Az Európai Unió új irányelvvel kívánja hatékonyabbá tenni az importáfa beszedését a harmadik országokból érkező távolsági értékesítések esetében. A cél az egyablakos importáfa-rendszer (IOSS) elterjesztése és az eladók felelőssé tétele az áfafizetésért a vevők helyett. A szabályokat 2028. július 1-jétől kell alkalmazni a tagállamokban.
Scott Bessent, az amerikai pénzügyminiszter szerint az Európai Unióval folytatott kereskedelmi tárgyalások lassabban haladhatnak a tagállamok eltérő érdekei miatt, miközben az ázsiai partnerekkel gyorsabb megállapodásokra számít – jelentette a Bloomberg.
Kedden Brüsszelben rendezték meg a második EU-Ukrajna Védelmi Ipari Fórumot, amelyen az ipar több mint 500 képviselője vett részt. A találkozó célja a két fél közötti együttműködés erősítése, a közös beszerzések ösztönzése és Ukrajna támogatása volt a prioritást élvező védelmi képességek megszerzésében.
Nagyjából egy hónapon belül akarja egyeztetni a fegyveripari lazításokat az Európai Bizottság, amellyel kísérletet tesz arra, hogy annyi magántőkét vonzzon be a stratégiai függetlenedésbe, amivel már felveheti a versenyt a világhatalmakkal is. Május és június a védelmi cégekkel való szoros egyeztetésekről fog szólni, hogy az új szabályozási csomag, lehetőleg semmilyen értelmetlen bürokratikus akadályt ne gördítsen az újrafegyverkezés útjára.
Az Európai Bizottság jogi kiskapukon keresztül készül megkerülni Magyarország esetleges vétóját az Oroszország elleni gazdasági szankciók meghosszabbításában. A cél, hogy a 200 milliárd eurónyi befagyasztott orosz vagyon és más kulcsfontosságú intézkedések érvényben maradjanak, még akkor is, ha nincs egyhangú tagállami támogatás. Az alternatív eszköztár részeként tőkekorlátozások, vámok és új energiapolitikai szabályok bevezetése is szóba került.
Az Európai Bizottság 2016 óta először frissítette a megválasztott parlamenti képviselők utazásai során járó naponta elszámolható költségtérítését. Az utóbbi évek inflációja mindenhol meglátszik a költőpénzben, de míg a szállásdíjak tipikusan csökkentek is az EU keleti régiójában, addig Magyarországon mindkét tételt komolyan megemelték.
Az Európai Unió új lendületet adna a tőkepiaci integrációnak, miután évi több száz milliárd euró áramlik ki az Egyesült Államokba, miközben az európai cégek forráshiánnyal küzdenek. A Bizottság „befektetési és megtakarítási unió” néven új programot indított a háztartási megtakarítások reálgazdaságba irányítására. A reformcsomag az értékpapírosítás felélesztésétől az egységes felügyelet bevezetéséig számos, régóta halogatott strukturális intézkedést tartalmaz. A cél, hogy az EU végre versenyképes alternatívát nyújtson az amerikai tőkepiacokkal szemben, amiről már most kedden fontos megállapodásra juthatnak az uniós pénzügyminiszterek.
Tíz uniós tagállam szerint módosítani kell az EU mikrochip-stratégiáját, mert a 20%-os globális piaci részesedési cél irreálisnak tűnik. A kritikák összhangban állnak az Európai Számvevőszék jelentésével, amely szerint a jelenlegi beruházások nem elegendők a versenyképesség érdemi javításához.
Éles szóváltás alakult ki Micheál Martin ír miniszterelnök és Orbán Viktor között Ukrajna uniós csatlakozása és a magyar vétók miatt. Martin szerint Magyarország „visszaél” az uniós döntéshozatali szabályokkal, és „felháborítóan” akadályozza Ukrajna integrációját. Az ír kormányfő emiatt bedobta az uniós atombombaként emlegetett, a tanácsi szavazati jog elvesztésével járó hetes cikkely alkalmazását. Orbán válaszul azt írta: meglepő, hogy egy ír hazafi „a birodalom oldalára áll”.
Elmélyülő együttműködés bontakozik ki az unió és Japán között, miután az Európai Bizottság képviselője több konkrét lépést jelentett be a két fél közti harmadik Digitális Partnerségi Tanácson Tokióban. A japánokkal szinte közös architektúra épülhet ki, ahol az irányadó célok a nemzetközi versenyképesség garantálása, a felhasználók biztonsága, és a kritikus infrastruktúrák biztosítása az egyre gyarapodó kibervédelmi fenyegetések világában.
Hatályba lépett az Európai Unió új ökodizájn-szabályozása, amely komoly energiamegtakarítást, valamint alacsonyabb villanyszámlát ígér a fogyasztóknak. Az új rendelkezések az elektromos berendezések készenléti (standby) és kikapcsolt állapotban történő energiafogyasztására vonatkoznak, és várhatóan 2030-ra évi 4 terawattóra energiamegtakarítást eredményeznek. Ez majdnem kétszerese Málta éves villamosenergia-felhasználásának, és elegendő lenne több mint egymillió elektromos autó működtetésére – számolt be az Európai Bizottság hétfőn.
Budapesten tartják az európai házelnökök konferenciáját, amely az unió tagállamainak parlamentáris együttműködését kívánja erősíteni. Az ülés nyitóbeszédjét Roberta Metsola EP-elnök adta, amelyben arról beszélt, hogy Európa polgárai között pártcsaládokon átívelő egyetértés van abban, mik a legnagyobb problémák. Elmondása szerint fontos, hogy minél több döntésbe a lehető legközvetlenebbül legyen bevonva az unió népe, és így a források elosztását is fontos lehet a lehető legalacsonyabb szinten koordinálni.
A GDP ma már képtelen megragadni a gazdasági haladás valódi természetét. A nyugati országok olyan természetes és infrastrukturális adósságokat halmoztak fel, amelyeket a hivatalos statisztikák nem mutatnak ki. A jelenlegi nemzeti elszámolási rendszerek elavultak, és nem tudják követni a digitális gazdaság vagy az AI hatásait. – mondta el Diane Coyle, a Cambridge-i Egyetem közpolitikai Bennett professzora, a Bennett Institute társigazgatója a L’Express francia lapnak adott interjújában. Szerinte az Egyesült Államok Európánál és Kínánál is sokkal nagyobb bajban van.
Ausztria friss vezetése nincs könnyű költségvetési helyzetben, így úgy néz ki továbbra is a biztonsági kiadásokon igyekszik spórolni, hogy elkerülje költségvetési deficitjének további növelését. Kérdés, hogy a nyugati érdekszféra meddig nézi jó szemmel, hogy a világ egyik legélhetőbb országa úgy is elvárja a nukleáris védőernyő kiterjesztését, hogy nem hajlandó megfizetni annak költségeit.
Ursula von der Leyenre, az Európai Bizottság elnökére súlyos politikai és jogi próbatétel elé néz a „Pfizergate” néven elhíresült ügyben, amelyben az Európai Unió Bírósága dönt a vakcinaszerződésekről szóló sms-üzenetek nyilvánosságra hozataláról. Az ítélet precedenst teremthet az uniós átláthatóság értelmezésében, és beárnyékolhatja von der Leyen nemrég kezdődött második ciklusát. Közben az Európai Ügyészség is vizsgálja a milliárdos vakcinabeszerzések hátterét.
Túl kevés információ áll rendelkezésre arról, hogy a helyreállítási alap forrásai valóban elérték-e céljukat, és milyen eredményeket hoztak. Az uniós támogatások kifizetése nem a tényleges teljesítményhez, hanem inkább a végrehajtás üteméhez igazodik, miközben sok esetben még az alapfogalmak sem egyértelműek. Az Európai Bizottság ellenőrzési rendszere nem nyújt elegendő védelmet a pénzügyi visszaélésekkel szemben, a tagállamok közötti különbségek pedig megnehezítik az összehasonlítást. A 2026 végére időzített projektdömping fokozza a kockázatokat, és veszélyeztetheti az alap célkitűzéseinek teljesülését – írja az Európai Számvevőszék egy friss, az RRF-ről szóló, nagyon kritikus hangvételű jelentésében.
Belgium már most egy nemzetközi koalíció létrehozásán dolgozik, melynek tagjai akkor is hajlandóak lesznek fenntartani az orosz vagyonok befagyasztását, ha az uniós szankciók megújítása elmarad. Bár a magyar kormány szerint egyelőre nincs tervben vétó, a belga külügyminiszter semmiképp sem kockáztatná az Oroszországnak borzalmasan hiányzó vagyonelemek felszabadítását, különösen amíg azok kamatjaiból tudják finanszírozni Ukrajna támogatását.
Az Európai Unió egyre erőteljesebben aggódik a kínai cégek növekvő befolyása miatt az európai kikötőkben. Több mint harminc uniós kikötő termináljában van már kínai részesedés, ami Brüsszel szerint nemcsak gazdasági, hanem stratégiai kockázat is. A Bizottság és az Európai Parlament most új szabályozással korlátozná a külföldi – főként államilag irányított – szereplők jelenlétét a kritikus infrastruktúrában.
Az Európai Unió versenyképességéről, az ukrajnai háborúról, a transzatlanti kereskedelem jövőjéről és a migrációs kihívások kezeléséről tárgyalt pénteken Brüsszelben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Friedrich Merz német kancellár. A frissen hivatalba lépett Merz első brüsszeli látogatásán kijelentette, hogy Németország aktív és vezető szerepet kíván betölteni az európai politikában. Mindkét vezető sürgette a közös védelmi képességek megerősítését, Ukrajna támogatását, valamint az EU belső piacának megreformálását. Von der Leyen figyelmeztetett: amennyiben az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi tárgyalások kudarcba fulladnak, az EU kész válaszlépéseket tenni. Valamint Vlagyimir Putyinnak is üzentek: Moszkvának azonnal lépnie kell.
Friedrich Merz német kancellár egy fél nap alatt látogatja végig az Európai Unió három szervét, majd a NATO színe elé is járul, ahol az Ukrajnával kapcsolatos, újrakovácsolódni látszó euro-atlanti konszenzusról lesz szó. Bár elmondható, hogy papíron a Nyugatnak kedvező úton haladnak a dolgok, nagy kérdés, hogy Merz milyen áron tudja – ha egyáltalán tudja – egybetartani a német koalíciós kormányt.
Az elmúlt hetekben több fontos változás is történt az ESG nemzetközi és magyarországi háza táján. Blogbejegyzésünkben... 
A dollár trendszerű erősödésének vége, év eleje óta a világ egyik leggyengébben teljesítő fizetőeszköze... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Miért bukik el a legtöbb felújítási pályázat? - 3 gyakori ok Az utóbbi...
A GINOP Plusz-1.2.4-25 pályázati felhívás, amely a leghátrányosabb helyzetű régiókban és a Szabad Vállalkozási... 
A GINOP Plusz-1.2.4-25 pályázati felhívás, amely a leghátrányosabb helyzetű régiókban és a Szabad Vállalkozási...
A június 28-án lezajlott rendezvény kapcsán már számos jogi kérdés felmerült, így - többek között - az arcfelismerő...
Ennyire erős a verseny?
Friss adatok érkeztek.
Sötét felhők a költségvetés felett.
