A bruttó bérek 3,7%-kal, míg a teljes bértömeg 4,7%-kal emelkedhet jövőre a közszférában, ami így kismértékű létszámnövekedést is magában rejt - derült ki a jövő évi költségvetés tervezési köriratának töredékéből, amely a Népszabadság birtokába jutott.
Augusztusban 0,2 százalék volt az egy évre visszatekintő drágulás Magyarországon - jelentette a KSH. Előzetesen a piaci elemzők arra számítottak, hogy 0,2-0,3 százalékos lesz a nyár végi infláció, kissé gyorsulva a júliusi 0,1%-ról, vagyis az adat egybevág a várakozásokkal.
A Portfolio által megkérdezett elemzők válaszai alapján vélhetően augusztusban is folytatódhatott a fogyasztói árak mérsékelt emelkedése. Az elemzői konszenzus szerint 0,2-0,3 százalékkal növekedhetett az infláció a nyár utolsó hónapjában az előző egy évhez képest, ami alapján úgy tűnik, a mutató visszatér a negatív tartományból.
Az Európai Központi Bank úgy döntött, tovább vágja a kamatokat, hogy reagáljon az egyre égetőbb deflációs veszélyre. Ha ez a meglepetés nem volna elég, akkor még az is kiderült, hogy az EKB elkezd eszközfedezetű értékpapírokat vásárolni már idén.
Fontosabb részletek
Deflációs veszély van az eurózónában - ezt a legújabb hírek szerint már maga az Európai Központi Bank elnöke, Mario Draghi is elismeri. Az éves infláció már pusztán 0,3 százalékon áll, míg a termelői árak folyamatosan csökkennek. A kereslet gyenge és az inflációs várakozások is elkezdtek lefelé kúszni. Ha mindez nem volna elég, akkor még a geopolitikai feszültségek is jól hátbavágták az EKB döntéshozóit, akik ma ismét döntenek az eurózónás monetáris politika irányáról és megmutatják legfrissebb előrejelzéseiket.
Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke és Francois Hollande francia elnök egyetértenek abban, hogy Európát lassú növekedés és defláció fenyegeti - számolt be róla a francia elnöki hivatal egyik tisztségviselője. Ezzel tehát hivatalossá vált az, amit az EKB sokáig tagadott, hogy valóságosak a deflációs veszélyek Európában.
Júliusban még tovább estek a termelői árak az eurózónában, konkrétan deflációt mutatva ezen termékkörben. Ez sajnos az általános inflációs környezetről nem túl sok jót mond el, az Európai Központi Bank pedig csütörtökön dönt, hogy mit kezdjen a helyzettel.
Augusztusban 0,3 százalékra esett le az eurózónás infláció - derült ki az Eurostat előzetes közléséből. A múlt hónapban 0,4 százalékon állt az éves mutató, míg az Európai Központi Bank középtávú célja 2 százalék volna, ami miatt egyre sürgetőbb Mario Draghi jegybankelnök számára a helyzet. A piac számított a visszaesésre, de a dezinflációs folyamat makacs fennállása már egyre inkább deflációval fenyeget.
A felülvizsgált júliusi harmonizált fogyasztói árindex szerint 0,4 százalékkal nőttek az árak az euróövezetben az előző év azonos időszakához képest. A tényadat megegyezik az elemzői várakozásokkal. Az előző hónapban még 0,5 százalékos átlagos árszínvonal-változást mérték az euróövezetben 2013 júniusához képest. A pénz- és tőkepiacok nem reagáltak érdemben a bejelentésre.
A vártnál minimálisan magasabb lett a júliusban a fogyasztói árindex a KSH ma reggeli közlése alapján, igaz még mindig rendkívül nyomott inflációs helyzetről beszélhetünk. A maginfláció, illetve a rövid bázisú évesített maginfláció azonban jelzi az alap infláció trendekben a 3% közeli pénzromlási ütemet. Az alábbiakban néhány külföldi elemzői véleményt közlünk, de a teljes kép a Portfolio angol oldalán érhető el.
A Porfolio elemzői konszenzusától minimálisan eltérően, 0,1%-kal emelkedtek júliusban éves alapon átlagosan a fogyasztói árak - közölte ma reggel a KSH. Ez tehát azt jelenti, hogy három egymást követő hónap után kilépett a negatív tartományból az inflációs mutatónk, igaz érdemi áremelkedés továbbra sem mutatható ki a gazdaságban. A maginflációban azonban ez tetten érhető (2,6%-on maradt az éves alapú drágulási ütem) és éppen emiatt továbbra sem beszélhetünk defláció közeli helyzetről a magyar gazdaságban. Idén júliusban egy hónap alatt a fogyasztói árak átlagosan 0,2%-kal növekedtek.
Júliusban a fogyasztói árak szintje éppen megegyezhetett az egy évvel ezelőttivel - ezt az eredményt hozta a Portfolio elemzői felmérése. A középtávú inflációs várakozások viszont továbbra is meredeken esnek.
Júniusban még mindig csökkentek a termelői árak az egy évvel korábbi szinthez képest Európában. Az uniós és az eurózónás termelői árindex is -0,8 százalékot mutat - jelentette az Eurostat.
Júniusban 0,2 százalékkal emelkedett a személyes fogyasztások árindexe (PCE) az Egyesült Államokban, amivel az éves mutató 1,6 százalékra került. Mivel a PCE-alapú infláció a Federal Reserve preferált indikátora, ezért különösen érdekes figyelnünk, hogy az elmúlt hónapokban az már mennyire közel került a jegybank 2 százalékos céljához.
Japánnal ellentétben az eurózóna elkerülheti a deflációt - ismertette a ma megjelent MNB-szemle első cikkének bemutatásakor a jegybank szakértője. Szerinte a defláció három fő csatornán keresztül is negatívan hat a fejlett gazdaságokra.
Jelentős bizonytalanságot érzékelt a Monetáris Tanács a múlt keddi kamatdöntés előtt a kamatvágási ciklus aljával kapcsolatban, amelyeket szeretett volna eloszlatni és egyértelművé akarta tenni, hogy "milyen kamatszinten és mikor szeretné lezárni a ciklus" - hangsúlyozta a Figyelőnek adott, ma megjelent interjúban Palotai Dániel. A Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója így azzal indokolta a sokakat meglepő, 20 bázispontos, azaz gyorsítást jelentő, ciklus végi kamatvágást, hogy "A tanács ezzel kívánta aláhúzni, hogy tartósan laza monetáris kondíciókat akar fenntartani. Úgy gondolom, ez nagyobb hangsúlyt kapott így, mint ha csak 10 bázispontot vágtak volna".
Júliusban még tovább esett az eurózónás infláció az Eurostat előzetes közlése szerint, amivel az olyan mélységbe került, amit a pénzügyi válság óta nem láttunk. A korábbi hónapokban is már igencsak halovány fogyasztói árindex további 0,1 százalékponttal esett júliusban. Az éves drágulás így pusztán 0,4 százalék, vagyis a töredéke az Európai Központi Bank középtávú céljának. A piac előzetesen stagnálásra számított, de az euró dollárral szembeni árfolyama nem reagált az adatközlésre.
A történelmi mélységbe süllyedt hazai infláció és a rendkívül kedvező magyar pénz- és tőkepiaci környezet mellett, de fokozott geopolitikai kockázatok kíséretében ma nem 10, hanem 20 bázisponttal 2,1%-ra vágta az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. A piaci várakozásoknál nagyobb vágással sorozatban már a 24. egymást követő hónapban mérséklődött az alapkamat. A vártnál nagyobb kamatvágás fényében az már nem váratlan, hogy a jegybank sajtótájékoztatót tart Matolcsy György vezetésével, a jövőbeni kamatdöntések szempontjából az esemény rendkívüli jelentőséggel bír.
Az MNB holnap, azaz kedden még biztosan vág 10 bázispontot az alapkamaton 2,2 százalékra, de utána már csak legfeljebb néhány hasonló lépés következhet az előttünk álló hónapokban mind külső, mind hazai okok miatt - ez a kép rajzolódik ki a Portfolio friss elemzői konszenzusából. A szakértők szerint az "idő előtti" amerikai kamatemelés, illetve a magyar infláció újbóli élénkülése jelenti a két legfőbb kockázatot arra, hogy a vágási sorozat befejezése után az MNB az ígéretének megfelelően valóban sokáig rendkívül alacsonyan tudja-e tartani az alapkamatot. Több elemző is elismerte azonban, hogy ha az eurózóna gazdasága továbbra is "bukdácsol", akkor az EKB további lazító lépései miatt az MNB kamatvágási mozgástere akár még tágulhat is.
A júniusi inflációs adatok nem voltak túl megnyugtatóak az eurózónás inflációs folyamatok kapcsán. Az Eurostat felülvizsgált közlése megerősítette, hogy a fogyasztói árindex pusztán 0,5 százalékot mutat éves összevetésben, pont amennyit májusban is láttunk.
Hatalmas várakozások vannak.
A füstfelhő még 80 kilométerről is látható volt.
Van olyan terület, ahol 700 ember munkáját képes elvégezni az MI asszisztens.
A háború kezdete óta nem találkozott az ukrán és az orosz vezető.
Az OTP lehet a nap nyertese?
Nagyon gyorsan döntött a konklávé.
