Évente 7,6 százalékkal kellene csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ig ahhoz, hogy el lehessen érni a párizsi klímaegyezményben kitűzött célokat - derült ki az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) által kedden Genfben bemutatott éves jelentésből. A 2015-ös egyezményben az országok azt tűzték ki célul, hogy 1,5-2 Celsius fok alatt tartják globálisan a hőmérséklet-emelkedés mértékét.
Egyre inkább úgy tűnik, a világ nemhogy nem éri el, de közelében sem lesz a Párizsi Klímaegyezményben meghatározott kibocsátás-csökkentési célhoz. A globális CO2-emisszió 2018-ban 1,7 százalékkal 33,1 milliárd tonnás rekord szintre emelkedett, márpedig a cél teljesítése érdekében legkésőbb 2020-tól tartósan és radikálisan csökkenteni kellene, nagyjából 2050-re pedig nettó nullára kellene leszorítani a kibocsátást. A "nettó" azt jelenti, hogy az emisszió továbbra sem szűnne meg teljesen, de bizonyos technológiák alkalmazásával a mérleg - legalább is a terv szerint - kihozható lenne nullára. Erre egyelőre nem mutatkozik érdemi esély, azonban az úgynevezett negatív emissziós technológiák egy része már ma is képes jelentős mennyiségű szén-dioxid légkörből történő kivonására, az új fejlesztések pedig további reményt adhatnak a klímaváltozás elleni küzdelemben.
Az EU-nak le kellene állnia minden olaj-, földgáz- és szén-felhasználást elősegítő projekt támogatásával - áll az uniós pénzügyminisztereinek közös állásfoglalásában. A lépés jelentős változást jelenthetne a blokk éghajlatvédelmi politikájában, a deklaráció mögé azonban nem állt be minden ország. Értesülések szerint Magyarország mentességet harcolna ki a földgáz-beruházások finanszírozásának leépítése alól, arra hivatkozva, hogy ez az orosz befolyás erősödését vonná maga után a régióban. De nem csak a magyar energiapolitika van ezen az állásponton, más utakon Lengyelország, Németország és Olaszország is igyekszik kiharcolni a gázprojektek további támogathatóságát. Az Európai Beruházási Bank ugyan a témában meghozta az első fontos lépést, az EU azonban egyéb módon is jelentősen támogat fosszilis energia projekteket.
Az elmúlt hét év csekély mértékű növekedése után idén mintegy 2,7 százalékkal fog nőni az előző évhez képest a globális szén-dioxid-kibocsátás a fosszilis tüzelőanyagok használata miatt a Global Carbon Project (GCP) éves jelentése szerint.
Az Európai Bizottság azt tervezi, hogy tőkekövetelmény-csökkentő szabályozást vezet be azoknak a bankoknak, amelyek zöldenergia-befektetéseket finanszíroznak - írja a Financial Times. A javaslatot egy zöldenergiás akcióterv részeként márciusban mutathatják be, így hirdetve hárobút a bolygó jövőjét fenyegető globális felmelegedés ellen.
Megerősítette az Egyesült Államok kilépését a párizsi klímaegyezményből csütörtökön az amerikai delegáció vezetője az ENSZ égisze alatt zajló, bonni nemzetközi klímavédelmi konferencián.
Nicaragua aláírta a párizsi klímaegyezményt - közölte hétfőn a közép-amerikai ország alelnöke, s ezzel már csak két olyan ország maradt, az Egyesült Államok és Szíria, amely nem adja támogatását a káros anyagok kibocsátását korlátozó nemzetközi megállapodást.
Az összesen több mint ezermilliárd dollárt kezelő intézményi befektetőkből álló egyesület felszólított 60-at a világ legnagyobb bankjai közül, hogy lépjenek fel a klímaváltozás ellen és akadályozzák meg a katasztrofális károk bekövetkeztét - írja a Financial Times.
Jerry Brown, Kalifornia kormányzója klímavédelmi megállapodást írt alá Kínával. Az amerikai szövetségi állam eszerint a jövőben Kínával közösen munkálkodik az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátásának korlátozásán. Közben újabb tagokkal egészült ki az Egyesült Államok Klímaszövetsége nevű szervezet, amely a Párizsi Klímaegyezmény célkitűzéseit megtartani kívánó, zömmel szövetségi államokat tömöríti.
Erkölcsileg elfogadhatatlannak nevezte az Egyesült Államok kilépését a párizsi klímaegyezményből a köztársasági elnök kedden a székesfehérvári Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola diákjainak tartott előadásában.
Nem tartóztatja fel a Föld védelme mellett elkötelezett erőket az, hogy a washingtoni vezetés úgy döntött, kilép a párizsi klímaegyezményből - jelentette ki Angela Merkel német kancellár pénteken Berlinben.
Donald Trump tegnap hosszasan próbálta bizonygatni, hogy a Párizsi Klímaegyezmény nem is annyira fontos, ezzel alátámasztandó a döntését, hogy kilépteti az Egyesült Államokat belőle. De sok állítása nem állja meg a helyét, amit bárki leellenőrizhet egy egyszerű Google-kereséssel. Íme a legnagyobb blődségek.
Donald Trump amerikai elnök "szégyenletes hibát" követett el Laurent Fabius, a párizsi klímaegyezményt tető alá hozó volt francia külügyminiszter szerint azzal, hogy kilépteti az Egyesült Államokat a 2015 végén Párizsban csaknem 200 ország által aláírt globális klímamegállapodásból. Az ENSZ 21. klímakonferenciájának elnöke azt is szóvá tette, hogy Trump a témában "egy rakás hazugságot" terjeszt.
A Párizsi Klímaegyezmény nem szűnik meg, attól függetlenül, hogy a jövőben az Amerikai Egyesült Államok a nemzetközi megállapodás tagja marad-e vagy sem. A kilépés nem egyetlen nap vagy éjszaka alatt fog megtörténni, a folyamat több évig is eltarthat - ráadásul vissszafordítható, és ezt akár maga Donald Trump is megteheti. Ha a kilépés mégis bekövetkezik, az Egyesült Államok gazdasága számára várhatóan nem von majd elsöprően pozitív következményeket maga után, sőt. Utánajártunk, mivel járhat Donald Trump elnök csütörtöki bejelentése.
Donald Trump a Párizsi Klímaegyezményből való kilépést az amerikai emberek érdekeinek védelmével indokolta. Szenvedélyes hangvételű, magát az amerikai érdekek legfőbb védelmezőjének beállító beszédébe azonban belerondított a valóság.
Egyelőre nem talált szövetségeseket legújabb lépéséhez Donald Trump, a világ vezető politikusai kivétel nélkül csalódottságuknak adtak hangot, hogy az amerikai elnök a párizsi klímaegyezményből való kilépés mellett döntött. Az Európai Unió vezető hatalmai szerint szó sem lehet a megállapodás újratárgyalásáról, a többi országnak közösen kell előre menni.
Sokkhatás alatt állok Donald Trump döntése miatt - mondta Orbán Viktor kormányfő a Kossuth Rádiónak adott interjújában péntek reggel.
Donald Trump amerikai elnök továbbra sem támogatja a párizsi klímaegyezmény végrehajtását, de lehet, hogy változik a véleménye - derült ki a G7-csúcs pénteki napján. Közben Angela Merkel német kancellár azt mondta: elég világosan megmondták Trumpnak, hogy tartsa tiszteletben a megállapodást. Úgy tűnik, a határozott hangnemmel Merkel a tegnapi Trump-kijelentésért is "törlesztett", mivel az amerikai elnök úgy fogalmazott, hogy a németek nagyon rosszak a hatalmas külkereskedelmi mérleg többletük miatt.
A közel-keleti konfliktus nem tesz jót a forintnak.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Dmitrij Peszkov szóvivő elismerte a szigorításokat.
Hírfolyamunk a közel-keleti konfliktusról.
Rafah sorsa továbbra is lebeg a levegőben.
Az EU legalapvetőbb rendszere vált diszfunkcióssá.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
