Jövő héten is változatlanul hagyja az irányadó rátát a jegybank - ez a piaci várakozás a Portfolio felmérése szerint. Nem jellemzi ennyire egységes vélemény a távolabbi jövőt. Az elemzők egy része arra számít, hogy az MNB már a Fed jövőre várt kamatemelését is követni fogja, mások viszont a jóval távolabbi frankfurti kamatemeléstől várja a szigorító ciklus beindulását.
A jegybank elkölt 200 milliárdot pénzügyi oktatásra. Honnan? Miből? Megteheti? Elmagyarázzuk. Direkt nem lőjük le előre a poént.
Az alapítvány felállításának forrása nem a nemzetközi tartalék, hanem a jegybank eredménye, ezért az alapítványok létrehozásához nem volt szükség költségvetési források bevonására. A MNB eredménye az alapítványoknak történő tőkejuttatás ellenére sem került negatív tartományba - áll a jegybank válaszában, melyet a Portfolio kérdésére küldött.
A Magyar Nemzeti Bank a kelet-magyarországi kastélyvásárlással, amely oktatási és szabadidős célokat szolgál, az európai jegybankok gyakorlatát követi azután, hogy a korábbi hét MNB-üdülőből 2009-re egy sem maradt a tulajdonában - többek között ezt hangsúlyozza az a Financial Times Beyondbrics véleményrovatában megjelent cikkre reagáló válaszcikk, amelyet pénteken tett közzé honlapján a Magyar Nemzeti Bank kommunikációs vezetője. Hergár Eszter szerint az FT írásának több állítása pontosításra szorul és "nincs szó újságírói oknyomozás nyomán előkerült, eltitkolt információról". Emiatt leszögezi, hogy "A cikkben szereplő téves állításokból a szerző sajnos téves következtetéseket von le, és a szabadidőközpont megvásárlása nyomán egyenesen a kommunizmus visszatérésére céloz Magyarországgal kapcsolatban, félrevezetve ezzel a Financial Times olvasóit." Az alábbiakban a jegybanki válaszcikket változtatás nélkül közüljük.
Júliusban közel 148 milliárd forinttal 2115 milliárd forintra mérséklődtek a magyar állam likvid pénztartalékai, azaz a jegybanknál tartott betétállománya - közölte az előzetes adatot ma a Magyar Nemzeti Bank. A kismértékű csökkenés annak ellenére következett be, hogy a hónap során a magyar állam egy nagy törlesztést hajtott végre. Ha viszont előretekintünk, akkor arra számíthatunk, hogy a pénztartalékok meredeken csökkenni fognak az év végéig. Ez egyébként a gazdaságpolitika jól felfogott érdeke is.
Két és féléves mélypontjára zuhant a forint tegnap. Hol van hát ilyenkor a Magyar Nemzeti Bank, a pénzügyi stabilitás őrzője? - Teszik fel egyre többen a kérdést, azt remélve, hogy a jegybank majd beavatkozik. Csakhogy a kérdés egyáltalán nem ilyen egyszerű, ezért most körüljárjuk, hogy a jegybank milyen viszonyban is van az árfolyammal és milyen esetekben avatkozhat be annak szabad piaci alakulásába.
Jelentős bizonytalanságot érzékelt a Monetáris Tanács a múlt keddi kamatdöntés előtt a kamatvágási ciklus aljával kapcsolatban, amelyeket szeretett volna eloszlatni és egyértelművé akarta tenni, hogy "milyen kamatszinten és mikor szeretné lezárni a ciklus" - hangsúlyozta a Figyelőnek adott, ma megjelent interjúban Palotai Dániel. A Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója így azzal indokolta a sokakat meglepő, 20 bázispontos, azaz gyorsítást jelentő, ciklus végi kamatvágást, hogy "A tanács ezzel kívánta aláhúzni, hogy tartósan laza monetáris kondíciókat akar fenntartani. Úgy gondolom, ez nagyobb hangsúlyt kapott így, mint ha csak 10 bázispontot vágtak volna".
Az elmúlt 2 évi folyamatos kamatcsökkentési ciklussal az alapkamat elért arra a szintre, ami mind az inflációs célkövetés logikája, mind a reálgazdasági élénkítés szempontjából megfelelő - ezzel indokolta azt az MNB, hogy a mai, vártnál nagyobb (20 bázispontos) kamatvágást követően befejezte a vágási ciklust. Matolcsy György MNB-elnök jelzése szerint tartósan alacsony kamatlábra rendezkedtek be, ami szavai szerint azt jelenti, hogy legalább 2015 végéig szeretnék a most beállított 2,1%-os szinten tartani az alapkamatot. Persze nem zárkóznak el attól, hogy a közép távú inflációs célt elsődlegesen szem előtt tartva változtassanak a kamaton. Megjegyzése szerint a monetáris tanács ma sem volt egységes a kamatdöntésnél. A testület abban érdekelt, hogy a 4% feletti GDP-növekedést és a 4% alatti munkanélküliségi rátát célzó kormányzati gazdaságpolitikát támogassa. Matolcsy külön méltatta annak a 4 monetáris tanácstagnak a szerepét a sikeres kamatcsökkentési sorozatban, akik 2012 augusztusában, leszavazva az MNB akkori vezetését, bátor módon nekiálltak vagdosni a kamatot.
Fontosabb részletek
A történelmi mélységbe süllyedt hazai infláció és a rendkívül kedvező magyar pénz- és tőkepiaci környezet mellett, de fokozott geopolitikai kockázatok kíséretében ma nem 10, hanem 20 bázisponttal 2,1%-ra vágta az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. A piaci várakozásoknál nagyobb vágással sorozatban már a 24. egymást követő hónapban mérséklődött az alapkamat. A vártnál nagyobb kamatvágás fényében az már nem váratlan, hogy a jegybank sajtótájékoztatót tart Matolcsy György vezetésével, a jövőbeni kamatdöntések szempontjából az esemény rendkívüli jelentőséggel bír.
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter vasárnap arra intette a nagy központi bankokat, hogy figyeljenek a pénzügypolitika által okozható ártorzulásokra, és igyekezzenek közreműködni az "eszközbuborékok" megelőzésében. A német takarékbankok szövetségében konkrétabban attól tartanak, hogy az Európai Központi Bank (EKB) lazító pénzügypolitikája okozhat most "árbuborékokat". Közben a német központi bank fő közgazdásza nagylelkű bérmegállapodásokat javasolt a munkáltatóknak.
Amint arra tegnap felhívtuk a figyelmet: megnőtt az esélye annak, hogy az euró egy rendkívül fontos trendvonalat letör a dollárral szemben, ami további hullámszerű euróesést vonhat maga után. Ma ez részben megtörtént, de egy "utolsó mentsvár" még mutatkozik a grafikonon. Több más tényező azonban abba az irányba mutat, hogy ez csak ideig-óráig segítheti a közös európai fizetőeszközt.
Idén már másodszor folyamodik a drasztikus kamatemelés eszközéhez az ukrán jegybank, ma ugyanis bejelentette, hogy holnaptól 300 bázisponttal (!) 12,5%-ra emeli az irányadó kamatot.
Bár a gazdaság növekszik, de az infláció jelentősen lassul, így ma a svéd jegybank nagy meglepetésre nem 25, hanem 50 bázisponttal 0,25%-ra csökkentette az alapkamatot. A hír az összes elemzőt meglepte, és a váratlan döntést tükrözi, hogy a svéd korona az euróval és a dollárral szemben bő 2%-ot zuhant percek alatt, majd kissé szépített.
A nulla százalék közelébe esett infláció és a romló konjunktúra-kilátások miatt nem volt kizárható, hogy a lengyel jegybank ma kamatot vág, de az intézmény végül tartózkodott ettől. Az irányadó ráta tehát továbbra is 2,5%-on maradt, így a piac most arra figyel, hogy a kamatkilátásokról hogyan nyilatkozik a jegybank. Az elmaradt kamatvágás mindenesetre segített a lengyel fizetőeszköznek.
Egyre több jel mutat abba az irányba, hogy a japán jen gyengülésére fogadó pozíciók jelentős zárási hulláma is kialakulhat az előttünk álló hetekben, ez a "takarítás" pedig akár komoly jenerősödést is hozhat öthavi látszólagos nyugalom után.
A napokban derült fény arra, hogy külföldön nyit irodákat a Magyar Nemzeti Bank, a jegybank a honlapján hirdette meg az irodavezetői, elemzői állásokat. A Portfolio megkeresésére a jegybank azt közölte, hogy az MNB már korábban is fenntartott hét külföldi irodát, több oka is van az irodanyitásnak.
A japán jegybank hatalmas pénznyomtatási programja növeli a globális likviditást, de ez a program egyúttal túlzottan laza monetáris politikát is jelent az ijesztő japán adóssághelyzet mellett - többek között ezeket mondta egy tegnap chicagói befektetési konferencián Michael Hasenstab.
Egy ma reggeli kijevi lapjelentéssel összhangban valóban jegybankelnök-váltás történik Ukrajnában, hiszen ma a parlamentben az államfő Petro Porosenkó az eddigi jegybanki vezető leváltását kezdeményezte. Egyúttal már meg is nevezte az új jelöltet, aki Valeria Hontareva, elismert pénzügyi szakember.
Eddig összességében nagyon jó volt az együttműködés a jegybankelnökkel, és sajnáljuk, hogy olyan, illegálisan rögzített felvétel látott napvilágot, amely azt a látszatot keltette, mintha az elnök összeköttetésben állna a politikai választási rendszerrel, az ugyanis elfogadhatatlan lenne - lényegében ezzel a közleménnyel kiállt a hétvégén botrányba keveredett lengyel jegybankelnök mellett a kamatdöntésekben illetékes monetáris tanács.
"A 2008-2013-as nagy válság története" - címmel jelentetett meg egy könyvet a minap a görög jegybank volt elnöke, amelyben az elmúlt évek drámai eseményeit jegybanki szemmel mutatja be és számos, eddig nem ismert részletet is felfed. Megtudtuk például azt, hogy háromszor vittek repülőn összesen bő 5 milliárd eurónyi készpénzt Görögországba, hogy megakadályozzák a rohamos betétkivonás miatt a görög bankrendszer összeomlását. A különösen izgalmas könyvből a német Handelsblatt szemezgetett és kiderült belőle az is, hogy Giorgos Provopoulos akkoriban tényleg úgy látta: valós veszély volt Görögország kilépése az eurózónából. A volt jegybanki vezető szerint sokszor úgy feküdt le, hogy nem tudta: másnap reggel még euróval, vagy már újra drachmával fizetnek az országban. Giorgos Provopoulos szerint ha az ország valóban kilépett volna az övezetből, akkor azzal "kinyílt volna a pokol szája".
Az eseményről élőben tudósítunk.
Európa legnagyobb része ma ki sem nyitott.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
