Az Európai Központi Banknak tovább kell emelnie a kamatokat, majd szinten kell tartania őket egy darabig, hogy letörje az inflációt a 2%-os középtávú célhoz – mondta hétfőn Pablo Hernandez de Cos, az EKB döntéshozója.
A központi bankok és a kormányok összehangolt nyomása hatására kezdtek a Libor és Euribor referencia-kamatlábak piaci manipulációjába egyes bankok a 2008-as pénzügyi válság csúcspontján - állítja Andy Verity, a BBC gazdasági tudósítójának a könyve.
Az EKB a továbbiakban is nyugodtan megteheti azt, hogy emeli a kamatokat, és tartósan magasan tartja, hogy a 2%-os inflációs cél elérhető legyen – fogalmazta meg meglepően kemény üzenetét az eurózónás jegybank igazgatóságának tagja egy mai londoni eseménye. A jelzésre az euró ugrott egyet a dollárral szemben.
Az Európai Központi Bank kamatemelései már a célegyenesben vannak - mondta Luis de Guindos, az EKB alelnöke egy olasz lapnak, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a magasabb hitelfelvételi költségek stresszt okozhatnak a bankok eszközminőségében, még akkor is, ha a mutatók eddig egészségesek maradtak, és egyelőre a magasabb kamatmarzs bőven kompenzálja a bankokat a nemteljesítő hitelek kezdeti emelkedéséért.
Az Európai Központi Bank (EKB) vezető közgazdásza, Philip Lane szerint az euróövezetben az infláció még mindig túl gyors, de legalább már elindult a mérséklődés. Csak később, az év második felében számít lassulásra. Viszont az euróövezeti jegybank még megosztottak a közgazdászok az inflációs pályáról.
Az Európai Központi Banknak tovább kell emelnie a kamatokat a túl magas maginfláció miatt – mondta Klaas Knot, az EKB Kormányzótanácsának tagja a Bloomberg tudósítása szerint.
Az EKB ma 14:15-kor tette közzé kamatdöntéséről szóló közleményét, amelyből kiderült, hogy a jegybank 25 bázisponttal emelte az irányadó kamatot a legutóbbi 50 bázispontos döntés után, azaz lassítottak a kamatemelési tempón. Emellett a közleményben csak nagyon halvány utalást tettek arra, hogy további emelések jöhetnek, explicite nem szerepelt benne a további kamatemelések szükségessége. Christine Lagarde elnök a sajtótájékoztatóján ugyanakkor már erős üzenetet küldött a további kamatemelésekre vonatkozóan, de összességében minden lehetőséget nyitva hagytak ma maguk előtt.
Az Európai Központi Bank ma 25 vagy 50 bázisponttal emeli a kamatokat az eurózónában, legalábbis erről szólnak a várakozások. A negyed százalékpontos emelés lassítást jelentene a kamatemelési tempóban, és többen gondolják úgy, hogy ez lenne ma a legmegfelelőbb lépés az EKB-tól. De a fél százalékpontos emelés mellett is szólnak érvek, és ne feledjük: az utóbbi üléseken több alkalommal okozott meglepetést a jegybank a szigorúságával.
Csökkenőben van a banki hitelkereslet és a hitelkínálat is az eurózónában. Márciusban tovább lassult a hitelezés, különösen a lakáscélú és a vállalati hitelek esetében – mutatja az EKB friss hitelezési felmérése.
Rendkívül mozgalmas hetünk lesz, egymást érik a fontos makroadatok a héten. Jönnek inflációs adatok az eurózónából, munkaerőpiaci adatok az USA-ból, lesz hitelezési felmérés szintén Európából, valamint kamatdöntő ülést tart a két legnagyobb jegybank, a Fed és az EKB is. Ezen kívül idehaza is fontos makroadatok jönnek, nem fogunk tehát unatkozni.
A várakozásokkal ellentétben áprilisban csökkent a német infláció, ezzel pedig felébredt a remény, hogy az eurózóna átlaga is a vártnál kisebb lehet. Utóbbit a jövő hét elején közlik, és meghatározó fontosságú lehet az EKB csütörtöki kamatdöntése előtt.
Közleményben mondott véleményt az EKB arról a márciusi kormányrendeletről, ami az MNB által kibocsátott diszkontkötvények átruházását korlátozza és meghosszabbítja a kamatplafont.
Az Európai Központi Banknak nincs más választása, mint tovább emelni a kamatokat, az infláció ugyanis túl magas – mondta a Boris Vujcic, a Kormányzótanács tagja a Bloomberg szerint.
Norvégia és Svédország magas kamatlábai és lassú inflációja miatt népszerűvé váltak a devizabefektetők körében. Az elmúlt időszakban ez tette vonzóvá Magyarországot is, a 18 százalékos irányadó kamat által bevonzott jelentős mennyiségű befektetés pedig a forintot is erősítette.
Több százmilliárd dollárnyi eszközt kell átcsoportosítaniuk a globális befektetési bankoknak Európába az Európai Központi Bank úgynevezett "desk-mapping" felülvizsgálata miatt – írja a Bloomberg.
Az Európai Központi Bank döntéshozói múltkori ülésükön széles körben egyetértettek Philip Lane vezető közgazdász javaslatával az 50 bázispontos emelésre vonatkozóan – derül ki a legutóbbi jegybanki ülés jegyzőkönyvéből, amit a Reuters foglalt össze. A legutóbbi ülést egyértelműen az amerikai bankbedőlések miatti aggodalom dominálta.
A Goldman Sachs megváltoztatta az Európai Központi Bank politikájára vonatkozó várakozásait, azzal érvelve, hogy a legutóbbi adatok, a kormányzótanács tagjainak megjegyzései és a bankszektorral kapcsolatos aggodalmak csökkenése lehetővé tette a további szigorú fellépést - írja a CNBC.
Noha az éves inflációs mutatóban jelentős csökkenést látunk az eurózónában márciusban, a havi bázison mért maginfláció jelentős gyorsulást mutat. A főmutató éves csökkenése a magas bázis és a kínálati problémák visszaszorulása miatt várható volt, de a maginfláció gyorsulása kifejezetten aggasztó. A ma közölt adatok indokolnának újabb szigorítást az EKB részéről, a jegybanknak viszont tekintettel kell lennie a bankrendszer nehézségeire is.
A várakozásoknak megfelelően tovább csökkent az infláció Németországban, ez ugyanakkor nagyrészt bázishatásoknak köszönhető – derül ki a csütörtökön megjelent előzetes adatból. A maginfláció a vártnál nagyobb áremelkedést jelez, ami újabb kamatemeléseket jelezhet az EKB szempontjából, nem is véletlen, hogy az euró erősödéssel reagált az adatra.
További kamatemelésekre lesz szüksége az Európai Központi Banknak az infláció elleni küzdelemben, ha a pénzügyi rendszer feszültségeit sikerül megfékezni – mondta Philip Lane, az EKB vezető közgazdásza (címlapképünkön) a Zeit című lapnak.