Évi 300 milliárd euró kiáramlás: Brüsszel drasztikus lépésre készül a piacokon

Európa gazdasági döntéshozóinak egyik legsürgetőbb kihívása a tőkemobilizáció: annak ellenére, hogy az EU gazdasága magas megtakarítási rátákkal rendelkezik, azoknak csak töredéke kerül produktív befektetésekbe. Az Európai Bizottság „befektetési és megtakarítási uniója” néven új kezdeményezést indított a már 20 óta patthelyzetbe szorult tőkepiaci unió helyett, amely a háztartási megtakarítások átterelését célozza a reálgazdaságba, különös tekintettel a kockázati tőkére és az innovatív vállalkozások finanszírozására – kezdi cikkét a Financial Times.

A legfontosabb, hogy kedden az Ecofin-ülésen az uniós pénzügyminiszterek egy új menetrendet és javaslatot dolgoznak ki a tőkepiaci integráció mélyítéséra.

A megoldandó probléma régóta ismert:

az európai cégek háromszor kevesebb forrást vonnak be tőkepiacokról, mint amerikai versenytársaik, és túlságosan banki hitelekre támaszkodnak.

A tőkepiacok töredezettsége – eltérő nemzeti szabályozás, felügyelet és adózás – miatt a tagállamok közötti befektetések aránya is alacsony maradt. A brexit csak tovább nehezítette a helyzetet, hiszen az EU elvesztette legfejlettebb pénzügyi központját, Londont.

A biztosítók, bankok és tőkepiaci szereplők szerint a strukturális változás elengedhetetlen.

Az Európai Központi Bank elnöke, Christine Lagarde évi 300 milliárd eurós tőkekiáramlást becsül az EU-ból az USA irányába, míg Mario Draghi korábbi elnök 800 milliárd eurós éves beruházási igényt jelölt meg, amelynek jelentős részét nem fedezi közpénz.

Az Európai Bizottság ezért a széttöredezett jogi és pénzügyi keretrendszerek összehangolását sürgeti, különös tekintettel a fizetésképtelenségi szabályokra és az értékpapírpiaci szabályozásra.

Az egyik legsúlyosabb akadály a nemzeti fizetésképtelenségi szabályok közti eltérés. Míg Görögországban átlagosan 5 cent térül meg minden befektetett euróból, Luxemburgban ez 75 cent. Brüsszel célja nem a teljes harmonizáció, hanem egy minimumszintű egységesítés, amely előre láthatóbbá teszi a kockázatot a befektetők számára, és növeli a tőkepiaci aktivitást.

A tőkepiaci mélyítéshez kapcsolódik a értékpapírosítás felélesztésének szándéka is. Az EU GDP-arányos kibocsátása 2022-ben mindössze 0,3 százalék volt, szemben az USA 4 százalékos arányával. A piac szereplői szerint a jelenlegi szabályozás túlságosan bonyolult és kockázatkerülő.

Draghi azt javasolta, hogy a szimpla, átlátható, sztenderdizált értékpapírosított eszközökre alacsonyabb tőkekövetelményeket kellene alkalmazni.

A felügyeleti struktúra reformja is napirenden van. A jelenlegi modellben minden tagállam saját nemzeti hatósága révén végzi az értékpapírpiaci ellenőrzést. Egyre többen támogatják, hogy az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) kapjon közvetlen felügyeleti jogköröket a határokon átnyúló tevékenységet folytató nagy szereplők felett.

Ez az átalakítás elsősorban Franciaország részéről kap politikai támogatást, míg más országok – például Írország vagy Luxemburg – ellenérdekeltek, mivel jelentős hazai eszközkezelő szektoruk van.

A lakossági részvétel növelése a tőkepiacokon szintén kulcskérdés. Svédország példája – ahol a nyugdíjrendszerbe integrált tőkealapokon és kedvezményes adózású befektetési számlákon keresztül a háztartások aktívan fektetnek részvényekbe – mintaként szolgálhat. Ezzel szemben

az EU-átlagban a lakossági pénzügyi eszközök harmadát készpénzben és betétben tartják, miközben az amerikai háztartások közel felét részvényekben és befektetési alapokban.

Az Európai Bizottság a pénzügyi tudatosság növelésével, közös EU-s befektetői címkék bevezetésével és az adminisztratív akadályok csökkentésével ösztönözné a háztartásokat a piacra lépésre. Emellett egyes fővárosok „koalíciókban” mélyítenék az integrációt, például közös európai megtakarítási termékek bevezetésével, abban bízva, hogy a siker ragadós lesz más országokra is.

A jelenlegi tőkepiaci szerkezet nem támogatja az európai innovációs ökoszisztémát. A startupok alulértékeltek maradnak, tőkéhez nehezen jutnak, és gyakran amerikai listázást választanak, mint tette például a Spotify. A strukturális reformok elmaradása miatt tehát nem csupán esélyeket veszít az EU, hanem hosszú távon versenyképességi hátrányt is szenved.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.