Levette a keresztvizet az Európai Számvevőszék az EU-s helyreállítási alapról

Az Európai Számvevőszék (ECA) átfogó jelentést tett közzé az Európai Unió Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközéről (RRF), amelyet 2021 februárjában hoztak létre a koronavírus-világjárvány gazdasági és társadalmi hatásainak kezelésére.

A 650 milliárd eurós kezdeményezés végrehajtását és teljesítményét vizsgáló áttekintés számos hiányosságra mutat rá az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a hatékonyság terén.

A jelentés célja, hogy tanulságokkal szolgáljon a jövőbeni, teljesítményalapú uniós eszközök – így a 2027 utáni többéves pénzügyi keret – jobb megtervezéséhez.

Az RRF az EU NextGenerationEU nevű gazdaságélénkítő csomagjának központi eleme. Célja a tagállamok gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának erősítése, a válságállóság javítása, valamint a zöld és digitális átmenetek támogatása. Az uniós források folyósítása a tagállami helyreállítási tervekben (RRP) vállalt célok és mérföldkövek teljesítéséhez kötött. A Számvevőszék azonban úgy látja, hogy a hangsúly nem az eredményeken, hanem a végrehajtás előrehaladásán van – így kevés az információ az intézkedések tényleges hatékonyságáról.

Az egyik fő probléma, hogy az RRF-rendelet ugyan hivatkozik a „teljesítményalapúságra”, ám nem határozza meg, pontosan mit ért alatta – állítja a Számvevőszék.

Az ECA értelmezésében a teljesítmény azt jelenti, hogy az adott uniós program milyen mértékben érte el a céljait, és milyen ár-érték arányt képvisel. A világos definíció hiánya azonban ahhoz vezetett, hogy a tagállami tervek sok esetben gyenge, nehezen mérhető vagy kevéssé ambiciózus célokat tartalmaznak, ami az összehasonlíthatóságot is nehezíti.

A jelentés azt is kiemeli, hogy az RRF előrehaladásának nyomon követésére szolgáló közös mutatók (indikátorok) köre szűk, és gyakran csak kimeneti szintű adatokat tartalmaz (pl. hány iskola újult meg), nem pedig hatásokat (pl. javult-e az oktatás minősége). A közös indikátorok nem fedik le maradéktalanul az RRF hat pillérét, és az egyes tagállamok helyreállítási terveiben szereplő reformok és beruházások 36%-ához nem tartozik ilyen indikátor. 

Szerintük ez szinte teljesen ellehetetleníti az intézkedések teljesítményének és az uniós zöld és digitális célokhoz való hozzájárulásuk értékelését.

Komoly problémát jelent az is, hogy az Európai Bizottság nem gyűjt adatokat a ténylegesen felmerült költségekről – csak becsült értékek vagy egységköltségek alapján dolgozik. Ez korlátozza annak megítélését, hogy az uniós forrásokat hatékonyan használták-e fel, illetve mennyire nyújtottak ár-érték arányban megfelelő támogatást.

Maga Brüsszel is túl gondatlan

Az ECA kritikával illeti az Európai Bizottság ellenőrzési rendszerét is. Bár az előzetes és utólagos ellenőrzések formálisan léteznek, azok nem nyújtanak megfelelő garanciát az uniós pénzügyi érdekek védelmére. A közbeszerzések és állami támogatások terén tapasztalható javulás ellenére a számvevőszéki értékelés szerint

továbbra is gyakoriak a szabálytalanságok, amelyek pénzügyi hatással is járnak – például nem teljesített mérföldkövek, jogosulatlan kiadások, vagy az uniós források nemzeti kiadásokkal való helyettesítése.

A jelentés hangsúlyozza, hogy az RRF végrehajtása előrehalad, de a tervekhez képest jelentős csúszásokkal.

A 2024 végéig esedékes 151 kifizetési kérelem közül csupán 128-at nyújtottak be, ami a tervezett forrásigénylés körülbelül 93%-át fedi le.

A késedelmek részben külső okokra vezethetők vissza – például az orosz–ukrán háború okozta inflációra és az energiaárak emelkedésére –, részben pedig arra, hogy a tagállamok alábecsülték az egyes beruházások, különösen az innovatív vagy nagy infrastrukturális projektek végrehajtásához szükséges időt.

Az uniós számvevőszék külön felhívja az RRF-rendelet lehetőséget biztosít a helyreállítási tervek módosítására, ha „objektív körülmények” ezt indokolják. Bár több tagállam is élt ezzel a lehetőséggel, ami ugyan megkönnyíti a források lehívását,

de egyúttal a teljesítendő intézkedések nagy részét az utolsó évre halasztja – ez pedig növeli annak kockázatát, hogy a projekteket nem fejezik be időben.

A jelentés szerint súlyos hiányosság, hogy nincs egyértelmű meghatározása annak, ki számít „végső kedvezményezettnek”. A tagállamok eltérően értelmezik ezt a fogalmat, még hasonló intézkedések esetén is. Ez megnehezíti annak követését, hogy az uniós források ténylegesen eljutottak-e a gazdaság szereplőihez, és hogy azok milyen eredményeket értek el. A Számvevőszék ezért kiemeli: elengedhetetlen, hogy a Bizottság időben és átlátható módon tájékoztassa a nyilvánosságot a forrásfelhasználás eredményeiről és annak hozzáadott értékéről.

Akkora a kockázat, hogy borulhat az uniós költségvetés is

A pénzügyi kockázatok is nőnek: az RRF forrásait az EU piaci hitelfelvételből finanszírozza, és bár a Bizottság sikeresen hajtotta végre az ehhez szükséges kibocsátásokat, a kamatköltségek drámaian emelkedtek. A kötvénykibocsátás 2021-ben rekordalacsony kamatok mellett indult, de azóta a piaci hozamok jelentősen nőttek.

A Számvevőszék arra figyelmeztet, hogy az NGEU-program finanszírozási költségei 2026-ra akár több mint kétszeresükre is emelkedhetnek az eredeti becslésekhez képest, ami növeli az EU költségvetési kitettségét.

A Számvevőszék jelentése több ponton is rávilágít arra, hogy komoly problémák vannak az RRF működésével: nem egyértelmű, hogyan kellene mérni az eredményeket, hiányosak a teljesítményre vonatkozó mutatók, nem látni pontosan, mire és mennyit költöttek, az ellenőrzési rendszer pedig nem elég erős. A program végrehajtása ráadásul sok helyen csúszik. Ezek a tapasztalatok különösen fontosak lehetnek akkor, amikor az EU a 2027 utáni költségvetésről és az új, teljesítményalapú támogatási rendszerek kialakításáról dönt, mivel a Bizottság sokáig ezt a megközelítést akarta alkalmazni az új közös büdzsénél is.

Bár Brüsszelben egyre inkább a jelenlegi, előlegfizetésekre és végső számlázásokra alapuló rendszert formálná át, a Számvevőszék jelentése szerint, a pályázatok kiértékelési rendszernél az RRF-nél alkalmazott struktúra nem lesz megfelelő.

Címlapkép forrása: EU

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.