Feltöltötte a Vakcina híradó második részét Facebook-oldalára Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársa. Több fontos témát is hozott videójában, többek között azt, hogy mi vár ránk azután, hogy megkaptuk a vakcinát.
10 625 az új fertőzöttek száma, ezzel a járvány kezdete óta összesen 571 596 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 194 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 18 262 főre emelkedett.
Rendkívüli terhelés alatt vannak az állami kórházak koronavírus-osztályai, de ami ennél is rosszabb: a következő hetekben sem fog javulni a helyzet, sőt. Bár hivatalos adatok nincsenek arra vonatkozóan, hogy pontosan hol van az egészségügyi ellátórendszer teherbíró képességének felső határa, és a kormány fontos adatokat nem közöl a valós helyzet pontos megítéléséhez, korábbi adatközlések alapján megpróbáltuk azt megfejteni. A rendelkezésünkre álló számok alapján azt mondhatjuk, hogy a rendszer már túlcsordult, nem véletlenül érkeznek a segélykiáltások az intézményekből.
Több mint 10 ezren vannak ma kórházban Magyarországon koronavírussal, de ez a szám akár 14 ezerig is felmehet, míg a napi elhunytak száma akár 250 fölé is mehet Magyarországon egy kiszivárgott minisztériumi dokumentum szerint.
Legalább 20 várandós nő kap oxigént, és legalább négyen vannak lélegeztetőgépen, két császármetészést pedig már biztosan elvégeztek a budapesti Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján, hogy mentsék a magzat és az anya életét - mondta el az ATV Híradónak Falus Ferenc.
A győri Petz Aladár Megyei Kórházban a legutolsó adatok szerint 371 Covid-fertőzött fekvőbeteg volt, akik közül hatvan fő szorult lélegeztetésre. A kórház igazgatója szerint a mostani humánerőforrással 360 beteg ellátását tudja vállalni.
Új világ jön a takarítás, tisztaság és intézményi fertőtlenítés területén a magyarországi állami kórházakban – ígéri a tavaly decemberben kiírt, 300 milliárd forintos keretösszegű tender nyertese, a B+N Zrt. A társaság ügyvezetőjét a koronavírus-járvány tanulságairól, a tender lebonyolítását követő gyakorlati következményekről kérdeztük. Kis-Szölgyémi Ferenc arról is beszélt, hogy ez egy keretmegállapodás, a kórházaknak van lehetőségük saját maguk megszervezni a takarítási szolgáltatást, nem muszáj lehívniuk ezt a központi lehetőséget. Abban viszont változás jön, hogy új, egységes és magasabb szintű standardeknek kell megfelelni a higiénia területén. Ezzel pedig szerinte mindenki nyerni fog.
Nincs békeidő, háború van - vélekedett az RTL Klubnak nyilatkozva Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektorra, aki módosította ennek megfelelően korábbi kijelentését, hogy hol is lehet a magyar egészségügyi rendszer teljesítőképességének felső határa.
Létre kell hozni olyan rehibilitációs osztályokat a kórházakban, ahol azokat a betegeket lehet kezelni, akik átestek az úgynevezett kovid-szindrómán. Rövidesen ki fog menni egy miniszteri utasítás, ami alapján kell felállítani ezeket az ambulanciákat - jelezte Kollár Lajos, a Pécsi Tudományegyetem Érsebészeti Klinikájának egyetemi tanára, Kásler Miklós miniszter tanácsadója a Spirit FM Exkluzív című műsorában.
Soha ennyi beteg nem volt még a magyar kórházakban a koronavírus-fertőzéssel összefüggésben, mint most, azonban nem is ez a legijesztőbb a harmadik járványhullámban. A kórházi terhelés és a súlyos esetek számának növekedési üteme rendkívüli. Ebben a helyzetben mindenki azt találgatja, hogy meddig bírja a rendszer ezt a terhelést, és mikor jön el a túlcsordulás.
Zacher Gábor mentősként is dolgozó orvos a Metropolnak adott interjút, amiben arról is beszélt, hogy egyre nagyobb teher van az egészségügyön és elárulta várakozását arra vonatkozóan, hogy mikor tetőzhet a harmadik hullám.
Az elmúlt egy napban 7706 embernél azonosították a koronavírust Magyarországon, elhunyt 131 többnyire idős beteg – olvasható a hivatalos koronavírus információs portálon. Ezzel a járvány harmadik hulláma továbbra is egyre erősebben tombol hazánkban, az egészségügy kapacitásai lassan a végükhöz érnek.
A francia kormány mintegy száz súlyos állapotban lévő koronavírusos fertőzött egészségügyi evakuálását tervezi a jövő héten a Párizs körüli Ile-de-France régióból, miután a fővárosi intenzív osztályok majdnem beteltek - jelentette be vasárnap Gabriel Attal kormányszóvivő.
Már a koronavírus-járvány első hulláma előtt az egészségügy volt Magyarországon az a szektor, amelyet leginkább sújtott a munkaerőhiány. Erre jön rá a pandémia által okozott hullámok rendkívüli terhelése, a harmadik hullám korábban soha nem látott nyomást helyez a kórházakra. Az egészségügyi szakemberek kitartanak, ameddig csak kell, a rendszerben működő vészmegoldások pedig pont arra elegendőek, hogy elkerülhető legyen az egészségügy effektív összeomlása. A kórházi rendszer megállíthatatlannak tűnő telítődése viszont azt jelenti a gyakorlatban, hogy a teljesítőképesség felső határa amolyan mozgó célpont lett, ebből pedig az következik, hogy az ellátás minősége romlik, a bekerülők életesélyei egyre rosszabbak és az intenzíven már bent fekvők lehetőségei is romlanak. Lenne néhány lehetőség, amivel lehetne javítani a helyzeten, a rendszeren belül és kívül is.
Daróczy- Gaál Ágnes, a Magyar Orvosok Szakszervezetének alelnöke szerint nagyon rosszak a jelenlegi állapotok az egészségügyben. A lélegeztetőgépen lévő betegek 900 feletti számánál van a rendszer centikre a teljesítőképessége határától.
Azok az emberek, akik már átestek a koronavírus-fertőzésen és megkapták a BioNTech/Pfizer- vagy a Moderna-vakcina első adagját, ugyanolyan vagy nagyobb védettséget élveznek, mint azok, akik sosem fertőződtek meg és mindkét dózist megkapták - derült ki egy új tanulmányból.