Argentínának államadósság-megújítási problémákkal kell szembenéznie, miután hamarosan lejárnak a kötvényei, és a nemzetközi tartalékokból sem tudja finanszírozni a lejáró összeget. A gazdasági miniszter szerint jelentős engedményeket kell kapnia az országnak – a kamatfizetést például pár évig nem tudják teljesíteni, a fiskális szigort viszont nem fogadják el.
Célzott intézkedésekkel kellene védekezni a világ kormányainak a koronavírus gazdasági hatásaival szemben, a jegybankoknak pedig fel kell készülniük, hogy szükség esetén likviditást nyújtsanak a bankoknak és a vállalatoknak – olvasható abban a blogbejegyzésben, amit a Nemzetközi Valutaalap (IMF) főközgazdásza jegyez. A szervezet konkrét javaslatokat is tesz a kormányoknak a lehetséges lépésekre.
50 milliárd dolláros támogatást biztosít az IMF a koronavírus és a járvány gazdasági hatásainak megfékezésére – jelentette be Kristalina Georgieva, a szervezet elnöke.
Az IMF és a Világbank a világon gyorsan terjedő koronavírus miatt úgy döntött, hogy a tavaszi szokásos közös ülésszakot virtuálisan, telekonferencia keretében tartja meg - áll a két szervezet együttes közleményében, amelyet kedden este hoztak nyilvánosságra.
Immár a valutaalap is elismerte, hogy az argentin államadósság fenntartatlanná vált. Az adósság összességében a GDP 90 százalékának megfelelő összegre nőtt, a nyár közepe óta 13 százalékponttal lett magasabb. A problémát az államadósságon belüli magas devizakitettség aránya, az alacsony lejáratú kötvények jelentik, ráadásul a reálgazdasági kilátások sem jók. Az IMF felhívja a figyelmet, hogy valamilyen „adósságműveletre” van szükség, és további egyeztetésekre hívja a pénzügyminisztert.
Szerdán zárulhat le a Nemzetközi Valutaalap (IMF) első hivatalos tárgyalása a tavaly ősszel megválasztott argentin kormánnyal, mely az utóbbi hetekben kemény üzeneteket küldött a szervezetnek. A szakemberek szerint jó esély van arra, hogy az államcsődben világbajnok ország 2020-ban újra bedőljön, hiszen komoly adósságlejáratok jönnek már tavasszal.
A következő két hét kulcsfontosságú lesz a koronavírus gazdasági hatásait illetően – mondta Kristalina Georgieve, az IMF vezérigazgatója a CNBC-nek. A szakember kiemelte azt is, hogy a Valutaalap folyamatosan vizsgálja a vírus terjedését, a legnagyobb kockázat, hogy a gyenge egészségügyi ellátórendszerrel rendelkező afrikai országokban is megjelenik a fertőzés.
“Közelről figyeli” a koronavírussal kapcsolatos fejleményeket az IMF, de még úgy látják, „túl korai felbecsülni a járvány gazdasági hatását” - nyilatkozta a szervezet szóvivője a Reutersnek.
Középtávon kockázatokat jelenthetnek a világgazdaságra a pénzügyi rendszer olyan sebezhető pontjai, mint az adósságállomány növekedése, és a további monetáris lazítás nem megoldás a Nemzetközi Valutaalap (IMF) magas rangú vezetői szerint.
A globális gazdaság kilátásai jelentősen javultak az elmúlt hónapokban - mondta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője az 50. davosi Világgazdasági Forum pénteki zárónapján.
A tavalyira becsült 2,9% után idén 3,3%-os, jövőre pedig 3,4%-os gazdasági növekedést produkálhat a világgazdaság - áll a Nemzetközi Valutalap (IMF) most megjelent előrejelzésében. A nemzetközi szervezet 2019-2020-as becslése 0,1 százalékpontos, a 2021-es prognózisa 0,2 százalékpontos csökkentést jelent a korábbi számaihoz képest, vagyis az IMF borúlátóbbá vált a kilátásokat illetően.
Viszonylag csendes hétre számíthatunk, amit a nagy jegybankok döntései határoznak meg. Elsősorban az EKB-ra kell figyelni, de Japánban és Kínában is a napokban döntenek a monetáris politikáról. Itthon alig jelenik meg fontos adat, a tavalyi költségvetés részletes beszámolója érdemel említést.
Horvátországnak meg kell reformálnia a közszférát, többet kell fektetnie az infrastruktúrába, beleértve a digitális szolgáltatásokat is, hogy elkerülje az adósság növekedését - közölte hétfőn éves zágrábi felülvizsgálati látogatását követően a Nemzetközi Valutaalap (IMF).
A jövő pénze lényegében digitális, de hogy a jegybankok milyen szerepet fognak játszani az átállási időszakban, azt az elkövetkező 20 év dönti el – mondta el Tobias Adrian a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Monetáris és Tőkepiaci Osztály igazgatója és Tommaso Mancini-Griffoli az osztály helyettes vezetője a Portfolionak adott interjúban. A két szakértő egy szintetikus megközelítést javasol a jövő pénzére: egy állami-magán partnerséget a digitális jegybankpénz (CBDC) bevezetésére. Hogy fog 2040-re megváltozni a bankolás a digitális készpénzzel a forgalomban? Mennyire lesz elterjedt a CBDC a mindennapi életben? Milyen előnyei lesznek a fogyasztók számára a digitális készpénznek?
Módszertanilag vitathatók az ÁKK vezérigazgatója szerint az IMF országjelentésnek a MÁP Pluszról szóló pontjai. Nincs napirenden a szuperállampapír kondícióinak megváltoztatása.
Egy sor külső és belső kockázat fenyegeti a magyar gazdaságot, elsősorban a nemzetközi környezet romlása jelenthet veszélyt – derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) csütörtökön megjelent országjelentéséből. A szervezet azt is elárulta, hogyan tudna Magyarország védekezni az egyes kockázatokkal szemben, mit kellene tennünk, hogy csökkentsük azok lehetséges hatását.
Az IMF elemzése szerint a tranzakciós illeték 2013-as bevezetése miatt jelentős mértékben nőtt a forgalomban lévő készpénzállomány, évente mintegy 100 ezer forinttal nőtt az egy főre jutó készpénz iránti kereslet az intézkedés hatására. A készpénzállomány növekedését ugyanakkor az utóbbi években a szürkegazdaság felszámolását célzó intézkedések, az online pénztárgépek bevezetése és az elektronikus számlázás valamelyest lassította. Megállapítják azt is, határozott szabályozói lépések híján a készpénz elektronikus alternatívái nem nyerhetnek gyorsan teret, és kíváncsian várják, a 20 ezer forint alatti tranzakciók tranzakciós illeték mentességének hatását.
Az egy ember által vehető szuperállampapír maximálása és a MÁP+ kamatának csökkentése – ez a két legfontosabb javaslata az IMF frissen megjelent IV. cikk szerinti országjelentésének a MÁP+-ra vonatkozólag. Az intézmény szerint a szuperállampapírral kapcsolatos célok nemesek, de lehet, hogy ezek a célok nem szolgálják a teljes megtakarítási piac érdekét, mint ahogy az is lehet, hogy inkább a gazdagabb magyarok profitálnak belőle. Ők úgy látják, 3%-os kamat mellett is ugyanúgy fogyna a MÁP+.
Az elmúlt években a magyar gazdaság kiemelkedő növekedési ütemet produkált, sokkal ellenállóbbá vált a külső sokkoknak – olvasható a Nemzetközi Valutaalap (IMF) csütörtökön megjelent országjelentésében. 2020-ban komoly fordulat jöhet, hosszú évek után először eshet a növekedésünk a potenciális szint alá. A szervezetnek konkrét javaslatai is vannak Magyarország számára: fenn kellene tartani a költségvetési fegyelmet, és további reformokkal javítani a potenciális növekedésünket, hogy a kedvező tendencia fenntartható legyen.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint sikerült jelentős előrehaladást elérni Ukrajnával egy új, hároméves támogatási program beindításáról, de még lesznek egyeztetések a következő hetekben.
Folytatódtak a rakétatámadások.
Hatalmas az emberi és technikai veszteség.
Nem tudják tartani a lépést.
KC-46-osok kísérik útjukon.
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
