Hozamsokk Japánból: megrendült a globális kötvénypiaci egyensúly

A japán 10 éves kötvényhozamok 2007 óta nem látott szintekre emelkedtek a jegybank elnökének kamatemelést sejtető beszéde után.

Márpedig ami Japánban történik, az nem marad Japánban: az egész kötvénypiac megmozdult. A jegybank elnökének, Kazuo Uedának a beszéde után hétfőn az amerikai és német kötvényhozamok is emelkedtek, visszakorrigálást azóta sem igazán láthattunk.

Mitől félnek a befektetők?

A háttérben legalább 2, viszonylag friss tényező áll:

1. Takaichi Sanae japán miniszterelnök belengetett egy hatalmas, a GDP 3 százalékára rúgó fiskális élénkítő csomagot. Ennek a célja alapvetően a háztartások kompenzálása a szigetországban magasnak számító, 3 százalékos infláció miatt, illetve az amerikai vámok hatásának tompítása.
2. Az alapvetően laza monetáris politikát folytató jegybank elnöke, Kazuo Ueda azt mondta, hogy "ha a gazdasági tevékenységre és az árakra vonatkozóan eddig vázolt kilátások megvalósulnak, a bank a gazdasági tevékenység és az árak javulásával összhangban tovább fogja emelni a jegybanki alapkamatot és kiigazítja a monetáris lazítás mértékét."

A Sanae-csomag fogadtatása azt mutatja, hogy a befektetők arra számítanak: az intézkedésekkel nem sikerül majd akkora növekedést elérni, hogy a költekezés ellenére csökkenjen majd Japán GDP-arányos államadóssága. A nagyobb államadósság hosszabb távon több kötvény kibocsátását is jelenti. A csomag emellett inflációs kockázatokat is rejt magában, így nem meglepő, hogy hozamemelkedéssel reagáltak a piacok. A miniszterelnök terveiről és annak fogadtatásáról itt írtunk bővebben:

Ha az alapkamatot tovább emelik, az egy bizonyos szint felett nagyon régi berögződéseket írhat újra. Japánban sok-sok évig negatív kamatok uralkodtak, így a hazai befektetőknek nem érte meg otthon tartani a pénzét. Ha ez megváltozik, akkor éppen egy olyan időszakban szűkülne a szigetországon kívüli kötvények iránti keresletet, amikor arra nagy szükség lenne, hiszen a fejlett országok jelentős része egyre inkább eladósodik.

Emellett a negatív vagy alacsony kamatok miatt a japán deviza a carry tradeben fontos szerepet játszik. Ezen ügyletek során a befektetők alacsony hozamú devizában vesznek fel hitelt és a pénzt egy magasabb kamatozású devizába fektetik át, hogy kihasználják a két kamatszint közötti különbséget. A japán kamatszintek normalizációja mindkét jelenségnek véget vethet, ami rendesen felbolydítaná a piacokat.

A tanulság ezekből az epizódokból, hogy a japán kötvények eladási hulláma igazán számít a nemzetközi kötvénypiacoknak. Minél magasabbra emelkednek a japán kötvények hozamai, annál inkább arra ösztönzik a japán hazai befektetőket, hogy adják el a tengerentúli pozícióikat és hozzák haza a pénzüket. A fertőzés gyorsan terjedhet Japánon kívülre

– mondta Mike Riddell, a Fidelity International alapkezelője a Financial Timesnak.

Nem biztos, hogy olyan forrón eszik a kását

Nem mindenki gondolja azonban, hogy a japán kötvények eladási hullámára kellene számítani a jegybank (BoJ) kamatemelése esetén. A jen például továbbra is inkább gyengülőben van, a relatív kamatrátákat figyelembe véve pedig a Japánon kívüli kötvények fenntarthatják az érdeklődést. Emellett a nagy befektetőket (mint például a nyugdíjalapokat) szigorú és ritkán változtatott szabályzat köti, amiben a portfóliójuk külföldi kötvényben tartott aránya is szerepel.

USD/JPY árfolyamának alakulása

Forrás: Portfolio-Teletrader Kft.

Devizapárok, indexek, árutőzsdei termékek, részvények, CFD-k. Minden, ami a hullámzó árfolyamok kapcsán megdobogtatja egy trader szívét. Portfolio Trader

Arra, hogy inkább kinek van igaza, nemsokára választ kaphatunk.

December 19-én jön a BoJ következő kamatdöntő ülése, ahol a piac inkább az emelésre fogad. Érdemes lesz követni az utóhatásokat.

Címlapkép forrása: Kiyoshi Ota/Bloomberg via Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ