Donald Trump átmeneti csapata egy széles körű energiacsomagot állít össze, amelyet a megválasztott elnök hivatalba lépése után néhány nappal vezetne be - értesült a Reuters. A tervek szerint jóváhagynák az új cseppfolyósított földgáz (LNG) projektekre vonatkozó kiviteli engedélyeket, valamint növelnék az olajfúrásokat az Egyesült Államok partjainál és szövetségi földeken.
Az Egyesült Államok döntése, miszerint engedélyezi Ukrajnának az amerikai fegyverek mélyebbre lövését Oroszország területén, nem növelte a nukleáris támadás kockázatát - állítja öt, az amerikai hírszerzést jól ismerő forrás. A Reuters által megkérdezett szakértők szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök egyre harciasabb kijelentései ellenére sem valószínű, hogy atomfegyvert vetne be. Ugyanakkor Oroszország várhatóan kiterjeszti az európai célpontok elleni szabotázskampányát, hogy növelje a nyomást a Nyugatra az Ukrajnának nyújtott támogatás miatt.
Az Egyesült Államok jelentős fegyverszállítmányt készül küldeni Izraelnek, miközben a térségben tűzszünet lépett életbe. A 680 millió dollár értékű csomag több ezer precíziós bombát és lőszert tartalmaz, ami újabb feszültségeket okozhat a régióban.
Elon Musk nyilvánosan bejelentette, hogy ellenzi Joe Biden abbéli tervét, hogy a következő hónapokban még 24 milliárd dollárral támogassa az ukrán haderőt. Elon Musk befolyása jelentős lehet a kérdésben, hiszen a következő Trump-kormányban is fontos szerepet kaphat, az állam költséghatékonyságának koordinálásááért lesz felelős.
Az orosz parlament alsóháza (Duma) támogatja Vlagyimir Putyin azon kijelentését, mely szerint Oroszországnak joga lenne megtámadni a NATO-t, mert nagy hatótávolságú fegyverekkel látják el Ukrajnát – jelentette ki Vjacseszláv Vologyin, a Duma házelnöke.
Az Egyesült Államok újabb szankciókat vezetett be Oroszország ellen, ezúttal a Gazprombankot és további 50 kisebb-nagyobb orosz pénzintézetet célozva meg. A lépés célja, hogy tovább korlátozza Oroszország hozzáférését a nemzetközi pénzügyi rendszerhez, és megnehezítse az ukrajnai háború finanszírozását. Az intézkedések a Biden-adminisztráció utolsó hónapjában történnek, és jelentős hatással lehetnek az orosz költségvetésre, de a magyar gazdaság szempontjából is izgalmas a helyzet, mivel Magyarország évente 4,5 milliárd köbméter földgázt kap Oroszországtól, amelyet az a Gazprom szállít, akinek a szankció alá kerülő Gazprombank kezeli a pénzügyeit. Magyarország külügyminisztériuma már vizsgálja az orosz bankkal szembeni amerikai szankciók esetleges hatását, az amerikai pénzügyminisztérium azonban figyelmeztetett: aki a szankcionált bankokkal levelező kapcsolatot tart fenn, az "jelentős szankciós kockázattal" szembesülhet.
Ma hajnalban történelmi támadást hajtott végre Oroszország Ukrajna ellen: interkontinentális ballisztikus rakétát (ICBM) lőttek ki Dnyipró városára. Először fordult elő a történelem folyamán az, hogy háborús helyzetben ICBM-csapás ért egy országot. Moszkva valószínűleg csak „első figyelmeztetésnek” szánta a dolgot, ha Ukrajna nem függeszti fel Oroszország területének támadását, további csapások lesznek. Racionálisan várható, hogy a Nyugat rövidtávon Ukrajna támogatásának fokozásával fog válaszolni.
November 17-én érkezett a meg nem erősített hír, hogy Joe Biden leköszönő amerikai elnök engedélyezte Ukrajnának, hogy az amerikai ATACMS kis hatótávolságú ballisztikus rakétákat oroszországi célpontok ellen használják. Három nappal később újabb jó hírt kapott az ukrán kormány.
A Reuters hírügynökség exkluzív információkat szerzett arról, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök milyen feltételekkel lenne hajlandó tárgyalni Donald Trumppal egy esetleges ukrajnai tűzszünetről. Az orosz vezető nyitott a megbeszélésekre, de ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna mondjon le NATO-csatlakozási terveiről, és nem hajlandó jelentős területi engedményekre. A hírügynökség öt, a Kreml gondolkodását ismerő forrásra hivatkozva számolt be a részletekről.
A Kreml és a Fehér Ház közötti különleges forródrót jelenleg nincs használatban, miközben az Oroszország és a Nyugat közötti feszültség évtizedek óta nem látott mértékben fokozódik - számolt be a Reuters. A nukleáris kockázatok növekedése mellett Ukrajna amerikai gyártmányú fegyverekkel mért csapást orosz területre, ami tovább élezi a helyzetet.
A Kreml éppen hatalmas botrányt kavar abból, hogy az ukrán haderő elkezdett amerikai ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszereket használni területük ellen, pedig aligha lesz ennek jelentős hatása a háború menetére nézve. Egyrészt hiába hívják „ballisztikus rakétának,” egy ATACMS-rendszer távolról sem összehasonlítható például egy Minuteman rakétával, és nem is tud eltalálni olyan célpontokat, melyek elérésére Ukrajna nem volt eddig képes saját fejlesztésű fegyvereivel. De mégis mit tud egy ATACMS-rendszer és miért van körülötte most ekkora diplomáciai balhé? Nézzük meg.
Közzétette a napi jelentését az amerikai Institute for the Study of War (ISW) kutatóintézet, amelyben kitértek arra, hogy Oroszország megpróbálja meggyőzni az Egyesült Államokat az ATACMS-rakéták bevetéséről szóló döntésük visszavonásáról.
Megszólalt Dmitrij Medvegyev, a korábbi orosz elnök, az Orosz Biztonsági Tanács alelnöke az Egyesült Államok döntésével kapcsolatban, amely szerint Washington engedélyezte Ukrajnának, hogy mélyen orosz területeken csapjanak le modern amerikai fegyverekkel.
Szergej Markov, Vlagyimir Putyin orosz elnök korábbi tanácsadója szerint az Egyesült Államok közvetlenül belekeveredett az orosz-ukrán háborúba a vasárnapi nagy hatótávolságú rakétákra vonatkozó döntésével, ez pedig alapvetően változtathatja meg Moszkva hozzáállását – írja a Sky News.
Megkérdezték ma egy sajtótájékoztatóján a Fehér Ház helyettes nemzetbiztonsági tanácsadóját arról, hogy igazak-e azok a hírek, melyek szerint az ukrán haderő engedélyt kapott a Biden-kormánytól arra, hogy Oroszország nemzetközileg elismert területét támadja amerikai nagy hatótávolságú rakétákkal – írta meg az ABC News.
Oroszország újfajta fegyvereket fog bevetni Ukrajna ellen, ha az ATACMS típusú harcászati ballisztikus rakétákat valóban orosz terültek ellen használják - jelentette be Vjacseszlav Vologyin, az orosz törvényhozás egyik vezető alakja.
Hétvégén robbant a hír, hogy Joe Biden amerikai elnök engedélyezte az ukrán haderőnek, hogy nagy hatótávolságú fegyverekkel támadják Oroszország belső területeit. Vlagyimir Putyin orosz elnök arról beszélt korábban, hogy ha Amerika ezt meglépi, Washington hadviselő féllé válik, hiszen az amerikai ATACMS-rakétákat szerinte csak amerikai katonák segítségével lehet célra vezetni. Trump emberei már harmadik világháborútól rettegnek, pedig a helyzet egyelőre nem tűnik ennyire drasztikusnak. Racionálisan lehet rá számítani, hogy az oroszok most vesznek egy nagy levegőt és 2025 februárjáig elnézik az újabb vörös vonal átlépését, ennek pedig több oka is van.
November 17-én jelent meg a hír, hogy Joe Biden amerikai elnök engedélyezte Ukrajnának a nagy hatótávolságú cirkálórakéták bevetését oroszországi célpontok ellen. Az ügy azóta rengeteg hullámot gerjesztett, egymásnak ellentmondó hírek láttak napvilágot.
Kína felkészült a kereskedelmi háború eszkalálására az Egyesült Államokkal, miután Donald Trump, az Egyesült Államok megválasztott elnöke agresszívebb kereskedelmi politikát helyezett kilátásba – írja a Financial Times.
Donald Trump megválasztott elnök látogatást tett a Fehér Házban, ahol találkozott Joe Biden jelenlegi elnökkel. A két politikus az Ovális Irodában folytatott megbeszélést, ahol Biden gratulált Trumpnak a választási győzelméhez, és zökkenőmentes hatalomátadást ígért - írta meg a CNN.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel.
Stratégiai fontosságú város kerülhetett be a szorítóba.
Egy lépés a feszültség csökkentése felé.
Nehéz éjszakája volt Oroszországnak.
Ez sokak számára elég komoly kellemetlenség volt.
Az invazív szúnyogfajok megjelenésével új kórokozók is felbukkanhatnak.
10 milliárd forintos támogatással mentenék meg a nyarat.
Így termelj, tárolj és válj le a hálózatról egyszer és mindenkorra!
