Kifakadt az uniós biztos: ezt kell tenni, ha Amerika cserben hagyja a NATO többi országát

Itt az ideje, hogy Európa ne Donald Trump mögött kullogjon, hanem önálló békejavaslatot készítsen Ukrajnáról – mondta a Politico-nak Andrius Kubilius. A védelmi biztos szerint az EU-nak függetlenné kell válnia, vagy legalábbis készen kell állnia arra, hogy erős tényező legyen a geopolitikában.

Ennek része, hogy legyen saját terve a béke megteremtésére Ukrajnában, amelyet a transzatlanti partnerekkel is meg tud vitatni.

Az unió kapkodva reagált, miután Donald Trump tárgyalói – a nagyvállalkozó Steve Witkoff és Trump veje, Jared Kushner – kedden Moszkvában egyeztettek Vlagyimir Putyinnal egy új békejavaslatról. Európát váratlanul érte a Steve Witkoff és az orosz Kirill Dmitrijev által összeállított, 28 pontos terv, amely megtiltotta volna Ukrajna NATO-csatlakozását, és korlátozta volna az ukrán hadsereg létszámát. A tervezetet európai szövetségesek és Ukrajna gyors beavatkozása után módosították, mégis óvatosság övezi a Trump által vezérelt béketörekvéseket.

Európai országok nem vettek részt a Kremlben tartott találkozón Putyin és az amerikai közvetítők között, noha Ukrajna jövője alapvető fontosságú a kontinens biztonsága szempontjából. Uniós tisztviselők attól tartanak, hogy ha ez a Trump-féle terv nem is valósul meg, néhány hónapon belül újabb javaslat érkezhet.

Fél évente kapunk új terveket, és úgy érzem, mintha csak arra várnánk, mi érkezik idén Washingtonból

– fogalmazott Kubilius, hozzátéve, hogy "terveknek Brüsszelből vagy Berlinből is érkezniük kellene."

Szerinte nagyon is szükséges, hogy Európa saját, a háború lezárására irányuló javaslattal álljon elő, hogy biztosítsa helyét a tárgyalóasztalnál. "Lehetőséget kellene teremtenünk két terv megvitatására: egy európaiéra és egy másikra, amelyet talán amerikai barátaink készítenek." A cél, hogy szinergiákat találjunk a két terv között, és elérjük a lehető legjobb eredményt.

A volt litván miniszterelnök immár egy éve tölti be a blokk első védelmi biztosi posztját. Ez is jelzi, mennyit változott az EU: felismerte az Oroszország jelentette fenyegetést, felpörgette a fegyverkezést, miközben a Trump vezette Egyesült Államok hátrébb lép a kontinens ügyeitől.

A második világháború vége óta Amerika Európa biztonságának alappillére, és Kubilius szerint mindig számítanunk kell az 5. cikkre, utalva a NATO kollektív védelmi záradékára.

Ugyanakkor – tette hozzá – "az Egyesült Államok áthelyeződése a csendes-óceáni térség felé megtörténik". "A kérdés az, szükségünk van-e további biztonsági garanciákra és intézményi megoldásokra, hogy készen álljunk arra az esetre, ha az 5. cikk hirtelen nem kerülne alkalmazásra" – mondta.

Felidézte az amerikai NATO-nagykövet, Matthew Whitaker közelmúltbeli megjegyzését is, miszerint a NATO legfőbb katonai posztját Németország vehetné át egy amerikai tábornok helyett. Ez szerinte annak a jele, hogy az amerikaiak valójában azt kérik Európától: gondoskodjon saját védelméről – nemcsak katonai, hanem intézményi értelemben is.

A geopolitikai átalakulás ráébresztette Európát, hogy a védelem egyértelmű stratégiai prioritás, amely cselekvést követel.

Kubilius megemlítette az EU több kulcsfontosságú jogalkotási lépését, köztük a 150 milliárd eurós SAFE programot, amely hitelekkel támogatja a fegyverkezést, és a blokk katonai termelésének felfuttatását célozza.

Jövőre az erőforrások jelentős részét az ipar fejlesztésére fordítják, beleértve a belső piacról szóló új uniós közleményt is. A védelmi vállalatok jelenleg nem illeszkednek teljesen a közös piacba, mivel a kormányok nemzetbiztonsági okokra hivatkozva mentességeket alkalmazhatnak. Ez széttagoltsághoz vezet, és lassítja az újrafegyverkezést.

Kubilius jelezte, hogy vitát kíván indítani az intézményi védelmi felkészültségről is, beleértve a blokk kölcsönös védelmi klauzulájának felülvizsgálatát. Ezt a rendelkezést gyakran háttérbe szorítja a NATO erőteljesebb ígérete. Az uniós záradék szerinte eljárási szabályokra szorul, amelyek egyértelművé teszik, a tagállamoknak milyen lépéseket kell megtenniük egymás védelmében.

Címlapkép forrása: Bernd von Jutrczenka/picture alliance via Getty Images