A csillagászok előrejelzései alapján tovább növekedett az elmúlt hetekben nagy figyelmet kapó 2024 YR4 kódnevű aszteroida becsapódásának esélye. Jelenleg 3,1 százalék az esélye annak, hogy az égitest 2032 december 22-én becsapódik a Földbe - írta a meg a New York Times.
A 2024 YR4 kódnevű aszteroida ugyan jelenleg még több mint 78 millió kilométerre száguld a Földtől, az elmúlt héten szinte letarolta a nemzetközi és hazai médiát. A különösen nagy figyelem annak köszönhető, hogy a friss elemzések szerint a nagyjából 40-90 méter átmérőjű „Földközeli-objektum” 2032-ben 2,6%-os eséllyel csapódhat a Földbe, ami lényegében a duplája a korábban kalkulált valószínűségnek. A Google Trends adatai alapján megnéztük, hogy a Google-keresésekben mennyire tükröződött az érdeklődés az égitest iránt.
Hétfőn újabb számítási eredményeket hozott nyilvánosságra a NASA a 2024 YR4 nevű aszteroidával kapcsolatban - írja az Időkép.
2024. december 27-én fedezték fel a csillagászok a 2024 YR4 aszteroidát, amely a február 6-án végzett számítások alapján 2,3 százalékos valószínűséggel találhatja el bolygónkat 2032. december 22-én. Vannak olyan számítások is, miszerint a Holdat fogja eltalálni - írja az Időkép. Most ráállították a James Webb űrteleszkópot is.
A NASA Magnetospheric Multiscale műholdjai az univerzum váratlan szegmenséből érkező kozmikus hullámokat észleltek, amelyeket hangjelekké alakítva madárcsicsergésre emlékeztetnek. A kutatók ezeket a plazma kitöréseket kórushullámoknak nevezik, és először sikerült őket a Földtől több mint 100 ezer kilométer távolságban detektálni. A szakemberek szerint az új felfedezés számos kérdést vet fel a jelenség fizikájával kapcsolatban - írta meg az AP News.
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) aggodalmát fejezte ki egy tervezett chilei megújuló energiakomplexum miatt, amely veszélyeztetheti az egyik legjelentősebb csillagászati létesítmény működését. A 10 milliárd dolláros beruházás az obszervatórium közelében valósulna meg, és a megnövekedett fényszennyezés súlyosan zavarhatja a megfigyeléseket - írta meg a Tachspot.
Bár folyamatosan hallhatunk az űrkutatás újabb és újabb áttörő sikereiről, még mindig csak a Föld közvetlen környezetébe tudtunk ember alkotta eszközöket küldeni. A Naprendszeren kívüli csillagközi térbe, más csillagrendszerekhez való eljutáshoz még nincs meg a technológiánk, azonban tudósok és mérnökök folyamatosan dolgoznak olyan megoldásokon, amelyek lehetővé tennék egy űrszonda eljuttatását más csillagok közelébe. Egy új tanulmány szerint egy úgynevezett relativisztikus elektronsugárral működő eszköz megoldást jelenthet a problémára - írta meg a ScienceAlert.
A NASA James Webb űrteleszkópjának (JWST) kétéves mérési adatai alapján a kutatók megerősítették, hogy az univerzum nagyjából 8%-kal gyorsabban tágul, mint azt az asztrofizikusok a korai világegyetemről szerzett tapasztalatok alapján gondolták. A teleszkóp eddigi legnagyobb mintáján végzett elemzés eredményei alapján a kutatók szerint felül kell vizsgálni a világegyetemről alkotott tudományos modellünket.
December 14-én látványos csillaghullást lehet majd megfigyelni Magyarország éjszakai égboltján, ekkorra várható ugyanis az egyik legaktívabb meteorraj, a Geminidák maximuma - számolt be blogbejegyzésében a Svábhegyi Csillagvizsgáló.
A tegnapi nap folyamán látványos fénycsóvával égett el Oroszország égboltján egy nagyjából 70 centiméteres aszteroida, amelyről több felvétel is kering a közösségi médiában. Ez volt a 11. olyan alkalom, hogy egy aszteroida becsapódását már a megérkezése előtt sikerült jelezniük a kutatóknak, azonban a beszámolók alapján jelenleg nem tudni, hogy az objektum darabjai földet értek-e, vagy azok még a levegőben teljesen elégtek.
Az arizonai Kitt Peak Nemzeti Obszervatórium megfigyelései alapján egy 70 centiméter átmérőjű aszteroida fog ma belépni a Föld légkörébe magyar idő szerint 17:15 körül. Az előrejelzések szerint az objektum látványos tűzlabdaként fog majd elégni a kelet-szibériai égbolton. Ez a megfigyelés volt a 11. alkalom, hogy egy aszteroida becsapódását előre jelezték, mielőtt az ténylegesen megtörtént volna, ami a bolygóvédelmi rendszer hatékonyságát bizonyítja - írta meg az IFLScience.
Új kutatások arra világítanak rá a gyakran a "Föld gonosz ikertestvérének" is nevezett Vénusszal kapcsolatban, hogy a feltételezések ellenére valószínűleg soha nem voltak adottak a feltételek, hogy az égitest felszínén az általunk ismert élet alakulhasson ki. Egy Nature Astronomy folyóiratban megjelent tanulmány szerint a bolygó belseje száraz, ami arra utal, hogy nem rendelkezett folyékony vízzel teli óceánokkal, amelyeket hagyományosan az élet kialakulásához szükségesnek tartanak - írta meg a The Guardian.
A NASA bejelentése szerint egy hatalmas, futballpálya méretű aszteroida halad el holnap a Föld mellett. Az égitest, bár viszonylag közel halad el mellettünk, nem jelent veszélyt a bolygónkra. A 2006 WB névre keresztelt objektum mellett a következő napokban további négy kisebb aszteroida is megközelíti a Földet, ám ezek sem adnak okot az aggodalomra a szakértők szerint - számolt be a Newsweek.
A Naprendszer két külső óriásbolygójáról, az Uránuszról és a Neptunuszról napjainkig keveset tudunk más, közelebbi égitestekhez képest. A NASA közel 50 éve útnak indított Voyager 2-es űrszondájának megfigyelései óta rejtély övezi például a két óriás belső szerkezetét és mágneses mezejét. Egy frissen megjelent kutatás elméletei szerint a két, Naptól távoli óriásbolygó belsejében hatalmas óceánok rejtőzhetnek, amely magyarázatot adhat a különleges mágneses mezőjükre. A tudósok szerint ez a hipotézis új megvilágításba helyezi a Naprendszer külső bolygóinak kialakulásáról és fejlődéséről alkotott tudásunkat - számolt be a New York Times.
Csillagászok magyarázatot találtak egy ritka kozmikus jelenségre: a 2MASX nevű, tőlünk egymilliárd fényévre eső galaxisban két fekete lyuk kering egy hatalmas gázfelhőben, amivel rendszeres, különösen erős fényvillanásokat bocsátanak ki. A kutatókat évek óta foglalkoztatja a 2021-ben megfigyelt intenzív fényjelenség, amelyet kezdetben szupernóva robbanásnak nyilvánítottak. A szakemberek szerint ez az első ilyen jellegű megfigyelés, ami új betekintést nyújthat a fekete lyukak viselkedésébe és a galaxisok fejlődésébe - számolt be az Interesting Engineering.
Hétvégén látványos égi jelenségre számíthatunk: a Leonidák meteorraj maximuma közeleg, amely óránként akár 5-6 hullócsillag megfigyelését is lehetővé teheti a szerencsés észlelők számára - írja az Időkép az Ng.24-re hivatkozva.
Csütörtök este Tata térségében észleltek bolidarobbanást, amely hanghatásokat is okozott – osztotta meg a felvételeket az Időkép.
2022-ben tudományos mérföldkőnek számított a Tejútrendszer közepén található szupermasszív fekete lyukról, a Saggitarius A-ról készített első "fotó" amelyen a hatalmas objektum körül izzó, gyűrű alakú anyagtömeg látható. Egy japán kutatók által készített tanulmány szerint azonban a fotó pontatlan lehet és nem ad megbízható képet az óriási fekete lyukról - írta meg az IFLScience.
A Napciklusok alakulását vizsgáló tudósok megállapították, hogy az átlagosan 11 évente bekövetkező napmaximum időszaka már javában tart, és a legintenzívebb napkitörések még előttünk lehetnek. A Nap aktivitási ciklusának csúcspontját jelentő maximum-állapot a vártnál korábban érkezett meg, és várhatóan még legalább egy évig folytatódik majd - közölte a LiveScience.
Egy különösen erős geomágneses vihar zavarhatja meg az Egyesült Államok kommunikációs rendszereit, az elektromos hálózatát és egyes Föld körül keringő műholdak működését. A szakemberek szerint a napkitörés és koronakidobódás Alabama és Kalifornia államban látványos sarki fényt is okozhat az éjszakai égbolton - írta meg a CNN.
Tovább nő a háziorvosi életpálya kiszámíthatatlansága, romlik a vonzereje - írják.
Gyakorlati, hasznos, érthető
Nem néz ki jól a gazdasági helyzet.
Közép-Európa az év sztárja.
2030-ig ez a fogyasztást 1%-kal csökkenti, és e gazdasági hatás harmada még hátravan.
Baj van a hitelezéssel.
Fontos fejlemények az öt napja tartó iráni-izraeli háborúról.
Szalóki Katalinnal, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatójával beszélgettünk.
