Az elmúlt két év nem kedvezett a kockázati tőkebefektetéseknek, 2022-ben lassult, majd 2023-ban jelentősen visszaesett Magyarországon a kockázati tőkebefektetések üteme. Az előző évben a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület adatai szerint a hazai piacon történt befektetések mértéke az elmúlt 10 év legalacsonyabb szintjét érte el:
2023-ban 38%-kal csökkent 2022-höz képest, a befektetések értéke pedig drasztikusan, 58%-kal esett vissza.
A finanszírozás visszaesése különösen érzékelhető volt a magvető és a későbbi szakaszú kockázati tőkefinanszírozási kategóriákban. A romló tendenciát részben a befektetők érdeklődésének hiánya okozhatta, valamint a fejlődésük későbbi szakaszában tartó kockázati tőke hátterű cégek skálázhatóságának problémái. Azonban a legnagyobb csapást a kivásárlások finanszírozása szenvedte el, amely szinte teljesen eltűnt 2023-ban.
Ezzel tavaly elértük a görbe alját, idén viszont már látjuk a piac éledezésének jeleit
– mondta a Portfolio-nak Nieder Jenő, a PortfoLion Kockázati Tőkealap-kezelő vezérigazgató-helyettese, aki szerint az elmúlt két év visszaesése miatt a tőkebefektetőknél komoly tartalékok halmozódtak fel, ami most utat akar találni magának.
Eközben a startupok oldaláról is nőttek a befektetési igények, amit a hitelkínálat nem feltétlenül tudott lefedni, ilyenek például a szoftver- és technológia fejlesztések, külföldi csapat bővítések, a kockázatosabb, de nagyobb megtérüléssel kecsegtető beruházások. Nieder szerint azonban nem minden vállalkozásnak való ez a finanszírozási forma, ugyanakkor léteznek olyan kritériumok, amelyek valószínűsítik az együttműködés sikerességét az alapítók és a befektető között. A tőkét bevonni készülő cégek között két fő irány azonosítható: a kisebbségi, illetve a döntő többségi részesedés átadása a befektetőnek. Akárhogy is történik, a fő cél, hogy a befektetés megtérülő legyen, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy a cégtulajdonosokban meglegyen az exit-mindset, vagyis, hogy a céget egy későbbi eladásra építik.
A szakértő szerint a tőkebefektető számára az ideális jelölteket többek közt az jellemzi, hogy az üzleti modelljük nem csupán egyetlen országra koncentrál, hanem képesek máshol is versenyképesen megjelenni, értékesíteni.
Gergely Bence, a tőkealapkezelő szenior befektetési menedzsere szerint fontos szempont az is, hogy a nagy fejlődési potenciállal bíró vállalkozásnak ne csak egy nagy, hanem több ügyfele is legyen.
“Ha mindössze egyetlen ügyféllel rendelkezik a cég, az sokszor ahhoz vezet, hogy nem egy szélesebb körben felhasználható, valóban piaci megoldást fog fejleszteni, hanem egy személyre szabott terméket vagy szolgáltatást” – mondta Gergely, és hozzátette, hogy ráadásul az együgyfeles modell óriási kitettséget is jelent a hosszabb távú üzleti sikeresség szempontjából, nem mellesleg több ügyféllel a marzsok is magasabbak, hiszen a fejlesztési költségek nagyobb vevőkörre terülnek szét. Összességében tehát kulcsszó a diverzifikáció mind földrajzi téren, mind a vevőkörben.
A közös munka feltétele az is, hogy a vállalkozás 4-6 éven belül eljusson egy olyan érettségi szintre, növekedési fázisba, ahol egy sikeres exit már kézzelfogható lehetőségként jelenik meg, a legideálisabb, amikor a vállalkozás fel tud mutatni egy jövőbe tekintő jó sztorit, víziót, emellett olyan pozitív momentumot, már elért eredményt, ami igazán hitelessé és vonzóvá teszi a vállalkozást a piacon. “Erre felkészülésként a tőkebefektetővel való közös munka kiváló alapot ad, hiszen a tőkebefektető is hasonló szempontokat értékel, mint egy későbbi vevő” – hívta fel a figyelmet Gergely.
A vevők közötti versenyhelyzet megteremtésében a kockázati tőkebefektető kulcsszerepet játszhat, már csak a meglévő kapcsolati hálója miatt is, amelynek köszönhetően a lehetséges vevők mellett olyan nemzetközi tanácsadók is képbe kerülhetnek, akik képesek felkutatni további, megfelelő forrásokkal rendelkező potenciális érdeklődőket.
A piacon jelenleg elérhető tőke lehetővé teszi a startupok számára a fejlesztések előre hozását, a csapatok időben történő bővítését, és pénzügyi támogatás mellett annak a szakmai tudásnak és azoknak jó gyakorlatoknak a megszerzését, amit az alapkezelő a többi portfólió cégével való együttműködés során gyűjtött. “Ha felmerül bármilyen kérdés, akkor valószínűleg tudunk segíteni a megoldásban, mert már láttunk hasonlót a több mint 30 cégből álló portfóliónkban, ráadásul kiterjedt szakértői hálózattal is rendelkezünk, akikhez szintén segítségért tudunk fordulni. Ez olyan hozzáadott érték, ami a vállalkozásnál önmagában nem feltétlenül van meg, vagy legalábbis nem ilyen kiterjedt mértékben” – mutatott rá Nieder.
Méret tekintetében is széles a portfolió: a kifejezetten korai fázisú startupok mellett külön dedikált csapat foglalkozik az érettebb vállalkozásokkal is, az egyik legnagyobb exit is egy ilyenhez, a Szallas.hu-hoz kapcsolódik, amit a befektetés után nemzetközi pályára állítottak a menedzsmenttel szoros együttműködésben. A céghez a terjeszkedés elősegítése érdekében lengyel, román, cseh leányvállalatokat vásároltak, valamint kiterjesztették a működését Horvátországra is, ezáltal a Szallas.hu a régió egy meghatározó szereplőjévé vált, és sikeresen fel tudta venni a versenyt a legnagyobb globális szállásközvetítő oldallal is.
A sikeres exitek közé tartozik a Starschema vagy a Tresorit is, amelyek szintén igazolják, hogy a kis piaci méret miatt Közép-Európában a növekedéshez elengedhetetlen, hogy több országban is jelen legyen egy vállalat. A régión belül egyedül Lengyelországban van számottevő belső kereslet, de ettől függetlenül ott is sokan törekednek külföldre, például a nekik szomszédos német piacokra.
Mindemellett a szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy a piaci bizonytalanságok egyelőre nem tűntek el, ezért a tőkebefektetők most még jobban megválogatják, hova érdemes a tőkét kihelyezni.
A cikk megjelenését a PortfoLion támogatta.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
