A Győrszentiváni Szent Benedek Általános Iskolában két hónapig szombaton is lesz majd oktatás, hogy ezekkel a napokkal kibővítve a téli szünetet, spóroljanak a hidegebb napok fűtésén. A fenntartó Pannonhalmi Főapátság az RTL-nek adott nyilatkozata szerint az állami iskolákkal azonos kompenzáció járna nekik a rezsiszámlákhoz.
Bő egy héten belül becsengetnek az iskolákban, a nyár utolsó fesztiválozásai és balatoni kiruccanásai után lassan át kell állítani az agyakat a témazárók és a zárthelyik áradatára, ez pedig nyilvánvalóan lefelé görbíti a mosolyokat a fiatalok arcain. Mindez viszont egyáltalán nem a legnagyobb probléma a szeptemberi iskolakezdéssel kapcsolatban, egy egyre nehezebb és nyilvánvalóbb alapkérdéssel szembesülnek ugyanis a társadalmak a világ számos pontján: mégis ki fog az iskolapad másik oldalán állni, ki fogja tanítani a fiatalokat? A tanárhiány egy Európa és USA-szerte fejtörést okozó jelenség, amire egyelőre nem találják a megoldást a döntéshozók. De akkor mi lesz a diákokkal ebben a nem igazán fenntartható rendszerben, mondjuk három év múlva? Akadnak a helyzetre logikus kisegítő megoldások, a körülmények ismeretében pedig a szemfüles befektetők akár „hasznot is húzhatnak” a pedagógushiányból.
Már olyan kevesen jelentkeznek pedagógusképzésre, hogy néhány év múlva nem igazán lesz, aki bemenjen a termekbe. De ezen valójában senki sem lepődhet meg. Az oktatás az elmúlt 10 év egyik legnagyobb vesztese, a tanárok bérszínvonala extrém mértékben süllyedt, a tankönyvpiac szétzilálódott, a diákok teljesítménye zuhan; vagyis az oktatás színvonala nagymértékben süllyedt. Úgy néz ki, nekünk kényelmes a közepes jövedelem csapdája.
A közoktatás egy rendkívül fontos eleme a fenntartható növekedésnek, de sok nehézséggel szembesül hazánkban, főleg vidéken a kisebb városokban és településeken. Elkerülhetetlen, hogy hatékony válaszokat, megoldásokat keressünk a problémákra. Az alábbi írás erre tesz kísérletet.
Még két hónap sem telt el az ötödik Orbán-kormány tagjainak eskütétele óta, de már látszik, hogy mik lesznek a következő tanév nagy oktatáspolitikai kérdései. Örvendetesen gyarapodni fog ugyan az iskolarendőrök és iskolai biztonsági kamerák száma, de komoly indulatokat az iskolahálózat racionalizálása és a pedagógus bérek emelése gerjeszt majd.
Ahogy ez várható volt, az oktatási szektor irányítása Orbán Viktor ötödik kormányában sem lesz egységes, s – az egészségügyhöz és a környezetvédelemhez hasonlóan – továbbra sem kap miniszteri rangú vezetőt. Az új kormánystruktúra jó alkalmat kínál arra, hogy az oktatás szempontjából különösen fontos és bármilyen felállásban problematikus politika-koordináció szempontjából vessünk rá egy pillantást.
A minisztériumok felsorolásáról szóló törvényjavaslat egyik indoklása arra utal, hogy Pintér Sándor belügyminiszterhez kerül a közoktatás területe - írja a Hvg.hu.
A járványügyi előírások feloldásával a kormány elismeri, hogy a közoktatási intézményekben nem indokolt a járványhelyzetre való hivatkozás – ezért a PDSZ haladéktalanul követeli a sztrájk alatti még elégséges szolgáltatást szabályozó kormányrendelet azonnali visszavonását – közölte a Pedagógusok Demokratikus Szervezete.
A közvéleményben még ma is élő pedagóguskép szerint a tanárok délelőttönként leadnak néhány órát, egyébként délutánonként már szabadok, és övék az egész nyár. Persze a fizetésük alacsony, de ezért nem heti 40 órát dolgoznak, mint mindenki más, hanem alig több, mint a felét. Akkor pontosan miért is akarnak sztrájkolni? A T-Tudok friss pedagógushiányról szóló kutatása alapján módunkban áll kicsit elmélyülni ebben a dologban.
Pont tíz éve, 2011. december 20-án hajnalban fogadta el az Országgyűlés a közoktatás minden szereplőjének, az iskolák, a pedagógusok, a gyerekek, a szakmai szolgáltatók és a piaci szereplők állami gondozásba vételéről szóló törvényt. Az akkori politikai kommunikáció szerint a törvény célja egy a nemzet felemelkedését szolgáló „köznevelési” rendszer megteremtése volt. Az évforduló jó alkalom arra, hogy megmérjük: mennyit emelkedtünk egy évtized alatt.
A kormány 10 százalékos béremelési ajánlatáról az elmúlt napokban a Pedagógusok Szakszervezete felmérést készített, amelyből kiderül, hogy a megkérdezettek kétharmada elutasítja azt.
Az európai oktatási rendszerek nagy többségében a közösségi (állami, önkormányzati) tulajdonban lévő iskolák hálózata a domináns, a nonprofit vagy üzleti szervezetek, egyházak és magánszemélyek tulajdonában lévő magániskolák amolyan kiegészítő, kínálatbővítő szerepet játszanak. Ez volt a helyzet Magyarországon is, de ez az előző évtized első felében megváltozott, ami felvet egy csomó megoldásra váró problémát.
Az Emmi engedélyét kell kérniük az iskoláknak a külföldre tervezett csoportos utazásokhoz, például a sítáborokhoz egy nemrég megjelent rendelet szerint.
Egy péntek este megjelent, szombattól hatályos kormányrendelet szerint naponta tájékoztatni kell a köznevelési intézmények vezetőit arról, hogy az intézménnyel munkaviszonyban, vagy közalkalmazotti jogviszonyban állók közül ki van beoltva, illetve ki tekinthető más módon védettnek a koronavírus ellen. Egyelőre a jogszabály nem tartalmaz esetleges retorziót azokkal szemben, akik például nincsenek beoltva, mint ahogy egy már létező jogszabály ezt az egészségügy területén előírja (nem kerülhetnek betegekkel kontaktusba, így át kell helyezni őket más munkakörbe, illetve kötelező oltást is előírhatnak nekik).
Az EU egészében a felsőoktatás expanziója töretlenül és stabilan haladt előre az elmúlt évtizedben, a diplomás arány a 30-34 éves korcsoportban 2012 és 2020 között átlagosan 35 százalékról 41-re nőtt. Magyarországon azonban közel sem ilyen kedvező a helyzet. Cikkemben megvizsgálom, hogyan alakult a felsőoktatás merítési bázisát biztosító közoktatás teljesítménye, és amellett érvelek, hogy mielőbbi beavatkozás szükséges az egyre romló helyzet megfordítása érdekében.
Összesen 65-70 iskolai helyszínen lehet érvényben most is valamilyen járványügyi intézkedés – írja a Népszava.
Bizonyos felmérések szerint 2018-ban már az általános iskolák hetven százalékában volt pedagógushiány, ami egyértelműen minőségromlást okoz. A növekvő pedagógushiánynak van néhány nyilvánvaló oka és van néhány rejtett, az ágazati humánerőforrás gazdálkodási rendszer elhibázottságával összefüggő magyarázata.
Még igényelhetik az ingyenes internetet a szolgáltatójuknál a távoktatásban részt vevő általános iskolások és pedagógusaik - közölték a szolgáltatók az MTI érdeklődésére szerdán.
Ha a magyar közoktatás szereplőit hallgatjuk nem hallunk mást, mint az alulfinanszírozottságról, az alacsony bérekről és a pedagógushiányról szóló – teljesen jogos – panaszokat. Nem kétséges, rosszul fizetett pedagógusokkal és lassan lepusztuló iskolákkal akkor sem lehetne minőségi oktatást produkálni, ha ehhez minden más feltétel adott lenne. Ez azonban csak az érem egyik oldala.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) Országos Választmánya azt követeli, hogy a magyar közoktatási intézmények haladéktalanul zárjanak be.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Éppen az egyik legfontosabb ponton érte őket az ütés.
Kiss Éva és Páger Balázs írása.
A beiktatási ceremónián fogalmazott határozottan az új vezető.
Több ügynökség is beszámolt a problémáról.
Most érdemes beszállni?
Miközben a régióban és Európában újult erővel telepítenek napelemes rendszereket, a magyar bővülés 2026-tal egyelőre véget érhet.
Az Apple-nek számos kihívással kell szembenéznie a különböző üzletágaiban.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
