Covid utáni (fel)üdülés: hogyan állhat helyre a turizmus a korábbi járványok tapasztalatai alapján?

Az alábbiakban a Pénzügyminisztérium munkatársainak írását közöljük, amely megjelent a 2021-es konvergenciaprogramban.

A Covid-19 okozta világjárvány derékba törte mind a globális, mind a hazai turizmus elmúlt időszakot jellemző szárnyalását. 2020-ban a nemzetközi utazások világszinten 74%-kal maradtak el az egy évvel korábbitól a szigorú utazási korlátozások és az egészségügyi elővigyázatosságból fakadó kereslet-csökkenés következtében. Az elmúlt évben mintegy egy milliárddal kevesebb turisztikai célú nemzetközi utazás valósult meg. Ennek következtében a világ országai 1300 milliárd dollárnyi exportbevételtől estek el, és 100-120 millió munkahely került veszélybe a WTO szerint. Összehasonlításképpen, a 2003-as SARS-járvány 1,5, a 2009-es világgazdasági válság 4%-os zsugorodást eredményezett a globális turizmusban.

2020-ban a magyar idegenforgalom is jelentős veszteségeket szenvedett el. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás bruttó hozzáadott értéke 32%-kal csökkent éves alapon. A kereskedelmi vendégéjszakák száma 58%-kal, a kereskedelmi szálláshelyek bevételei csaknem 60%-kal maradtak el az egy évvel korábbitól. A bevételkiesés nyomán a turisztikai szektorban foglalkoztatottak száma is csökkent. 2020. negyedik negyedévben a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágban Magyarországon 7%-kal kevesebb főt foglalkoztattak, mint egy évvel korábban az Eurostat munkaerő-felmérése szerint. Nemzetközi összehasonlítást tekintve ugyanakkor az ágazati bértámogatás, az átmeneti adókedvezmények és a kedvezményes vállalati hitelek eredményesnek tekinthetők a szektor munkahelyeinek megtartásában. A visegrádi országokban ugyanis a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásban foglalkoztatottak számának csökkenése markánsabb, 16-18%-os volt 2020 utolsó negyedévében.

Bár a koronavírus-járványt súlyossága és globális jellege egyedivé teszi, az elmúlt két évtizedben a világ egyes régióinak számos járvánnyal kellett már szembenéznie (mint például SARS, MERS, ebola, sertésinfluenza, madárinfluenza), amelyek kihatottak a helyi turizmus alakulására. Ezek az epizódok is rávilágítottak arra, hogy a járványokkal szemben az idegenforgalmi szektor mennyire sérülékeny. Ugyanakkor, visszatekintve, a korábbi járványok turizmusra gyakorolt negatív hatásai jóval kisebbnek bizonyultak a jelenleginél, mivel azok földrajzi kiterjedtségükben, terjedési sebességben és időbeli lefutásban is messze elmaradtak a Covid-19 súlyosságától. Mégis, a korábbi időszakok tanulságokat szolgáltathatnak a turisztikai kereslet újbóli élénkülésére, az idegenforgalom koronavírus-járvány utáni helyreállására vonatkozóan.

A SARS-CoV-1 (súlyos akut légzőszervi szindrómát okozó koronavírus) 2002-es és a MERS-CoV (közel-keleti légúti koronavírus) 2012-es és 2015-ös felbukkanását gyors terjedés követte. A SARS-CoV-1 okozta rejtélyes megbetegedés először 2002 novemberében jelent meg Kínában, és 2003 márciusára egyre gyorsabban terjedt. Az intenzív légiközlekedésnek köszönhetően a délkelet-ázsiai országokkal együtt összesen 29 országban több mint 8 ezer betegben mutatták ki a vírus jelenlétét, amely magas halálozási rátával is párosult. Az esetek száma Ázsia országaiban is változó volt, így pl. míg Hongkongban 1755 esetet regisztráltak, Dél-Koreában csupán 3-at. Mégis a turizmusra gyakorolt hatások hasonlóképpen alakultak az érintett országokban.

Hasonlóan a tavalyi évben tapasztaltakkal, a délkelet-ázsiai országok körében a SARS-CoV-1 járvány is negatív sokkot okozott a légiközlekedésben és a turizmusban. Ugyanakkor ez a jelenlegi járványhoz képest jóval kisebb intenzitású volt: a külföldi turisták száma 2003 tavaszi hónapjaiban bezuhant, azonban gyorsan visszarendeződött azt követően, hogy az utolsó eset felderítésre került. A nemzetközi beutazások számában történt 9%-os csökkenés következtében a globális turizmus 1,5%-kal zsugorodott 2003-ban. Ugyanakkor, 2004-ben 2003-hoz viszonyítva már közel 30%-kal több külföldi turista érkezett a régióba, vagyis gyors korrekción túli növekedés ment végbe rövidtávon.

A MERS-CoV alacsony fertőzőképességű vírus, amely azonban súlyos légúti fertőzést okoz. Elsősorban a Közel-Kelethez köthetők a megbetegedések, de 2012-es megjelenése óta összesen 27 országban két és fél ezer esetet diagnosztizáltak, és 850 halálos áldozatot követelt. A legnagyobb MERS-járvány Dél-Koreában alakult ki, ahova egy Közel-Keletről hazatérő turista hurcolta be a vírust 2015 májusában. Összesen 185 esetet és ezzel összefüggésben 38 halálesetet regisztráltak. Bár hivatalos beutazási korlátozások nem léptek életbe, számos nemzet beutazásra nem javasolt országnak jelölte meg Dél-Koreát, így az országban jelentősen visszaesett a külföldi turisták száma az érintett időszakban. Az utolsó esetet 2015. júliusban azonosították, vagyis két hónap alatt megfékezték a járvány terjedését, a WHO pedig 2015 decemberében nyilvánította ki a MERS járvány végét. Júniustól szeptemberig a becsült összhatás csaknem 2 millió külföldi turista elmaradása volt az országban. Bár a beutazások száma már 2015 szeptemberében meghaladta az egy évvel korábbi értéket, az év egészében 7%-kal csökkent a nemzetközi beutazások száma. A kormányzati támogató intézkedéseknek is köszönhető, hogy a külföldi érkezések a válságot követő évben már 30%-kal meghaladták a 2015-ös szintet.

A fenti epizódok kimenetele biztató a tekintetben, hogy a mostani járvány visszaszorításával, az utazási korlátozások megszűnésével és megfelelő átoltottság elérésével a globális idegenforgalom is gyorsan helyreállhat. Ugyanakkor egyfelől még távolinak tűnik, hogy egészségügyi szempontból biztonságossá váljanak az utazások világszinten, másfelől várhatóan hiszterézis hatás is jelentkezik: mivel a pandémia által okozott sokk meglehetősen hosszúnak és intenzívnek bizonyul, a kínálati oldalon is elveszhetnek kapacitások. Emellett a keresleti oldalon is olyan tendenciák bontakoznak ki, amelyek egyes szegmensekben tartósan érvényesülhetnek, mint például az üzleti megbeszélések és konferenciák on-line térbe való áthelyeződése, vagy a régión belüli nemzetközi utazások felértékelődése. Mindazonáltal a magyar turisztikai ágazat kilátásai kedvezőek. Egyrészt jelen helyzetben versenyelőnyt képezhet az oltások más EU-tagállamokhoz képest gyorsabb előrehaladása, vagyis Magyarország hamarabb válhat biztonságos desztinációvá. Másrészt ennek is köszönhetően a belföldi turizmus idén nyáron is rekordokat dönthet, hasonlóan a tavaly tapasztalt időszakhoz. Harmadrészt, a járvány kapcsán bizonyos igények felerősödtek, mint például a higiénia és tisztaság, amely tekintetben Magyarország hetedik helyen áll a WEF turizmus versenyképességi rangsorában, vagyis versenyelőnyként tekinthetünk ezen erősségre. Végezetül, bár a külföldi beutazások számának felfutása lassabb lehet, kedvező, hogy a szálláshelyek kínálata és számos turisztikai vonzerő színvonala is javult az elmúlt egy évben nagyrészt a fejlesztési programoknak köszönhetően, így Magyarország vonzó desztinációja maradhat az újrainduló idegenforgalomnak.

Címlapkép forrása: Getty Images