közoktatás

Itt a kormány hivatalos bejelentése az iskolakezdésről - A szünidőket is meghatározták

Itt a kormány hivatalos bejelentése az iskolakezdésről - A szünidőket is meghatározták

A normális, megszokott menetrend szerint tervezi a kormány a tanévet. A hamarosan megjelenő rendelet szerint a tanév hagyományosan indulhat  szeptember 1-jén. A koronavírus-járvány  hazai alakulása eddig kedvező, jelenleg nem indokolt a digitális oktatással helyettesíteni a hagyományos oktatást. Ugyanakkor sok országban jelentősen nő a fertőzések száma és a hazai adatok is óvatosságra intenek. Ezért a kormány, az Operatív Törzs és a járványügyi hatóság folyamatosan értékeli a helyzetet és szükség esetén további intézkedésekről dönt - tudatta kedd kora délutáni közleményében az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

15 éve nem fordult elő ilyen a magyar nyolcadikosok körében

15 éve nem fordult elő ilyen a magyar nyolcadikosok körében

A középfokú oktatásban továbbtanulók közel kétharmada a megújuló szakképzést választotta. Az ősztől induló technikumokban közel 34 ezer fiatal szerezhet szakmát az érettségi mellé. A legnépszerűbb szakképzési intézménytípusba magasabb arányban nyertek felvételt a diákok, mint bármikor az elmúlt másfél évtizedben - közölte az ITM.

Nagyot szorított a kormány az iskolákon, amit mindenki megérez

Nagyot szigorodik az alternatív iskolák működése, tovább szűkül a tankönyvpiac, a magántanulói jogviszonyt az egyéni munkarend váltja fel, gyakorlatilag megszűnik a rugalmas iskolakezdés - többek közt ezeket tartalmazza a közneveléssel összefüggő egyes törvények módosítása. A képviselők 127 igen, 57 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett szavazták meg a jogszabályt.

Radó: katasztrofális helyzetben a magyar oktatás

A magyar közoktatás legnagyobb betegsége, hogy egészen brutális mértékű egyenlőtlenségeket teremt - mondta a Zoom.hu-nak adott interjújában Radó Péter oktatáskutató. Szerinte a magyar közoktatás szelektáló és szegregáló. Úgy véli, hogy a hagyományos készségek terén is mélyen leszakadtunk, ám az új készségek középpontba állításával született mérésekben most valahol ott tartunk, ahol Bulgária.

Hazafias életérzést visz a közoktatásba a kormány

Maruzsa Zoltán, az Emmi idén márciusban kinevezett köznevelésért felelős helyettes államtitkára a Magyar Időknek beszélt a "hazafias és honvédelmi nevelés", mint "életérzés" bevezetéséről a közoktatásban, és más fontos tervezett módosításról is.

Fű alatt súlyos lépésekre készül az oktatásban a kormány

Szép csendben egy új, oktatást érintő jogszabályt készít elő a kormány, melynek értelmében jogszerűvé tennék a képesítés nélküli tanárok foglalkoztatását, és pedagógusokra bíznák a gyógypedagógusok munkáját. Árulkodó az is, hogy a salátatörvényt a húsvéti időszakra adták ki ötnapos társadalmi egyeztetésre. Közben Köznevelés-stratégiai Kerekasztalra keresztelik át a Köznevelési Kerekasztalt, azonban lényegi változás sem a szervezet összetételében, sem a működésében nem lesz, noha a cél az volt, hogy növeljék a szakmai képviseletet.

Kilenc osztályos lehet az általános iskola

A keddi köznevelési kerekasztal témája lesz a kilencedik évfolyam beillesztése az oktatási rendszerbe, és most kezdődik erről a szakmai egyeztetés - mondta az oktatásért felelős államtitkár egy más témában hétfőn, Budapesten tartott sajtótájékoztatón.

Márciusban jön az új nemzeti alaptanterv

Márciusra elkészül az új, immáron ötödik Nemzeti alaptanterv (NAT) koncepciója, amelyet következő lépésként társadalmi egyeztetésre bocsát a szaktárca, és amely a 2019/2020-as tanévtől léphet életbe - írja a Magyar Idők.

Új elnököt kapott a Klik

Az emberi erőforrások minisztere január 16-ával Solti Pétert, az intézményirányítási és finanszírozási rendszer kialakításáért felelős miniszteri biztost bízza meg a Klebelsberg Központ elnöki feladatainak ellátásával - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) hétfőn.

Nem csodálkoznak a pedagógusok a rossz PISA eredményeken

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a legújabb PISA-felmérés eredményei alapján igazolva látja azt a korábbi álláspontját, hogy mindaddig, ameddig az iskolák szakmai önállóságát nem állítják helyre, a nevelő és oktató munka színvonala nem fog javulni - közölte az érdekképviseleti szervezet szerdán.

A magyarok 24%-a sokkal jobban keres a többinél

Az európai OECD-tagországok között Magyarországon a legnagyobb a bérkülönbség a diplomások és a nem diplomások között, de a felsőoktatási végzettséggel rendelkező munkavállalók közül is a férfiakat kompenzálják a legjobban, a nők csupán a férfiak fizetésének 68 százalékát keresik átlagosan - többek között ez is kiderül az OECD Education at a Glance 2016 kiadványából, ami csütörtök délelőtt jelent meg. A középszintű oktatásban ugyan emelkedett a szakképesítést is elsajátító diákok aránya az utóbbi években, az OECD-átlagtól így is elmaradunk. Az oktatásra fordított közkiadások aránya továbbra a legalacsonyabbak között van hazánkban, különösen a középfokú oktatásra költünk jóval kevesebbet, mint a többi tagország.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Nesze neked, ötéves szuperállampapír: tízmilliárdokat buktak a magyarok az értelmetlenné vált befektetésen
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.