Szeptemberben 1,1%-al bővült az ipari termelés éves szinten az eurózónában a múlt havi (felülvizsgált) -1,1%-ot követően, míg a piac stagnálásra számított volna - derült ki az Eurostat mai jelentéséből.
Pár éve még a gazdaságpolitikai diskurzus középpontjában állt Magyarországon az euró bevezetése, ez a kormányváltást és a szuverén adósságválságot követően meglehetősen háttérbe szorult. Ezért mi úgy gondoltuk, hogy megkérdezzük Oszkó Péter korábbi pénzügyminisztert, a PortfoLion Kockázati Tőkealap-kezelő elnök-vezérigazgatóját és Duronelly Pétert, a Budapest Alapkezelő (GE Capital) befektetési igazgatóját arról, hogy releváns-e még az euró bevezetése számunkra.
A vártnál nagyobb visszaesést látunk az eurozónás kiskereskedelmi forgalomban szeptemberben. Az előző havi 0,5 százalékos (felülvizsgált) bővülést fél százalékos esés követte hó/hó alapon.
Jövőre lassabb növekedést vár az Európai Bizottság. A frissen napvilágot látott előrejelzés szerint 2014-ben a korábban jelzett 1,2 százalék helyett csak 1,1 százalékos lehet a növekedés. Brüsszel szerint ugyanakkor a fiskális szigor segíthet a recesszióból való kilábalásból.
Meglepetésként érte a piacokat az októberi eurózónás inflációs adat, az ugyanis az előző havi 1,1 százalékos szintjéről egészen 0,7 százalékig esett vissza, míg a piac stagnálásra számított. Ezzel pedig konkrétan a defláció veszélye kerül terítékre, a CPI által számított infláció ugyanis sokszor felülbecsüli annak valós értékét. Amikor korábban azt gondoltuk, hogy végre csökkenni kezd az eurózónás munkanélküliségi ráta, akkor tévedtünk. Szeptemberben a piaci várakozásokat felülmúló 12,2 százalékra kerültünk és a múlthavi 12 százalék is tévedés volt, felülvizsgálást követően 12,2 százalékot látunk.
Egységes szabályokat tett közzé hétfőn az Európai Bankhatóság, amelyek alapján jövőre az Európai Központi Bank elvégzi az eurózóna 130 legnagyobb bankjának egységes eszközminőségi vizsgálatát - írja a Reuters.
Az európai helyzet normalizálódása magasabb növekedést hozhat, amit a fiskális szigor enyhülése is támogathat - vélte a Portfolio.hu Budapest Economic Forum című csütörtöki konferenciájának nyitóelőadásában Martin Blum, az Ithuba Capital partnere és portfólió menedzsere. Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy a hosszú távú hozamok nőhetnek, a kínai mérlegalkalmazkodás kockázatai komolyak, és a forint is gyenge lehet a jövőben.
Az eurózóna ipari termelésének további hanyatlását látjuk, az Eurostat augusztusra vonatkozó statisztikái szerint augusztusban 2,1 százalékkal csökkent a termelés éves alapon. A múlt havi (felülvizsgált) -1,9 százalékos változást követően a piac további 2,4 százalékos esést várt, így jelentős piaci meglepetésről nincs szó.
Nagyobb kitettséggel rendelkeznek hazájuk állampapírpiacán az európai bankok, mint bármikor az európai adósságválság során - írja a Bloomberg. Ez nyugtalansággal töltheti el a piacokat, hiszen túl szorossá teszi a pénzügyi kapcsolatot a bankok és az állam között. Egyikük gyengélkedése magával ránthatja a másikat, negatív spirált indítva ezzel.
A francia és a német szolgáltatói szektor is bővülést mutat, ezen két legnagyobb országot követően pedig nem meglepő, hogy az eurózónás számok is kedvezően alakultak. A szeptemberi szolgáltatói szektorra vonatkozó beszerzésimenedzser-index értéke 52,2 pontig emelkedett az előző havi 50,7 pontos szintet követően, és ez az érték a vártnak (52,1) lényegében megfelelő.
Az olasz szenátus után szerda késő este a képviselőház is bizalmat szavazott a Letta-kormánynak.
Az euróválságnak vége, ugyanakkor a győzelem hatalmas áldozatokkal járt és még rengeteg veszély fenyegeti Európát. Amennyiben a németek nem lépnek a kezdeményezések útjára és nem tesznek lépéseket a feszültségek feloldására (például az euróbondok bevezetésével), akkor a politikai konfliktusok akár az egész Európai Unió széteséséhez is vezethetnek - véli Soros György a világhírű befektető.
Továbbra is dezinflációs nyomást látunk az eurózónában, ami gyenge keresletet tükröz. A szeptemberi előzetes eredmények szerint 1,1 százalékon áll a harmonizált fogyasztói árindex az augusztusi 1,3 százalékot követően.
Közös költségvetésre van szüksége az eurózónának a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői szerint. A közös költségvetéssel növekedne a 17 tagból álló eurózóna ellenállóképessége a gazdasági sokkhatások ellen, és jobban lehetne segíteni a legrosszabb helyzetben levő tagokat, hogy elkerüljék a komoly gazdasági recessziót.
A piaci kamatlábak alacsonyan tartása érdekében újabb hosszú távú forrással támogathatja meg Európa bankjait az Európai Központi Bank. Ez derült ki legalábbis Mario Draghi elnök szavaiból, aki kiemelte: a bankok hitelezési volumene még nem tükrözi, hogy a bankok finanszírozási feltételei javultak.
A német adatok közlését követően már nem érhetett minket meglepetésként, hogy az eurózónás adatok is kedvezően alakultak, különösen a szolgáltatói szektoré. Az ugyanis 52,1 pontot mutat a Markit szeptemberi előzetes közlése szerint, amivel a piac által várt 51,1 pontos értéket is jelentősen felülmúlta. Bár a feldolgozóipar 0,3 ponttal 51,1 pontig esett vissza, ahogy azt a francia és német adatoknál is láthattuk, de ezt a szolgáltatói szektor javulása kompenzálta, így pedig a kompozit mutató 52,1 pontig emelkedett. Ez az érték 0,2 százalékos harmadik negyedéves növekedést vetít előre az euróövezetben.
Az euróövezet harmonizált inflációs mutatója 1,3 százalékra süllyedt augusztusban az előző havi 1,6 százalékos szintről - derült ki az Eurostat felülvizsgált eredményeiből. Egy évvel korábban még 2,6 százalékon állt a mutató, vagyis erőteljes dezinflációs nyomást látunk összességében az eurózónában.
Szeptember 22-én a német polgárok választani mennek. A felmérések szerint Angela Merkel, jelenlegi német kancellár lesz ismét Európa legnagyobb hatalmú nője, ugyanakkor a kormányzáshoz koalícióra lesz szüksége. A kancellárasszony rendkívül kedvező munkaerő-piaci helyzettel büszkélkedhet, ráadásul egy kiegyensúlyozott költségvetést is fel tud mutatni. Ugyanakkor a növekedés továbbra sem szárnyal Németországban, és a hosszú távú kilátásokkal kapcsolatban sok kétkedő elemzést olvashattunk. Ha Merkelt és pártját újraválasztják, akkor a görögök gond nélkül hozzájuthatnak a harmadik mentőcsomagjukhoz, de talán még egész Európa is jobban járhat.
Júliusban 2,1 százalékkal esett vissza az ipari termelés az eurózónában az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az előző havi 0,4 százalékos esést követően tehát még erőteljesebb zsugorodást látunk - derült ki az Eurostat ma publikálásra került adataiból.
A végleges eredmények is alátámasztják a korábban mért 0,3 százalékos negyedéves eurózónás GDP-növekedési ütemet - derült ki a ma 11 órakor publikálásra került Eurostat jelentésből. Az első negyedéves (felülvizsgált) 0,3 százalékos zsugorodást követően ebben a negyedévben látunk először bővülést, amivel a régió leghosszabb recessziója ért véget.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Erre az adatra vártak a piacok egészen héten.
A miniszterelnök személyéről azonban még mindig nincs egyetértés.
Jelasity Radovánt, az Erste Bank elnök-vezérigazgatóját, a Magyar Bankszövetség elnökét kérdeztük a Checklistben.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.
Tényleg felfelé bukott Szergej Sojgu?
