Orbán Viktor miniszterelnökről A gazdaság szorosan kézben tartva címmel közölt ma a német Handelsblatt egy elemzést Hans-Peter Siebenhaartól, aki kiemelte, hogy a magyar kormányfő "képes a tanulásra" és "messze nem minden ágazat szenvedi meg beavatkozásait".
A lengyelországi kiskereskedelemben tervezett különadó mintájára tavasszal újabb olyan intézkedésről dönthet a kormány, amely a nagy forgalmú áruházláncok számára az eddiginél arányosabb közteherviselést ír elő - írta szerdán a Magyar Idők.
Miközben a kormány az Európai Bíróságon támadja az élelmiszerláncok felügyeleti díjának felfüggesztését, a háttérben már egy olyan szabályozást készít elő, amely megfelel az uniós irányelveknek és mindenkire egyenlő mértékű terhet ró - írja a Népszabadság. A lap úgy tudja, a Bizottság által jelenleg felfüggesztett sarc minden piaci szereplő számára egyezrelékes mértékű lehet.
Felülvizsgálhatja a kormány a távközlési szektor adóztatását, mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A hírre nagyot emelkedett a Telekom árfolyama.
Nem elég, hogy fizetni kell, máris dupla különadó terheli a kockázati tőkealap-kezelőket. Ugyanis azzal, hogy 2015 januárjától él a befektetési alapok különadója, a kockázati-tőketársaságoknak a pénzügyi szervezetek különadója mellett már ezt is fizetniük kell. De hogyan siklott ki ennyire a törvényhozási szándék, és hogyan jutottunk el odáig, hogy a kezdő vállalatokat segítő társaságokat és gyakorlatilag a visszatérítendő uniós forrásokat is megadóztatja a kormány? Valószínűleg nem ez volt a szándék, de mégis sikerült egy tevékenységet két címszó alatt is megadóztatni.
A mögöttünk hagyott év egyik legerősebb sztorija az önkormányzati választások után újult erővel feltörő unortodoxia. Pedig igazából lehetett erre számítani, csak éppen a jelenség intenzitása és kiterjedtsége volt meglepő. Büntető jellegű adók, gazdasági csoportok minden korábbinál szemérmetlenebbül történő helyzetbe hozása, előzetes felmérések, hatástanulmányok nélkül meghozott döntések tömkelege mutatja, hogy az etatista kapitalizmus tovább épül, a piacbarát fordulatnak pedig még halvány jelei sem látszódnak.
A SPAR Magyarország Kft. az élelmiszerláncokat sújtó különböző intézkedésekre, valamint a piaci változásokra azzal válaszol, hogy 2012-ben megkezdett franchise hálózat bővítését intenzívebbé teszi, s újragondolja a vállalati stratégiáját a fejlesztésekre, bővítésekre vonatkozóan - áll abban a jövő szerdai eseményre szóló meghívóban, amelyet az élelmiszerlánc ma küldött ki szerkesztőségünknek is.
Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj sávossá tétele 24 milliárd forintos plusz bevételt hozhat jövőre, így ebből a különadóból már 33 milliárd forintos jöhet - olvasható a Költségvetési Felelősségi Intézet szerdán bemutatott elemzésében.
A legfrissebb fejlemények szerint mégsem csökkenthetik a jövőre tervezett egészségügyi különadó mértékét azok a dohányipari vállalkozások, amelyen idén hajtottak végre termelő beruházást - legalábbis ez derül ki az eredeti különadó-javaslatot beterjesztő fideszes Szatmáry Kristóf szavaiból.
A nagy kereskedelmi láncoknak az élelmiszerlánc-felügyeleti díj jelentős emelése nyomán összesen több mint 30 milliárd forintot kell befizetniük jövőre a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (Nébih), amely informatikai fejlesztésekre költené a multik pénzét - írja keddi cikkében a Népszabadság.
Dohányipari szereplők szerint áremelkedéshez vezethet a rendkívüli egészségügyi hozzájárulás, amelynek megfizetésére 2015-ben köteleznék a dohányipari vállalkozásokat, és az új teher a veszteséges cégek veszteségét tovább növeli, a nyereséges cégeknél pedig elviszi az eredményt - mondta Fábiánné Szabó Lívia, az Imperial Tobacco Magyarország Dohányforgalmazó Kft. vállalati kapcsolatok igazgatója az MTI megkeresésére pénteken.
Elég egyszerű üzenete van az utóbbi hetek kormányzati akcióinak. Azok a külföldi cégek, amelyek multinacionális leánycégként nem az újraiparosítás álmát szolgálják, Magyarországon nem szívesen látott gazdasági szereplők. Nem is az üzenet a meglepő, hanem ennek intenzitása. Ahelyett, hogy a választások után finomodott volna a retorika, új szintre lépett a "gonosz" elleni küzdelem. Ma már leplezetlenül szab törvényeket és vet ki új adót úgy a kormány, hogy egyes szereplők gyakorlatilag ellehetetlenüljenek, mások pedig monopolhelyzetbe kerüljenek.
A dohánygyártókat sújtó különadó is az amerikai kitiltási ügyre adott kormányzati válasz - értesült a VS.hu. Erre utalhat, hogy az új sarcból származó teljes bevétel közel felét egyetlen amerikai cég fizetné be. Közben Orbán Viktor péntek reggeli nyilatkozata szerint egyre zavarosabb a kitiltási ügy és egyre nehezebben lehet komolyan venni.
Szatmáry Kristóf fideszes képviselő csütörtöki javaslata plusz terhet róna a dohánygyártókra és kereskedőkre. Az átmeneti különadó jövő évi bevezetését azzal indokolja, hogy a cégek nem viselik megfelelő arányban a dohányzás káros hatásait. De mit gondolnak erről az olvasóink? Itt és most kiderül!
Hosszú huzavona után tiszta vizet öntött a pohárba a kormány, a frissen megjelent módosító javaslatból kiderül, hogy az alapkezelőknek a terhei nem növekednek jelentősen. A pénzügyi szervezetek különadóját nem kell megfizetniük, új elemként ezzel körülbelül megegyező mértékben vagyonarányos különadó jön be a rendszerbe, ami éves szinten 0,05%-ot tesz ki. Végül, de nem utolsó sorban a portfólió-kezelés is áfaköteles lesz, de csak a magánszemélyek esetében.
A magyarországi dohányipari cégeket sújthatja a legújabb különadó, amit ma délután terjesztett be Szatmáry Kristóf, a Fidesz parlamenti képviselője. A tervek szerint átmenetileg bevezetnék a dohányipari vállalkozások rendkívüli egészségügyi hozzájárulását. Számításaink alapján ez újabb milliárdokat jelenthet a költségvetésnek.
A Hervisnek adott igazat a bíróság az adóhatósággal szemben a cég különadó fizetéssel kapcsolatos, az EU bíróságát is megjárt perében.
Az alappiac az elmúlt években drasztikus átalakuláson ment keresztül, egyértelműen a lakossági befektetésialap-értékesítés került előtérbe, viszont ezzel párhozamosan a szektor különadó terhelése nem változott. Az iparág legfőbb érdekvédő szervezete szerint ideje volt változtatni a szabályozáson, de szakmai egyeztetéseket szeretnének, és egy olyan kompromisszumos megoldást, amely mindegyik félnek megfelel. Korántsem mindegy, hogy hogyan, mekkora összeget és ki fizet.
Az adócsomagba bekerült a befektetési alapok forgalmazásának különadója is, a törvény szövege szerint a forgalmazói díj 25%-át adóként elveszi az állam. Piaci információk szerint nagyságrendileg 40 milliárd forint körüli lehet szektorszinten a forgalmazói díj, vagyis 10 milliárdos adókötelezettség kerül a forgalmazók vállára, és akkor még a külföldi alapok értékesítéséről még nem is beszéltünk.
A mai napon hirdették ki az "Egyes törvényeknek a költségvetési tervezéssel, valamint pénzpiaci és a közüzemi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról" szóló salátatörvényt, amelyet Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter terjesztett be az őszi ülésszak elején a Magyar Országgyűlésnek. A törvénycsomag - amely a médiapiac szabályozásától, a Magyar Fejlesztési Bankon át, a postai szolgáltatásokra is kiterjed - tartalmazza a magánszemélyek különadóját terhelő passzusok módosítását is.
Jelentős átalakulások jönnek.
Közelben sem volt az orosz légvédelem.
Élesedik a verseny az internetes piacon.
A norvég alap vezetője adott interjút.
Az OXO Technologies vezére a Business podcast vendége volt.
Csányi Péter veszi át édesapjától a vezérigazgatói pozíciót.
Drámai áremelkedés tapasztalható: 2010 óta közel négyszeresére emelkedtek a termőföldárak Magyarországon.
