Az Európai Bizottság szerdán egyszerre hét ügyben is előrelépett a Magyarországgal szembeni indított kötelezettségszegési eljárásokban: 3 ügyben az Európai Unió bírósága elé citálta, 4 ügyben pedig az eljárások következő lépéséhez folyamodott – derült ki a brüsszeli testület összefoglalójából.
Ukrajna sorsa egész Európa jövőjét is meghatározza – figyelmeztetett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament szerdai ülésén. Beszédében három fő prioritást jelölt meg: Ukrajna katonai támogatását, az orosz energiahordozókról való leválást, valamint az uniós bővítés előkészítését. Kiemelte, hogy „egy igazságtalan béke a jövő háborújának receptje lenne”, az orosz energiahordozók vásárlását pedig mostantól nem hagyja majd Brüsszel. Adam Szłapka lengyel EU-ügyi miniszter megerősítette, hogy a soros elnökség teljes mértékben támogatja ezeket a célokat.
Magyarország újabb jogi kiskapukat keres az Európai Bizottság által jogállamisági aggályok miatt befagyasztott uniós források felszabadítására – írja a Financial Times. Az Európai Parlament költségvetési szakbizottsága eközben követeli a Bizottságtól, hogy az előírt intézkedések nélkül ne folyósítsanak a blokkolt EU-támogatásokból a magyar kormánynak, emellett 11 tagállam is tiltakozik a források feloldása miatt.
Komoly modernizáción esik át az Európai Unió hétéves költségvetése, ami akár ahhoz is vezethet, hogy bizonyos fokig kikerülhet a nemzeti kormányok kezéből a források elosztásának felügyelete. Az Európai Parlament javaslatai alapján nem csak a jogállamisági kritériumok válhatnak szigorúbbá a következő időszakra, de az is elképzelhető, hogy új módokat keresnek a támogatások helyi szintre, akár közvetlenül az önkormányzatokhoz történő eljuttatására.
Az Európai Bizottság 2027 végéig teljesen megszüntetné az orosz olaj-, gáz- és nukleáris üzemanyag-importot, és ehhez már az év végéig kötelező nemzeti leválási terveket vár a tagállamoktól. Szijjártó Péter szerint ez a lépés ideológiai alapú, súlyosan sérti Magyarország szuverenitását, és veszélyezteti az energiaellátás biztonságát. Ha a magyar kabinet valóban nem teljesíti az új kötelezettségeket, az Európai Bizottság eljárást indíthat és súlyos pénzbüntetést szabhat ki.
Az Európai Számvevőszék kritikusan reagált friss különvéleményében az Európai Bizottság javaslatára, amely lehetővé tenné a 2021–2027-es kohéziós források átcsoportosítását pédául a tagállamok fegyverkezésére. Miközben elfogadják, hogy a biztonsági kihívások gyors változása indokolttá teszi a rugalmasság növelését, arra figyelmeztetnek, hogy a javaslat számos kockázatot hordoz: növelheti az adminisztratív terheket, csökkentheti a kohéziós politika fókuszát, és akár torzíthatja a támogatások területi eloszlását is. A testület szerint a javasolt intézkedések további részletezést, egyértelmű szabályozást és hatásvizsgálatot igényelnek a megfelelő végrehajtás érdekében.
Az Európai Unió 27 tagállamából eddig mindössze 14 kérte hivatalosan az Európai Bizottságtól, hogy aktiválhassa a „nemzeti vészhelyzeti klauzulát”, amely lehetővé tenné a GDP 1,5%-ával történő védelmi kiadásnövelést négy év alatt – anélkül, hogy az sértené az uniós költségvetési szabályokat. Ez aggodalmat keltett Brüsszelben, mivel veszélybe kerülhet az ambiciózus, 800 milliárd eurós ReArm Europe terv teljesítése.
Az Európai Unió mintegy 100 milliárd euró értékű amerikai árura vetne ki pótlólagos vámokat abban az esetben, ha az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi tárgyalások nem vezetnek kielégítő eredményre – értesült a Bloomberg bennfentes forrásokból. A válaszlépésekről szóló javaslatot várhatóan szerdán ismertetik a tagállamokkal, a konzultációk pedig egy hónapig tartanak majd. Ez idő alatt a lista még módosulhat.
Az Európai Bizottság kedden mutatja be új tervét, amely piaci és jogi eszközökkel tenné lehetővé, hogy az uniós cégek büntetés nélkül felmondhassák orosz energiavásárlási szerződéseiket, és ne kössenek újakat Moszkvával. A javaslat célja, hogy tagállami vétók megkerülésével, kereskedelmi és versenyjogi alapon szorítsa ki az orosz energiahordozókat az európai piacról. A Portfolio értesülése szerint Várhelyi Olivér bizottsági tag eljárásjogi kifogást emelt a menetrend ellen, arra hivatkozva, hogy az közvetetten sértheti a tagállamok jogköreit. Brüsszelben azonban nem tartják valószínűnek, hogy ez megakadályozza a terv elfogadását, amely hosszú távú politikai jelzést küldene a piacnak. A menetrend egyben üzenet Washingtonnak is: az EU az amerikai LNG-importot növelné, amivel Donald Trumpnak is gesztust tenne a vámháborús viták enyhítésére.
A magyar kormány és az állami szervek uniós forrásfelhasználási gyakorlata több ponton nem felel meg a hatékonyság, elszámoltathatóság és átláthatóság alapkövetelményeinek – többek között ez derül ki az Integritás Hatóság 2024-es évről szóló beszámolójának megállapításaiból. A parlamentnek beadott jelentésében az IH hangsúlyozza: működésének javításához szélesebb jogkörre, jogszabályi módosításokra és valódi intézményközi együttműködésre lenne szükség – ezek azonban jelenleg csak részlegesen valósulnak meg.
Párizsban egyszerre tartott nagyívű beszédet Ursula von der Leyen és Emmanuel Macron a „Choose Europe” kezdeményezés elindításáról, amely Európát kívánja újra versenyképessé tenni a globális tudományos térben. Az Európai Bizottság elnöke 500 millió eurós támogatási csomagot, új kutatási jogszabályokat és a kutatási szabadság törvényi védelmét ígérte, míg a francia elnök a tudományos igazság védelmét nevezte a demokrácia alapjának. Mindketten hangsúlyozták: Európa nemcsak menedéket kínál a Donald Trump elnök által fenyegetett amerikai tudósoknak, hanem hosszú távú tudományos perspektívát is. Az üzenetük világos: a világ kutatói válasszák Európát – ne csak kényszerből, hanem meggyőződésből.
Egyre hangsúlyosabb lépésekkel igyekeznek az uniós országok elcsábítani a Donald Trump amerikai elnök elől "menekülő" kutatókat. Ugyan egyelőre még csak egyéni kezdeményezések vannak, az eddig Egyesült Államok irányába történő agyelszívás visszájára fordulhat, ha az EU képes kialakítani a megfelelő finanszírozási környezetet az ide érkező szürkeállománynak.
Az Európai Bizottság gazdasági csodafegyvernek szánta, de versenyképességi ellenőrzéseinek minősége jelentős eltéréseket mutat a különböző jogszabályi javaslatok esetében. A cél az volt, hogy az új jogszabályok elfogadását mindig egy versenyképességi értékelés előzze meg, azonban ezek inkább plusz bürokratikus terhet hoztak csak, a vizsgálatok színvonala nem egységes, sok esetben kifejezetten rossz. Emiatt a versenyképességi elemzések átdolgozását kérik, míg konkrét szabályozásokat átírása szükséges a már végrehajtott konkrét lépéseknél – derül ki a BusinessEurope jelentéséből.
Brüsszel jelentős amerikai importnöveléssel próbálja elkerülni, hogy Donald Trump amerikai elnök újra vámháborúba taszítsa Európát. Az EU alkuja egyszerre üzenet Washingtonnak és belső egységpróba a tagállamok számára.
Az Európai Bizottság hivatalos közlése szerint eddig tizenkét uniós tagállam – köztük Magyarország – kérte írásban kérvénnyel a Stabilitási és Növekedési Paktum költségvetési korlátozásai alól mentességet adó nemzeti vészhelyzeti klauzula aktiválását. A végső jóváhagyás a tagállamok kezében lesz az Európai Tanács május végi ülésén.
Az Európai Unió belátta, hogy nem képes digitális függetlenséget elérni az Egyesült Államoktól. A Brüsszel által készített tervezet együttműködést szorgalmaz, és csökkentheti a Trump-kormányzat felé fokozódó kereskedelmi feszültséget.
A Horizon Europe eddig több mint 15 ezer kutatási és innovációs projektet támogatott, közel 43 milliárd euró értékben. Az Európai Bizottság mostani értékelése szerint a program minden egyes befektetett euró után akár tizenegy euró GDP-növekedést hozhat 2045-ig. A támogatások nemcsak tudományos áttörésekhez és magánberuházásokhoz vezettek, hanem az EU keleti tagállamainak részvétele is jelentősen nőtt.
Kína visszavonta az európai parlamenti képviselőkkel szemben 2021-ben bevezetett szankcióit. A lépést Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke jelentette be szerdán – számolt be a Bloomberg. Az EU szerint a döntés lehetőséget teremt a hivatalos párbeszéd újraindítására. Metsola szerint a bizottságoknak félelem nélkül kell tudniuk tárgyalni kínai partnereikkel.
Magyarország is kérvényezte az Európai Bizottságnál a nemzeti menekülési záradék aktiválását – tudta meg a Portfolio az uniós végrehajtó testülettől. Amennyiben Brüsszel jóváhagyja az intézkedést, az 2028-ig további fiskális mozgásteret biztosít a kormánynak, mivel így a védelmi kiadások egy részét kihagyhatja a stratégiai és növekedési paktum hiányszámításából. A döntés lehetővé teszi, hogy a védelmi kiadásokból legfeljebb a GDP 1,5%-ának megfelelő összeget nem kell beleszámítani a költségvetési hiányba.
Az Európai Bizottság 910 millió eurót fordít idén védelmi célú kutatásra és fejlesztésre az Európai Védelmi Alap (EDF) keretében. A támogatás célja, hogy közös európai projektekkel erősítse az EU védelmi ipari kapacitását, különös tekintettel a technológiai áttörésekre és az ukrán integrációra. A 2024-es pályázati kör rekordérdeklődést váltott ki az uniós és norvég szereplők körében – közölte az uniós végrehajtó testület pénteken.
A GINOP Plusz-1.2.4-25 pályázati felhívás, amely a leghátrányosabb helyzetű régiókban és a Szabad Vállalkozási... 
A GINOP Plusz-1.2.4-25 pályázati felhívás, amely a leghátrányosabb helyzetű régiókban és a Szabad Vállalkozási...
A pénzügyi tudatosság nem áll meg a befektetéseknél - az öröklés kérdésköre legalább ennyire fontos. Különösen... 
Néha 5-6 éves megtérülési időről is lehet hallani az akkumulátoros energiatárolók piacán, a következő 5 évben... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Hogyan válassz megbízható kivitelezőt otthonfelújításhoz? A felújítási...
Évi 201 ezer tonna fagyi külföldre - ezzel Németország messze a világ legnagyobb exportőre volt 2023-ban, a fagyi...
Friss adatok érkeztek.
Sötét felhők a költségvetés felett.
Az éghajlatváltozás lehet az, ami átbillenti a növekedést a recesszióba.
