A Magyar Nemzeti Bank igazgatósága úgy döntött, hogy az MNB által felvett, kis összegű fennmaradó IMF-hiteltartozást előtörleszti a kormány hasonló lépésével párhuzamosan - tájékoztatta az MNB sajtóosztálya hétfőn az MTI-t. Közben a hírügynökségnek Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese azt mondta, hogy az állam felőli IMF-hitel "végtörlesztése" rövid távon nagyjából 2,2 százalékponttal csökkenti a GDP-arányos államadósságot, de összességében nem változik érdemben az adósság.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter július 25-én levélben jelezte Mr. Reza Moghadam, a Nemzetközi Valutaalap igazgatója felé, hogy Magyarország még annak esedékessége előtt, 2013. augusztus 12-ig vissza kívánja fizetni 2008-ban felvett IMF hitelét - áll a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében. A "végtörlesztési" döntés nem meglepetés, annak lehetőségét az utóbbi hetekben a gazdaságpolitikusok többször is jelezték, illetve Varga Mihály a Portfolio.hu-nak múlt csütörtökön adott interjúban is jelezte. A minisztériumi közlemény szerint a lejárat előtti IMF-hitel visszafizetési "lehetőség csak azon országok részére áll fenn, amelyek megfelelő szintű tartalékokkal, fegyelmezett költségvetési politikával és kedvező befektetői megítéléssel rendelkeznek".
A Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) korábban felvett kölcsön végtörlesztésére utasította Orbán Viktor miniszterelnök Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert. A kormányfő ezt szombaton jelentette be a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban, a székelyföldi Tusnádfürdőn. A kormányfő bejelentése egyáltalán nem váratlan a korábbi kijelentések fényében, van is rá fedezet a kormányzati tartalékoknál.
Heteken belül megszületik a döntés arról, hogy az IMF-hitel előtörlesztését meglépje-e a kormány - mondta Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára pénteken a Gazdasági Rádió A nap vendége című műsorában.
Az államadósság egy részének korábbi visszavásárlás és a privatizációs program lassú haladása miatt mintegy 10 milliárd eurós "rés" mutatkozik a görög nemzetközi finanszírozási programban - írja egy magas rangú európai bizottsági illetékesre hivatkozva a német Süddeutsche Zeitung. A lap információi szerint a finanszírozási résről az EU/IMF-páros tud, de a kérdés rendezése várhatóan nem rövid távon tud megtörténni a szeptember 22-i német választások miatt.
A 2010-es kormányváltás után sikerült megfordítani az addigi rossz folyamatokat - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden a külképviselet-vezetői értekezleten, a Külügyminisztériumban.
Nem a külföldi befektetőknek, hanem sokkal inkább a magyar választóknak igyekszik a kormány üzenni azzal, hogy idő előtt visszafizeti a 2008-ban felvett IMF-hitel fennmaradt részletét - vélik elemzők.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Nemzetközi Valutaalap (IMF) budapesti irodájának bezárását kezdeményezte. A jegybankelnök - aki egyúttal a Valutaalap Kormányzótanácsának is tagja - ezzel kapcsolatban levelet küldött Christine Lagarde IMF-vezérnek, melyben lépését azzal indokolta, hogy Magyarország várhatóan még idén előtörleszti a valutaalaptól 2008-ban felvett hitelét. Más országok példái alapján jellemző, hogy a hitelmegállapodás lezárását követően bezárják az IMF helyi irodáját (nincs szükség annyira intenzív kapcsolattartásra), ezt végső esetben a Valutaalap mondja ki.
Varga Mihály az első félév legjelentősebb gazdaságpolitikai sikerének tartja a Magyarország ellen kilenc éve indított túlzottdeficit-eljárás megszüntetését; a nemzetgazdasági miniszter nem lát okot újabb adóintézkedésekre, tarthatónak tartja az idei és a jövő évi deficitcélt, és úgy látja, ha lehetőség lenne rá a munkahelyvédelmi akcióterv irányelve mentén csökkenhetnének a közterhek. Arról is beszélt a tárcavezető, hogy kormány három héten belül dönthet arról, előre törlesszék-e a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) 2008-ban kapott hitelt. Elárulta: a költségvetés helyzete nem indokolná a reklámadó bevezetését.
Nem helytállóak azok a vélekedések, amelyek szerint a kormány nem akar (vagy nem akar gyorsan) megállapodni az EU/IMF-fel és nincs B-terv – hangsúlyozta közel két hónapos hallgatás után a Portfolio.hu Forint, Válság, Államadósság címû konferenciáján Fellegi Tamás. A magyar kormány nemzetközi tárgyalásokért felelõs tárca nélküli minisztere azt is elmondta, Magyarország nem adja fel jogát, hogy a vitás kérdésekben az Európai Bírósághoz forduljon; beszélt továbbá az IMF-hitel elképzelhetõ feltételeirõl és a várható konfliktusokról is.
Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke elõadásában arra mutatott rá, hogy nagyon magas az ország adósságfinanszírozási költsége, miközben alacsony a potenciális növekedési üteme. Rámutatott, hogy ez emelkedõ adósságrátához vezet, ha nincs gazdaságpolitikai fordulat, ami növeli a befektetõi bizalmat. Érvelése szerint ezért van szükség az EU/IMF-megállapodásra. Ezzel egyetértett Csaba László, a CEU professzora is, aki úgy fogalmazott: „ha a semmittevés politikáját választja a kormány, akkor a helyzet önmagában is romlik” újabb formabontó gazdaságpolitikai lépések nélkül is.
Fontosabb részletek
David Lubin (Citigroup) szerint a magyar gazdaság egyik nagy problémája az, hogy évek óta csökkennek a beruházások, a másik pedig az, hogy a bankszektor hitelleépítési folyamatának nem látszik a vége. Mindez emelkedõ adósságpályához vezethet, így nem szabad a törökökhöz hasonlóan az idõhúzásra játszani az EU/IMF-tárgyalások kapcsán.
Bódis Péter (Pioneer Pekao Investment) szerint nagyon nehéz úgy a befektetõk dolga, hogy Magyarország folyamatosan a hírekben szerepel negatív értelemben, a tartós kiszámíthatatlanság emeli az ország kockázati felárait.
Pasquale Diana (Morgan Stanley) szerint éppen a rossz megítélés miatt érdeke Magyarországnak, hogy létrejöjjön a hitelkeretről szóló megállapodás. Véleménye szerint a belpolitikai mellett az a kommunikációs ok szól amellett, hogy ne hívjon le pénzt a nemzetközi hitelkeretből, hogy a kormány nagyon sok politikai tõkét fektetett abba, hogy a hitelkeret elõvigyázatossági jellegét hangsúlyozza.
Bod Péter Ákos (BCE) szerint bár vannak jó irányú kormányzati gazdaságpolitikai lépések, de az összkép rossz, túl sok volt a beavatkozás, amelyek nem voltak elõkészítve és elõre kiszámítva
Csaba László (CEU) szerint nincs koherens, jól összerakott gazdaságpolitika, „a kormány a kezdetektõl fogva fut az események után”.
Jelasity Radován (Erste Bank) szerint bár fáj az elmúlt évi jelentõs bankrendszeri veszteség, de legalább megindult a megfelelõ párbeszéd a kormány és a bankok között és rövidesen egy kedvezõ bejelentés is érkezhet.
