. A szekció arra kereste a választ, hogy hogyan lehet a legjobban exitelni egy startupból, és milyen az akvizíció utáni élet.

Úgy tűnik, hogy az exit utáni élet nagyon hasonlóan alakult, a szereplők mindannyian pozíciót kaptak a jellemzően külföldi tulajdonú (kivéve a Foglaljorvost.hu) nagyvállalatban, amely irányítása alá kerültek. Ez sokat rontott az innovációs hatékonyságon, nagyobb lett a bürokrácia, a különböző vállalatirányítási rendszerek használata messze túlmutat egy startup vagy KKV működési kultúráján, és más vezetői skilleket kíván. Míg cégalapítók az akvizíciókkal megszabadulhattak a cégvezetéssel járó terhek egy részétől, addig újakat is kaptak: egyfajta védőhálót kell nyújtaniuk a nagyvállalati működésből adódó nehézségek elől a munkavállalóiknak. Egyértelműen kiderült, hogy az innovációt inkább hátráltatja a nagyvállalati struktúra, mintsem támogatná azt.

Ez végső soron zárójelbe teszi a mérethatékonyság fogalmát, hiszen a végtelen koncentráció olyan lassan mozgó óriásokat hozhat létre, amelyek az innovációt hátráltatják.

Nincs még egy olyan égető probléma, mint a munkaerőhiány

A rendezvény utolsó panelbeszélgetésében Nieder Jenő, a PortfoLion Capital Partners vezérigazgató-helyettese beszélgetett Bálint Viktorral, a Codecool marketingigazgatójával, Kaszás Zoltánnal, Az OTP Bank Csoport IT Stratégia & Támogatás vezetőjével, Tajthy Krisztinával, az IVSZ főtitkárával és Wolf Andrással, a BlackBelt Technology Kft. társalapítójával, értékesítési igazgatójával a hazai gazdaság egyik legégetőbb problémájáról, a munkaerőhiányról. Nieder Jenő sokkoló statisztikával kezdte a panelbeszélgetést:

az IT szakemberek 71% mindenképp külföldre szeretne dolgozni, több mint 50%-uk pedig a fizikai elköltözésben is gondolkozik

A számokat figyelembe véve még erősebb munkaerőhiánnyal kell a hazai gazdaságnak szembesülnie az elkövetkezendő években?

Bálint Viktor szerint gyakorlatilag egy vállalat bármit csinálhat, de akkora munkaerőhiányt, amely ma is tapasztalható gyakorlatilag csak külföldi munkaerővel lehet pótolni. Az már más kérdés, hogy ezek a munkavállalók fizikailag is Magyarországon vannak vagy „csak” virtuálisan dolgoznak Magyarországra, mint ahogy a magyar IT szakemberek is külföldre. Ezek olyan új dimenziók, amelyek teljesen átalakítják a hazai munkaerőpiacot, és minden vállalatnak új szemlélettel kell a munkaerőpiachoz viszonyulnia, hogy esélye legyen a versenyképes működésre.

Kaszás Zoltán szerint

a digitális nomád fogalmát is tisztázni kell, hiszen, aki például stabilan, több évig egy adott projekten dolgozik, az aligha tekinthető annak, ő egy teljes értékű kolléga, aki csak földrajzilag van messzebb.

Értelmezésében a digitális nomádok inkább kiugró, gyors peakek megoldásához nyújtanak szolgáltatást. A foglalkoztatásuk is teljesen új szemléletet kíván, olyan automatizált rendszereket kell létrehozni, amelyekkel a feladatok gyorsan kiadhatók és be is csatornázhatók, a szolgáltatást pedig akár 24 órán belül ki is lehet fizetni a dolgozónak.

Wolf András szerint az óriási IT szakember hiányt a low code/no code, automatizált programozási megoldásokkal lehetne enyhíteni, de Kaszás Zoltán szerint,

ha az elmúlt néhányszáz év történelmét elemezzük, akkor az automatizálás vagy a társadalom „kényelmét” szolgáló új technológiák valójában mind-mind újabb és újabb megoldandó feladatokat kreáltak, amelyekhez jellemzően még több emberi erőforrásra lett szükség.

A munkaerőmegtartás motorjává az érdekes projekt, a „jó sztori” vált, már nem elsősorban az adott cég reputációja a legfontosabb, hanem az elvégzendő feladat adta kihívások. Ehhez a vállalatvezetőknek is alkalmazkodniuk kell, és úgy alakítani folyamataikat, hogy kiszolgálják ezeket a munkavállalói igényeket. 

Címlapkép és fotók: Portfolio

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ