A romló makropályakilátások miatt a 2023. évi hiány jelentősen meghaladhatja a 3,9%-os célt, míg a 2024. évi 2,9%-os hiánycél eléréséhez mintegy 0,7%-pontos kiigazításra van szükség – írja gyorselemzésében az OTP.
Konvergencia vagy divergencia - ez a nagy kérdése Magyarország új konvergenciaprogramjának a nyugdíjak kapcsán. A nyugdíjreform már a nyakunkon van, ha a helyreállítási alapban vállaltakból indulunk ki. De mégis hogyan lesz fenntartható és korszerű a magyar nyugdíjrendszer uniós mércével? (1. rész)
A magyar kül- és gazdaságpolitika az oroszok Ukrajna elleni támadásával megkérdőjeleződött, miközben a NATO keleti szárnyára mostantól egészen más biztonság- és védelempolitikai kihívások várnak. Úgy látszik, hogy a térségben egyelőre Magyarország az egyetlen, amelyik nem igyekszik változtatni a függőségi viszonyokon, ráadásul iparpolitikájával még inkább kiszolgáltatottá válik a globális energiaáraknak és -ellátásnak. Cikkemben bemutatom Magyarország sérülékenységének pontjait, amelyekre választ kellene találni a következő időszakban. (2. rész)
A napokban jelent meg Magyarország legújabb konvergenciaprogramja, amely összefoglalóan mutatja be a kormány legfrissebb gazdasági és pénzügyi feltételezéseit. Ha külön a legfontosabb nyugdíjszámokat nézzük, akkor felfedezhetünk benne érdekességeket. A leginkább ijesztő adatokat a hosszú távú előrejelzésben találjuk, de dokumentumból kiderül például az is, hogy 2024-ben mekkora emelésre számíthatnak az időskorúak.
Az idei megugrás után 2024-ben még tovább emelkedik majd a költségvetés kamatkiadása a GDP arányában – derül ki a kormány által közzétett konvergencia programból. A 2022-es adósságterhet még évekig meghaladja majd a magas kamatok miatti fizetési kötelezettség, vagyis sokáig nyomja majd a költségvetést az extra kiadás. Ez pedig azt is jelenti, hogy a friss kormányzati célok mellett nem lesz mozgástér a büdzsében, az utóbbi negyedszázadban nem látott mértékű elsődleges többletet kellene elérni 2027-re. A számokból kitűnik, hogy olyan költségvetési fegyelmet ígér a kormány, ami az elmúlt évek tapasztalataiból egyáltalán nem következik.
A használatban lévő lakásállomány közel 10%-ára, mintegy 380 ezer ingatlanra vette fel a magyar lakosság az otthonfelújítási támogatást több mint 770 milliárd forint értékben, az átlagos összeg a maximális 3 millió forintból 2,1 millió volt - közölte a kormány az Európai Bizottságnak elküldött konvergenciaprogramban.
Miután Németország nem igazán akar engedni az Európai Unión belüli költségvetési szabályok szigorából, az Európai Bizottság kompromisszumokat keres, hogy megnyugtassa Berlint, de ne bénítsa meg a többi tagállamot. A stratégiai és növekedési paktum új feltételeinél Magyarország esetében is fontos változások jönnek az államadósságszámításnál és a költségvetési hiánycéloknál.
Áprilisban már írtunk arról, mekkora terhet jelenthet a magyar költségvetésnek az állampapírpiaci hozamok emelkedése a kamatkiadásokon kívül. Akkor még nem készítettünk hosszabb kitekintést, 2022-re bő 200 milliárd forintos extra teherrel számoltunk. A napokban viszont közzétette éves konvergencia programját a kormány, melyben már egészen 2026-ig van gazdasági kitekintés. Ebből pedig még rosszabb kép rajzolódik ki, a következő években további súlyos százmilliárdokat kell pluszban kifizetni kamatra.
Az orosz-ukrán háború ellenére is viszonylag gyors, 4,3%-os gazdasági növekedéssel számol a kormány a friss Konvergenciaprogramban az idei évre, az infláció éves átlagban 8,9%-os lesz az előrejelzés szerint. A növekedés a következő években is gyors maradhat.
Az Európai Bizottság a mai napon közleményt fogadott el, amelyben felméri a Covid19-válságot követően megváltozott gazdasági kormányzási körülményeket, és újraindítja az uniós gazdasági kormányzási keret felülvizsgálatáról szóló nyilvános vitát - olvasható a testület keddi tájékoztatójában.
Habár hatalmas hírként járta körbe a magyar sajtót a miniszterelnöki bejelentés a 200 ezer forintos minimálbérről, azért nincsen ebben akkora nagy csoda. Láttunk már hasonló mértékű ugrást a minimálbérben, és nem volt fejreállás. Ugyanakkor a jelen gazdasági környezet még inkább magában hordozza az inflációs veszélyt, így végül a cechet a háztartások állhatják.
Inflációs félelmek. Pénzpiaci kockázatok. Pénzügyi támadás. Ezek azok a szavak, amelyeket sosem szeretne hallani senki egy jegybankelnöktől. Matolcsy György szokatlan figyelmeztetést küldött, hogy a következő évek legfontosabb kifejezései ne a költségvetési alkoholizmus, az elszálló infláció és az ár-bér spirál legyenek.
Az elmúlt két évtizedben már jelentek meg olyan járványok, amelyek egyes országok vagy régiók körében átmenetileg markánsan visszavetették az idegenforgalom teljesítményét. Bár a Covid-19-cel összevetve ezek hatása eltörpül, a korábbi folyamatok áttekintése és az érintett országokban a járványhelyzet megszűnése utáni gyors helyreállás bíztató kilátásokkal szolgálhat a vendégforgalom újraindulása kapcsán.
A nemrég benyújtott konvergenciaprogramot elnézve úgy tűnik, hogy a magyar versenyautóban egyszerre ketten nyomják a gázpedált. Mi, többiek pedig ülünk a hátsó ülésen és látva az inflációs számokat, fogjuk a majrévasat. Csak a nagy kanyarban előzés közben azt se felejtsük el, hogy még a legnagyobb versenyző legendák is hibáztak. Rossz ívet vagy a kelleténél egy kicsit nagyobb sebességet választva ők is az árokban kötöttek ki. Valakinek előbb-utóbb fékeznie kéne.
Nem túl ambiciózus középtávú célokat tartalmaz a kormány friss konvergencia programja a deficit és az adósság lefaragásával kapcsolatban, a tervek szerint csak 2024-ben érné el a bűvös 3 százalékos határt a GDP-arányos költségvetési hiány, az adósságráta válság előtti szintje pedig beláthatatlan távolságban van. Márpedig a hitelminősítők eddig csak átmeneti romlást vártak a fiskális fegyelemben. Most a Standard & Poor's közgazdásza a Portfolio kérdésre elismerte: a felvázolt pálya kicsivel rosszabb annál, amire számítottak, de ez nem biztos, hogy rögtön leminősítéssel jár.
Lassan a múlt homálya fedi, hogy miért készítenek konvergenciaprogramot az Európai Unió azon országai, amelyek még nem csatlakoztak az euróövezethez. A magyar konvergenciaprogramban nem találunk választ a dokumentum eredeti céljára, azonban kiderül belőle, hogy a költségvetési hiány csak lassan csökken. Milyen következtetéseket vonhatunk le a programból?
A japán jegybankot most jobban izgatja, hogy kirángassa az országot az évtizedes csapdából.
A közel-keleti konfliktus nem tesz jót a forintnak.
Hírfolyamunk a közel-keleti konfliktusról.
Robbanások voltak egy katonai bázis közelében.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
