A magyar törvényhozás két éve nem javítja ki a megváltozott munkaképességűek ellátásairól szóló törvény egy nemzetközi jogba ütköző, így alkotmányellenes rendelkezését, noha az Alkotmánybíróság már 2018-ban kötelezte erre - írja a nyugdíjguru.hu.
Az Országgyűlés hétfőn ismét elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely az illegális hulladéklerakás minden fajtájának visszaszorítását célozza, és amelyet tavaly decemberben egyszer már megszavazott, ám a köztársasági elnök kezdeményezésére azt az Alkotmánybíróság (Ab) megvizsgálta, és egyes passzusait alaptörvényellenesnek minősítette. Az újból megszavazott törvény után a Klímapolitikai Intézet közleményt adott ki, amelyben többek között hangsúlyozta, hogy ezzel a döntéssel új fejezet kezdődhet a hazai hulladékgazdálkodásban: csökkenhet a hulladékképződés és az illegális szemétlerakás mértéke, az újrahasznosítás aránya pedig javulni fog.
Felfüggesztett az amerikai legfelsőbb bíróság több olyan pert, melyben azzal vádolták Donald Trump elnököt, hogy alkotmányellenesen járt el, amiért megtartotta üzleti birodalmát elnöki évei alatt – írja a Reuters.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök törvényjavaslatot nyújtott be a parlamenthez, amelyben az alkotmánybíróság menesztését kezdeményezte a korrupcióellenes ügynökség, a NAZK jogköreinek megnyirbálása miatt - számolt be pénteken az Ukrajinszka Pravda.
Az amerikai szenátus megszavazta Amy Coney Barrett konzervatív alkotmánybíró jelöltségét hétfőn az esti órákban, a bíró le is tette a hivatali esküjét.
Az amerikai szenátus igazságügyi bizottsága csütörtökön megszavazta Amy Coney Barrett jelöltségét az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi legfelsőbb bíróságba.
A német jegybank szóvivője hétfőn kulcsfontosságú és egyúttal piaci szempontból megnyugtató kijelentést tett abban az ügyben, ami 3 hónappal ezelőtt még egy gigantikusnak ígérkező jogi és hatalmi harcot vetített előre az eurózónában a német alkotmánybíróság példátlan döntésével. A friss kijelentés lényege, hogy a német jegybank megítélése szerint teljesültek a német alkotmánybíróság elvárásai, ezért a Bundesbank továbbra is részt vehet az Európai Központi Bank által diktált eurózónás kötvényvásárlási programban.
Romániában egy alkotmánybírósági döntés nyomán megszűnt a koronavírus-járvány megfékezését célzó karanténintézkedések jogalapja, így a hatóságok már csak ajánlhatják a fertőzötteknek, vagy a járvány sújtotta országokból érkezőknek, de nem kényszeríthetik őket, hogy legalább két hétig ne érintkezzenek senkivel.
Sosem volt még olyan súlyos következménye a német alkotmánybíróság döntésének Európa jövője szempontjából, mint a május 5-i döntése volt, hiszen valójában az eurózóna és az Európai Unió egyben maradása a döntés tétje, ami így világgazdasági jelentőségű ügy – mutat rá minapi terjedelmes, általunk három pontra sűrített anyagában Erik Nielsen, az UniCredit Research főközgazdásza.
Őszig Angela Merkel kormányának hadügyminisztere volt, most az Európai Bizottságot vezeti Ursula von der Leyen és a legfrissebb jelek szerint ők ketten valami olyan nagy dologra készülnek, ami egyszerre pipálná ki a koronavírus-válságból való uniós helyreállítás feladatát és védené ki az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programjának német alkotmánybírósági elkaszálását. Látszólag két teljesen különálló témáról van szó, de váratlanul mégis összekapcsolódtak és (kényszerből) a szorosabb gazdaságpolitikai integráció felé terelhetik az Európai Uniót. Sőt, Merkel szerdán már politikai unióról is beszélt. Mindez, illetve a két témával járó következmények több szempontból is kifejezetten nyugtalanítóak lehetnek az Orbán-kormánynak, hiszen alávágnának a magyar gazdaságstratégiának és a nemzetállamok laza együttműködését szorgalmazó modellnek is.
"A német alkotmánybíróság elhíresült múlt heti döntése főként azért fontos, ami mögötte van. Olyan közegben született, amiben EU-országok hatalmi és gazdasági érdekellentétei elegyednek ideológiai konfliktussal és az EU működtetését övező véleménykülönbségekkel. A hajdani közös piac még úgy volt zömében technokrata projekt, hogy a résztvevők politikailag homogénok voltak. A mai, eseménykövető Unió úgy válik egyre inkább politikaivá, hogy éppen politikailag megosztottabb, mint valaha. A karlsruhei döntés ennek valahol terméke is, befolyásolója is. Amit viszont helyesebb tágabb összefüggésben nézni" - vezeti fel hosszabb vélemény cikkét Fóris György EU-elemző, az ELTE "EU-válságok" kurzusvezetője, majd tágabb kontextusba helyezi az említett döntést. Az alábbiakban teljes terjedelmében közölt írás a szerző blogján és így a Portfolio bloggyűjtő oldalán is megjelent.
Bár továbbra is az elvi lehetőségek között szerepel, az Európai Bizottság inkább kötelezettségszegési eljáráson kívül próbál megegyezni a német kormánnyal a karlsruhei alkotmánybíróság ítélete után előállt helyzetről – írja a Bruxinfo saját információi alapján. A német elnök által vezetett Bizottság óvatos irányváltásának az lehet az egyik oka, hogy a szóban forgó ügyben sérülne az igazságszolgáltatás függetlenségének uniós alapelve, továbbá az, hogy az alkotmánybíróság döntésének megváltoztatására úgysincs lehetőség, „hiába” indítanának kötelezettségszegési eljárást az ország ellen. Az egyik kerülőút egyébként az lenne a direkt német-német összecsattanás helyett, ha az EKB indítana kötelezettségszegési eljárást, miután az általa működtetett eurórendszer egyik tagját (a Bundesbankot) kitiltják az eszközvásárlási programból a német alkotmánybírósági döntés miatt.
Az Európai Unió Bíróságának határozatai kötelezőek minden nemzeti bíróságra nézve - állapította meg vasárnap kiadott közleményében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a német alkotmánybíróság által május 5-én hozott, az Európai Központi Bank programjára vonatkozó ítélettel kapcsolatban.
A mai elemzésünkben leírt egyik ütközőzóna máris látványossá vált, ugyanis félreérthetetlenül határozottan visszaszólt közleményében az Európai Unió Bírósága a német alkotmánybíróságnak annak keddi, Európai Központi Bankot érintő döntésére. A luxemburgi uniós bíróság üzenetének lényege: csak nekünk van hatáskörünk megmondani, hogy az EKB jól csinálja-e, amit csinál, és mi már 2018-ban eldöntöttük ezt, úgyhogy ne szóljatok bele. Másrészt mi az EU Bíróságaként felette állunk a tagállami bírósági rendszereknek, amelyeknek egyébként is kötelességük végrehajtani az uniós joganyagot, ha pedig ez mégsem történne meg, akkor az veszélyeztetné az uniós jogrend egységességét, és sérülhetne az unión belüli jogbiztonság.
Gigantikus jogi és hatalmi harcot indított el a német alkotmánybíróság keddi határozata, amelynek úgy kell megfelelni, hogy közben se az Európai Központi Bank, se a német Bundesbank függetlensége ne sérüljön és közben például az olasz államadósság is finanszírozható maradjon az alacsonyan tartott kötvényhozamokkal. Ebből a sokfrontos harcból pedig már rögtön érezhetjük, hogy itt valami tényleg extrém dolog történik, ami az Európai Unió és benne az eurórendszer alapjait is megrengetheti.
Miután kedden a német alkotmánybíróság az Európai Központi Bankot lényegében megfeddő döntést hozott és az eszközvásárlási programjának alaposabb indoklására kényszerítette, felháborodásának adott hangot ma az olasz miniszterelnök. Ez nem véletlen, hiszen az EKB pénznyomtatási programjának egyik legnagyobb haszonélvezője éppen Olaszország, a program végrehajtásába pedig az EKB iránymutatásával a német jegybankot is bevonták és éppen a Bundesbank további részvételét tiltaná el a német alkotmánybíróság ebből a programból.
A szlovén parlament csütörtökön késő este elfogadta azt a törvényt, amely előírja a központi bank számára a bankrendszer 2013-as szanálása során kárt szenvedett befektetők kárpótlását.
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) eddigi elnöke alkotmánybírói, Polt Péter pedig újabb 9 évre legfőbb ügyészi megbízatást kap az Országgyűlés mai szavazása alapján. A megválasztottak le is tették hivatali esküjüket.