A kormány 2022-ig 4000 milliárd forintot fordít közúti és vasúti fejlesztésekre az ország logisztikai pozíciójának erősítése érdekében - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken, Mogyoródon.
Az építőipar szinte minden szegmense szárnyal, ami alól az út és vasútépítés sem képez kivételt. Az elindult út és vasútépítések rekordot döntöttek az idei első negyedévben, az eddigi legmagasabb, 2014. II. negyedéves 224 milliárdos összeggel szemben 33,6 százalékkal magasabb értékben kezdődtek meg kivitelezések a szektorban az ibuild.info építési projektadatbázisban szereplő adatok szerint. A jelentős bővülésben az elindult új út- és vasút projektek egyaránt szerepet játszottak, de különösen kiugrónak számított az elindult vasútépítési munkák értéke. Az infrastrukturális fejlődés mellett viszont mindez az ágazatban jelentkező munkaerőhiányra is hatással van.
Az 1. számú főút likócsi körforgalom - Ipar u. csomópont közötti szakasz fejlesztésére, az 54. számú főút Kecskemét bevezető szakasz kapacitásbővítésére, valamint az M25 autóút maklári csomópont és összekötő út megvalósítására több mint 16 milliárd forintos összeget biztosít a kormány - derül ki a Magyar Közlöny keddi számából.
Várhatóan 2018 áprilisára fejeződhet be az 55-ős főút Mórahalom és a megyehatár közötti, 15,7 kilométeres szakaszának korszerűsítése - tájékoztatott a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.
Csaknem negyvenöt kilométeren, két fázisban épül az M4-es gyorsforgalmi út Üllő és Cegléd között összesen 72 milliárd forintért, amelynek ma tették le az alapkövét. A beruházásnak köszönhetően erősödik a térség gazdasági potenciálja, javul Tápióság településeinek megközelíthetősége, biztonságosabbá és gyorsabbá válik a közlekedés - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pénteken, a Pest megyei Üllőn.
Újabb, több mint 60 milliárd forintos keretmegállapodást írt ma alá Borkai Zsolt, Győr polgármestere és Orbán Viktor, miniszterelnök a Modern Városok Program keretében. Ez volt a huszonkettedik ilyen megállapodás, amely során útfejlesztés, kerékpárút és hídépítés, új mentőállomás, sporthotel, városi szabadidőpark, egyetem fejlesztéseiben állapodtak meg.
Több mint 90 milliárdos keretösszegű megállapodást írt ma alá Fekete Zsolt, Salgótarján polgármestere és Orbán Viktor miniszterelnök. Ez az együttműködés a huszonegyedik a Modern Városok Program keretében, amely során a kértnél nagyobb uszoda, jégcsarnok, új buszpályaudvar és egy új városközpont fejlesztései valósulnak meg. A legnagyobb beruházás az országhatárig érő, Salgótarjánt elkerülő négysávos út, melyre 40-50 milliárdot szán a kormány.
Míg a 2007-2013-as ciklusban a budapesti négyes metró építése emelkedett ki toronymagasan az EU-pénzből megvalósult legnagyobb beruházások rangsorában 180 milliárd forintnyi támogatással, addig a mostani ciklusban alig marad el tőle 148 milliárddal az M30-as autópálya Miskolc-Tornyosnémeti közötti szakaszának megvalósítása - derül ki a Portfolio vizsgálatából. Ezt amiatt végeztük el, mert már 3 év eltelt a 2014-2020-as uniós ciklusból és a pályázatok döntő részét kiírta a kormány, így jól kirajzolódik az EU-támogatásból megvalósuló top10 magyarországi beruházás rangsora. Az aktuális rangsor tehát azt jelenti, hogy Miskolcról indul a második "négyes metró", ami egyébként több pénzt emészt fel, mint a régóta húzódó budapesti hármas metró felújítására szánt keret.
2500 milliárd forintos közútfejlesztési programot jelentette be még múlt csütörtökön Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter - írja a a HVG. Ezek alapján 2022-ig 81 főút újulhat meg, ezer kilométer új négysávos autóút és autópálya épülhet hazai és európai uniós forrásokból. A program részeként az összes autópályát kivezetik az országhatárig és a megyei jogú városokat gyorsforgalmi utak kötik majd össze a sztrádákkal.
Összesen 2463 milliárd forintnyi uniós és magyar költségvetési finanszírozású közútfejlesztést tartalmaz az a 81 projektes lista, amely a ma esti Közlönyben jelent meg és amelyet már beharangozott a múlt csütörtöki Kormányinfón Lázár János. A friss kormányhatározat áttekinthető táblázatban mutatja be azt, hogy melyik évben mennyi uniós és magyar büdzséforrást tervez elkölteni a kormány és ebből jól látszik, hogy a csúcsévek 2018-ban és 2019-ben jönnek.
Szeptember 17-étől a Róbert Károly körút Árpád híd és a Váci út, majd 19-étől a Vágány utca és az Árpád híd közötti szakaszán is irányonként két-két forgalmi sávon haladhat majd a közúti forgalom, ugyanis megkezdődik a körút felújítása. Az ideiglenes forgalmi rend szerint a Lehel utcáról nem lehet majd a Róbert Károly körútra kanyarodni, az M3-as autópálya ugyanakkor a felújítás teljes ideje alatt elérhető lesz a Hungária-körgyűrűről - áll a BKK közleményében.
"A Kormány visszavonja az egyes kulcsfontosságú budapesti közlekedési beruházások előkészítésének forrásigényéről szóló" egyik friss kormányhatározat táblázatának 3. és 4. sorát - többek között ezt a szűkszavú mondatot is tartalmazza egy péntek esti kormányhatározat, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy azt a csak néhány napja meghozott határozatot vonja vissza, ami az M1-es és M7-es autópálya kétszer háromsávosra kiszélesítéséről szólt. Más közútfejlesztések határozatait is visszavonta most a kormány, illetve tételesen rögzítette, hogy egyes vidéki városokban és országosan pontosan mely projekteket támogatja EU-s pénzből, illetve melyeket a központi költségvetés terhére. A legfrissebb lista szerint összesen 108 közút és vasútfejlesztést támogat a kormány uniós pénzből és ezen rajta van a budapesti hármas metró felújítása is 137,5 milliárd forintos tervezett uniós támogatással, de számos további nagyberuházást is megtalálunk.
Véget értek az M4-es metróberuházáshoz kapcsolódva épült új, felszín alatti visszafordító alagutakat, biztonságos felszíni kereszteződéseket, akadálymentes gyalogos és kerékpáros aluljárót és zajvédő falat is magában foglaló csomópont kivitelezési munkái a Budaörsi úton, az M1-M7-es autópályák közös bevezető szakaszába csatlakozva. A beruházás 7,2 milliárd forintból, döntően európai uniós forrásból valósult meg - áll a Főváros közleményében.
Félmilliárd eurós hitelkeretről írt alá megállapodást Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Baranyay László, az Európai Beruházási Bank (EIB) alelnöke. A kedvezményes hitelből a közúthálózat fejlesztését fogják finanszírozni a következő öt évben.
A következő hét évben mintegy 100 millió eurót (30 milliárd forintot) fordít Magyarország és Ausztria a határ menti közlekedési infrastruktúra fejlesztésére - mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára a fejlesztési tervek soproni bemutatásán.
Múlt héten már előrevetítettük, ma pedig meg is jelent egy fontos finanszírozási szabályváltozásról szóló közlemény a kormány hivatalos pályázati oldalán. Ennek az a lényege, hogy a nagy EU-s közútfejlesztési projekteknél október végéig a szállítói finanszírozásról áttérnek a kedvezményezetti finanszírozásra, és így anyagi felső korlát nélkül hatalmas összegeket (előlegeket) kaphatnak a projektgazdák a fejlesztések megvalósítására. A számlákat pedig majd később "ráérnek" benyújtani az elvégzett munkák után. Ez a finanszírozási megoldás szintén azt a nagy gazdaságpolitikai célt szolgálja, hogy minél magasabb, lehetőleg 100%-os legyen az uniós források lehívása a Közlekedésfejlesztési Operatív Programban is.
A kutatási eredmények krónikus közegészségügyi válságra utalnak.
A tűzszüneti tárgyalások mellett állnak.
Egykor Gyárfás Tamásé volt, most Gattyán Györgyé.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az oroszok még márciusban egyet le is lepleztek.
Ennyi pusztulhatott el az energetikai infrastruktúrából másfél hónap alatt.
Miközben a régióban és Európában újult erővel telepítenek napelemes rendszereket, a magyar bővülés 2026-tal egyelőre véget érhet.
Az Apple-nek számos kihívással kell szembenéznie a különböző üzletágaiban.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
