Elképesztő lépést tettek ma az oroszok!
Moszkvai devizakereskedők becslései szerint akár 10 milliárd dollárt, a jegybanki devizatartalékok 2%-át kitevő rubelvédő intervenciót hajthatott ma végre az orosz jegybank.
Moszkvai devizakereskedők becslései szerint akár 10 milliárd dollárt, a jegybanki devizatartalékok 2%-át kitevő rubelvédő intervenciót hajthatott ma végre az orosz jegybank.
A 2014-es év eleje óta látott tendenciák azt mutatják, hogy a feltörekvő piaci befektetők gondolkozásában változás következett be, most már nemcsak 1-2 tényezőt néznek, hanem rámentek az ország-specifikus sztorikra. Magyarország egyre inkább a befektetők fókuszterébe kerül, annak ellenére, hogy a makrogazdasági mutatók alapján jól állnánk, a magas adósságunk és a gyorsan csökkenő reálkamatunk alapján a törékeny országok közé sorolnak bennünket. Ráadásul a befektetők ma már a jegybankokat is szívesebben tesztelik, miközben a magyar jegybank elkötelezett a kamatvágások mellett és nagyon úgy fest, hogy gyengébb forint árfolyamot szeretnének látni - mondta el Forián-Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója a mai napon tartott sajtótájékoztatón.
Részben a feltörekvő piacokról történő tőkekivonás, részben pedig az extrém ukrán feszültségek hatására az orosz rubel az elmúlt hetekben intenzív gyengülési hullámon esett át, ma pedig új történelmi mélypontra zuhant. Ezt részben az a friss orosz pénzügyminisztériumi bejelentés is táplálta, hogy tárca szeretné feltölteni a szuverén állami alapokat (devizával), ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy kevesebb napi kerete marad a rubel megvédésére.
Egy sikeres tegnapi dollárkötvény-kibocsátással az idei devizaalapú finanszírozási tervének már meglepően magas részét, a 70 százalékát teljesítette a török kincstár. Ma pedig arról érkezett hír, hogy a vártnál érdemben magasabb lett a tavaly decemberi folyó fizetési mérleg deficit Törökországban. Utóbbi fejlemény az egyébként is borongósabb nemzetközi befektetői környezetben ismét nyomás alá helyezte a török piacokat, így a líra intenzív gyengülést mutat tegnap délután óta. A török fejlemények a forint számára sem túl kedvezőek.
Hamarosan elhagyja a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsát Cinkotai János, értesült az Origo. A jegybank máris tagadta az Origo értesüléseit.
A kelet-európai régió gyenge pontjaival foglalkozik a Reuters. Friss cikkében eddig nem hallott kifejezést használt, a "rázós hatok"-at a korábbi "törékeny ötök" után.
Közel 9 százalékkal 8,71-re leértékelte a hrivnya dollárral szembeni hivatalos (rögzített) árfolyamát pénteki bejelentésével az ukrán jegybank, illetve bizonyos devizapiaci korlátozásokat is bejelentett. Ezen lépések mellett azonban azt is jelezte, hogy az árfolyam most "megfelelő" szint körül mozog és egyúttal nyugtatott, hogy a piaci feszültség csak átmeneti lesz, illetve továbbra is védi az ukrán fizetőeszközt a saját devizatartalékaiból.
A rohamosan apadó jegybanki tartalékok miatt a jelek szerint felhagyott az ukrán hrivnya védésével a jegybank, így az ma bő 3 százalékkal ötéves mélypontra zuhant a dollárral szemben.
A zloty csak átmenetileg gyengült, beavatkozásra nincs szükség - közölte szerdán a lengyel jegybank kormányzója Marek Belka újságírókkal a monetáris tanács februári ülését követő sajtótájékoztatón.
A piaci várakozások túlnyomó többségével összhangban 25 bázisponttal 3,5%-ra, rekord mélységbe csökkentette az irányadó rátát ma a román jegybank, és még emellett is egyhavi csúcsa körül maradt a lej az euróval szemben. A kamatcsökkentést többek között a Bukarest felől érkező pozitív híráramlás (például a rekord mélység körüli infláció) is lehetővé tette, igaz múlt héten a lej szenvedése láttán a jegybank még intervencióval támogatta a fizetőeszközt.
A kamatemelésnél jelenleg nagyobb esélye van a Magyar Nemzeti Bank (MNB) forinterősítő célú intervenciójának, de egy kamatemelés sem járna jelentősebb növekedési áldozattal - vélekedtek pénteki helyzetértékeléseikben a Bank of America-Merrill Lynch elemzői.
A Commerzbank elemzői szerint nem valószínű, hogy 325 forintos euróárfolyam alatt kamatemeléssel beavatkozna az MNB. E szint fölött viszont egyszeri nagyobb kamatemelés is jöhet, akárcsak Törökországban. A Commerzbank elemzői szerint 310 és 320 között megtorpanhat a kamatcsökkentés, de ha a piaci nyomás átmenetinek látszik, vagy fordul a hangulat, folytatódhat is.
Türelmesen várja a jegybanki kamatemelés hatását, azaz a líra árfolyamának normalizálódását, de a következő hetekben szokatlan gazdasági csomaggal állhat elő a török kormány - nyilatkozta Tayyip Erdogan, török kormányfő a Reuters szerint.
Az eddigi 7,75%-ról 12%-ra emelte az egynapos jegybanki hitelnyújtás kamatlábát mai döntésével a török jegybank, azaz a piaci szereplők által várt 200-300 bázispontosnál sokkal durvább kamatemelésről határozott. Igaz, ha a gyakorlatot nézzük, akkor végülis a jegybank a várakozásokkal összhangban lévő szigorításról határozott. A líra első reakcióként mintegy 3%-kal ugrott a dollárral szemben, és a lépés újraélesztette a kockázati étvágyat más piacokon is. Emiatt a forint is áttörte a 304-es "falat" az euróval szemben és 303 körülre ugrott, ahogy annak lehetőségére kora esti forintpiaci összefoglalónkban már felhívtuk a figyelmet.
Minden rendelkezésére álló eszközzel küzd az infláció gyorsulása ellen a török jegybank és szükség esetén kész az átmeneti mellett tartós hatású szigorító lépéseket is megtenni - érzékeltette a ma közzétett inflációs jelentés sajtótájékoztatóján Erdem Basci. A jegybankelnök ezt a ma sorra kerülő rendkívüli monetáris tanácsi ülés előtt mondta, amelytől a piaci szereplők legalább 200-300 bázispontos kamatemelést várnak. Basci a küszöbön álló kamatemelés "indoklásaként" azt érzékeltette, hogy a korábban vártnál magasabb lehet a januári infláció Törökországban. Ez a hónap során bekövetkezett líra zuhanással szorosan összefügg.
Elkerülhetetlennek látszik a kamatemelés az árfolyamválságba sodródott Törökországban, de az ottani bonyolult politikai viszonyokat tekintve egyéb különös megoldások sem kizártak. A teljes feltörekvő régiót (így a forintot is) fertőző krízist a gazdaságpolitika rövid távon könnyűszerrel megállíthatná - de nem biztos, hogy ez az első számú szempont.
A líra megállíthatatlannak tûnõ hanyatlása miatt ma délelõtt közvetlenül beavatkozott a líra piacán a török jegybank, majd mivel ez lényegében hatástalan volt, így délután újra "odacsapott" az asztalra. A török líra hanyatlásának fertõzõ hatása több más feltörekvõ piaci devizánál, így például a forintnál is látszik, amely ma kilenchavi mélypontra esett az euróval szemben. Arra, hogy nagy csata bontakozhat ki a török jegybank és a piac között, már két hete felhívtuk a figyelmet. Számos szakértõ úgy gondolja, hogy ebbõl a negatív folyamatból csak a drasztikus kamatemelésen át vezet ki az út.
Fontosabb részletek
A piaci várakozásoknál nagyobb mértékben, 15 bázisponttal csökkentette az irányadó rátát a jegybank. Ezzel az alapkamat holnaptól 2,85%. A lépés meglepetést jelent, hiszen az elemzők többsége úgy gondolta, hogy az augusztus óta alkalmazott 20 bázispontos lépésközt a 3 százalékos szint elérése után 10 bázispontra hozza le a tanács. Erre utalt a legutóbbi tanácsülés jegyzőkönyve is, igaz, ezután a jegybanki megszólalásokba bele lehetett látni azt is, hogy marad a tanács a korábbi tempónál. Így a 15 bázispont köztes megoldásnak tűnik.
Egyik kamatlábát sem emelte meg mai döntésével a török jegybank, így a líra azonnal új történelmi mélypontra zuhant a dollárral szemben. Burkoltan azonban mégis drasztikus kamatemelést hajtott végre a török jegybank.
A jegybank szakmai tevékenységével kapcsolatban az utóbbi időben számos közgazdász fogalmazott meg kritikát. A kamatcsökkentés üteme, mértéke, valamint a Növekedési Hitelprogram első, majd második köre sok szakértőben ébresztett kételyeket. Arról persze hosszan lehetne vitatkozni, hogy a megfogalmazott problémák milyen valószínűséggel következhetnek be, illetve milyen makrogazdasági hatásokkal járhatnak, mégsem alakult ki hosszas szakmai diskurzus és nem is alakulhatott ki, amiben jelentős szerepe van a jegybanki kommunikációban bekövetkezett változásnak.
Kilenc orosz tisztet öltek meg.
Jelentősen nőttek a cég bevételei.
A kórházakban gyakorlatilag razziáznak az ellenőrök, banális dolgokért is büntetnek.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
