A legfrissebb Közlönyben megjelent egy kormányrendelet, amely több ponton is módosítja az uniós pályázatokra vonatkozó egyik legfontosabb rendeletet és ezek között vannak olyanok, amelyek a pályázók széles körét érintik. A változások a kihirdetést követően három nappal, azaz most szombattól lépnek hatályba.
Megjelent a lőtérfejlesztési program indításáról szóló kormányhatározat. A Honvédelmi Sportközpontok fejlesztésével összefüggő program első két üteme több mint száz lőtér kialakításáról szól.
Meghiúsulhatnak a társasházak felújítási tervei azzal, hogy egy kormányrendelet ellehetetleníti az építési reklámhálók használatát - írja az Index. A mostani megoldások helyett, a jövő hónaptól kilenc négyzetméterben maximalizálnák az építkezési állványzatnál használt hálón elhelyezhető reklámok méretét.
A jelek szerint túl szigorúra és bonyolultra sikeredett a csak bő három hete megszületett, az EU-s projektek költségnövekményét szabályozó kormányrendelet, mert egy pénteki módosítással máris jócskán átírta azt a kormány. Ráadásul a változtatások szokatlanul sürgősen, már pénteken, azaz február 24-én este 9 órától hatályba is léptek.
Mától, azaz szombattól pályázóbarát irányba változtak az EU-s felhívások menetközbeni felfüggesztésének szabályai. Ennek lényege, hogy a cégek által durván túligényelt pályázatokat a benyújtási határidők előtt csak úgy lehet felfüggeszteni, ha ezt megelőzően 8 nappal szólnak róla. Eddig ez 3 nap volt, illetve a határidő előbbre hozásával is lehetett pályázói bizonytalanságot okozni. Bár már most is jelentősen túligényelték a legnépszerűbb uniós kapacitásbővítési pályázatot, de az új szabály alapján várhatóan nem fogják a február 28-i határnap előtt felfüggeszteni. Ez sok olyan céget nyugtathat, amely még most készíti elő a pályázatát.
Véget ért az EU-pályázatokban a menetközben felsrófolt költségek korszaka - lényegében ezt a kemény döntést hozta meg a kormány és ezzel ráerősített egy tavaly novemberi hasonló döntés tartalmára. Mindez elősegítheti az EU-pénzeink brüsszeli folyósítását is.
Miután a 7 éves uniós keretösszeg közel kétharmadát meghirdette már a kormány, most előírta, hogy sok pályázatnál kötelező lesz még a meghirdetés előtt tíznapos szakmai konzultációt tartani. A friss kormánydöntés röviddel azután született, hogy kirobbant a Voldemort-ügyként elhíresült botrány, amely éppen a szakmai észérvek teljes figyelmen kívül hagyásából indult és mostanra már egy fideszes képviselő mentelmi joga került veszélybe. A kormányrendeletnek nem csak ez a pontja tekinthető rendkívül pályázóbarátnak, hanem számos egyéb is. Így például lényeges, hogy mostantól az összes vidékfejlesztési pályázatnál 50%-os támogatói előleget kaphatnak a nyertesek, és a céges pályázók egyik "rémálmát" is kiküszöböli az új jogszabály.
Az uniós K+F-pályázatok nyertesei nem 50%-os, hanem 75%-os szállítói előleget vehetnek igénybe - vettük észre a fontos változást egy hétfőn megjelent kormányrendeletben, amelyet eddig még nem kommunikált a kormány. Az is lényeges, hogy csak azok az állami cégek, illetve költségvetési szervek indulhatnak a gazdaságfejlesztési pályázatokon, amelyeknek ezt előzetesen meg is engedi a kormány. Az új jogszabály pontosítja azt is, hogy mikor és hogyan kezdeményezik a hatóságok a nyertes intézmény adószámának törlését, ha megpróbál visszaélni a támogatással.
Két durva módszerrel akarja korlátozni a kormány azokat az uniós pályázati nyerteseket, akik rögtön megkapják az 50 százalékos előleget: előre leíratja velük, hogy mikor és mire használhatják a pénzt, ha pedig valaki például a trükkös pénzfelhasználás miatt nem tudja befejezni a projektjét, törlik az adószámát - ez derül ki a 272/2014-es kormányrendelet minap napvilágot látott módosításából. Bár nem biztos, hogy ezek a módszerek valóban megelőzik a visszaéléseket, mindenesetre látszik, hogy ha már ragaszkodik a kormány a kifizetési számokat pörgető magas előleghez, akkor kemény szankciókat is társít a gyorsan folyósított pénzek mellé. Az uniós támogatások felhasználását rögzítő fontos jogszabály rengeteg helyen módosult, az alábbiakban csak a legfontosabb területeket foglaljuk össze, témákba rendezve.
Egy hétfőn megjelent kormányrendeletben engedélyezték a két nagy kereskedelmi tévének, hogy a továbbiakban programdíjat szedjenek a szolgáltatóktól, így az új szabállyal milliárdokhoz juthat az RTL Klub és a TV2 - hívja fel a figyelmet az Index.
Összesen 221 ivóvíz projektet érint a kormány azon friss rendelete, amely egy 2012-es kormányrendelet hatósági ügyintézési szabályrendszerét pontosította a minél gyorsabb uniós forráslehívás érdekében. Gyors vizsgálatunk szerint mindez nem véletlen, hiszen a rendelettel érintett projektek jelentős részénél mindössze 50-70% körüli a megítélt támogatások kifizetési aránya, és még több tízmilliárdot kellene év végéig kifizetni ahhoz, hogy a befejezett projektek számláit Brüsszellel el tudjuk majd számolni. Enélkül az EU-források elvesztése válna realitássá, illetve ezzel párhuzamosan a magyar büdzsének kellene állnia a vízügyi fejlesztések utolsó számláit.
A 2007-2013 programozási időszak forrásainak felhasználása, a projektek és a programok zárásának elősegítése érdekében módosult az EU-források felhasználása szempontjából kulcsfontosságú kormányrendelet (4/2011. (I. 28.), illetve a hozzá kapcsolódó egységes működési kézikönyvről szóló 547/2013. (XII. 30.) Kormányrendelet módosítására - hívja fel a figyelmet a hivatalos kormányzati pályázati oldal. Az alábbiakban a közleményben megfogalmazott főbb változásokat mutatjuk be.
A 2007-2013. évi európai uniós fejlesztési ciklus magyarországi zárásának újabb lépése a projektek szakaszokra bontása a fejlesztési források teljes egészében történő felhasználása érdekében - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára. Ahogy megírtuk: a 2007-2013-as ciklusban elindított uniós fejlesztések szakaszolásáról szerdán jelent meg kormányhatározat, amely jelentős - olykor kemény döntésekkel járó - feladatokat ró az illetékes szaktárcákra.
Ahogy azt február közepén a kormány képviselői jelezték, valóban úgy tűnik, hogy márciusban elindul a 2014-2020-as uniós fejlesztési időszak pályázatainak tömeges meghirdetése. A friss Magyar Közlöny egyik rendelete szerint ugyanis a kormány utasítást adott az egyes szaktárcáknak arra, hogy hozzák létre az illetékességükhöz tartozó Operatív Programok monitoring bizottságait.
Egy szilveszter előtti kormányrendelet értelmében 2014 végéről 2015. január végére módosult az idei egész évre érvényes fejlesztési keret közzétételének határideje - tájékoztatta a Portfolio-t a Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkársága.
Egy friss kormányhatározat alapján a magyarországi megyék összesen 50,6, míg a megyei jogú városok további 22,4 milliárd forinttal több uniós támogatásra számíthatnak 2020-ig pusztán amiatt, mert májushoz képest mostanra változott az EU-források tervezési árfolyama. A Portfolio vizsgálatából azonban az is kiderül, hogy míg a megyei önkormányzatok szintjén teljesen arányosan osztotta el a kormány a többletforrásokat, addig az egyes megyék szintjén ettől jelentősen eltért a gazdagabb régiók felől a hátrányosabb helyzetű térségek javára. A járások új besorolása miatt a legnagyobb nyertesek Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés-megyék lettek. Nagy kérdés lesz az, hogy ezzel a pluszforrással élni tudnak-e majd az elmaradottabb térségek, hiszen a több fejlesztés több önerőt is megkövetel. Ebben remélhetőleg a belügyi tárca EU Önerő Alapja képes lesz majd segíteni. A kormány azonban más csatornákon is segít az önkormányzatok általában nehéz helyzetén: már átvállalta az összes település és megyei jogú város adósságát, illetve a 2015-ös költségvetés megnyitja a szabad adókivetés lehetőségét számukra.
Kissé sejtelmes megfogalmazású, de több százmilliárd forintot jelentő feladatot kapott Orbán Viktor kormányfőtől egy tegnapi dátumú kormányrendeletben Lázár János, Seszták Miklós, Varga Mihály és Balog Zoltán miniszterek. November 15-ig ugyanis teljes körűen át kell világítaniuk "az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló, a 2007-2013 programozási időszakban indított, szakaszolással érintett és a feszített megvalósítási ütemezésű projekteket", ami a kormány által támogatott nagyprojektekre vonatkozik a gyakorlatban.
Részletes listát hozott nyilvánosságra a legutóbbi Magyar Közlönyben a kormány arról, hogy a most induló új 7 éves uniós fejlesztési ciklus során az egyes Operatív Programokban mely fejlesztési célokra tervez állami támogatást nyújtani, figyelembe véve az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályrendszert is. A pályázni kívánó vállalkozásoknak azért érdemes ezen célokkal részletesen is megismerkedni, mert így a fejlesztési elképzeléseiket a következő 2-3 hónap során jobban összhangba tudják hozni a várható kiírások kereteivel. A legutóbbi kormányzati jelzések szerint ugyanis az összes Operatív Programból "nagyüzemben" csak január-február körül várhatók a pályázatok.
A Miniszterelnökség friss jelzésével összhangban egy múlt pénteki kormányhatározat összesen 7,7 milliárd forintnyi többlet támogatást engedélyezett 35 regionális ivó- és szennyvíz projektnek - derül ki a Portfolio összesítéséből. Ahogy tegnapi elemzésünkben felhívtuk rá a figyelmet: a gyengébb forint az euróban meghatározott EU fejlesztési források kapcsán többlet forintalapú felhasználást tesz lehetővé. Most ennek egyik konkrét jelét látjuk.
Tízből három ember tervez felújítást, de csak egy komolyabbat.
Több tucat tüntetőt őrizetbe vettek, kórházba került az ellenzéki vezér.
Gyakorlati, jól bevált módszerek.
kötelező a takarékosság, létszámstop jön a közszférában.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
