A SPAR Magyarország Kft. az élelmiszerláncokat sújtó különböző intézkedésekre, valamint a piaci változásokra azzal válaszol, hogy 2012-ben megkezdett franchise hálózat bővítését intenzívebbé teszi, s újragondolja a vállalati stratégiáját a fejlesztésekre, bővítésekre vonatkozóan - áll abban a jövő szerdai eseményre szóló meghívóban, amelyet az élelmiszerlánc ma küldött ki szerkesztőségünknek is.
Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj sávossá tétele 24 milliárd forintos plusz bevételt hozhat jövőre, így ebből a különadóból már 33 milliárd forintos jöhet - olvasható a Költségvetési Felelősségi Intézet szerdán bemutatott elemzésében.
A legfrissebb fejlemények szerint mégsem csökkenthetik a jövőre tervezett egészségügyi különadó mértékét azok a dohányipari vállalkozások, amelyen idén hajtottak végre termelő beruházást - legalábbis ez derül ki az eredeti különadó-javaslatot beterjesztő fideszes Szatmáry Kristóf szavaiból.
A nagy kereskedelmi láncoknak az élelmiszerlánc-felügyeleti díj jelentős emelése nyomán összesen több mint 30 milliárd forintot kell befizetniük jövőre a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (Nébih), amely informatikai fejlesztésekre költené a multik pénzét - írja keddi cikkében a Népszabadság.
Dohányipari szereplők szerint áremelkedéshez vezethet a rendkívüli egészségügyi hozzájárulás, amelynek megfizetésére 2015-ben köteleznék a dohányipari vállalkozásokat, és az új teher a veszteséges cégek veszteségét tovább növeli, a nyereséges cégeknél pedig elviszi az eredményt - mondta Fábiánné Szabó Lívia, az Imperial Tobacco Magyarország Dohányforgalmazó Kft. vállalati kapcsolatok igazgatója az MTI megkeresésére pénteken.
Elég egyszerű üzenete van az utóbbi hetek kormányzati akcióinak. Azok a külföldi cégek, amelyek multinacionális leánycégként nem az újraiparosítás álmát szolgálják, Magyarországon nem szívesen látott gazdasági szereplők. Nem is az üzenet a meglepő, hanem ennek intenzitása. Ahelyett, hogy a választások után finomodott volna a retorika, új szintre lépett a "gonosz" elleni küzdelem. Ma már leplezetlenül szab törvényeket és vet ki új adót úgy a kormány, hogy egyes szereplők gyakorlatilag ellehetetlenüljenek, mások pedig monopolhelyzetbe kerüljenek.
A dohánygyártókat sújtó különadó is az amerikai kitiltási ügyre adott kormányzati válasz - értesült a VS.hu. Erre utalhat, hogy az új sarcból származó teljes bevétel közel felét egyetlen amerikai cég fizetné be. Közben Orbán Viktor péntek reggeli nyilatkozata szerint egyre zavarosabb a kitiltási ügy és egyre nehezebben lehet komolyan venni.
Szatmáry Kristóf fideszes képviselő csütörtöki javaslata plusz terhet róna a dohánygyártókra és kereskedőkre. Az átmeneti különadó jövő évi bevezetését azzal indokolja, hogy a cégek nem viselik megfelelő arányban a dohányzás káros hatásait. De mit gondolnak erről az olvasóink? Itt és most kiderül!
Hosszú huzavona után tiszta vizet öntött a pohárba a kormány, a frissen megjelent módosító javaslatból kiderül, hogy az alapkezelőknek a terhei nem növekednek jelentősen. A pénzügyi szervezetek különadóját nem kell megfizetniük, új elemként ezzel körülbelül megegyező mértékben vagyonarányos különadó jön be a rendszerbe, ami éves szinten 0,05%-ot tesz ki. Végül, de nem utolsó sorban a portfólió-kezelés is áfaköteles lesz, de csak a magánszemélyek esetében.
A magyarországi dohányipari cégeket sújthatja a legújabb különadó, amit ma délután terjesztett be Szatmáry Kristóf, a Fidesz parlamenti képviselője. A tervek szerint átmenetileg bevezetnék a dohányipari vállalkozások rendkívüli egészségügyi hozzájárulását. Számításaink alapján ez újabb milliárdokat jelenthet a költségvetésnek.
A Hervisnek adott igazat a bíróság az adóhatósággal szemben a cég különadó fizetéssel kapcsolatos, az EU bíróságát is megjárt perében.
Az alappiac az elmúlt években drasztikus átalakuláson ment keresztül, egyértelműen a lakossági befektetésialap-értékesítés került előtérbe, viszont ezzel párhozamosan a szektor különadó terhelése nem változott. Az iparág legfőbb érdekvédő szervezete szerint ideje volt változtatni a szabályozáson, de szakmai egyeztetéseket szeretnének, és egy olyan kompromisszumos megoldást, amely mindegyik félnek megfelel. Korántsem mindegy, hogy hogyan, mekkora összeget és ki fizet.
Az adócsomagba bekerült a befektetési alapok forgalmazásának különadója is, a törvény szövege szerint a forgalmazói díj 25%-át adóként elveszi az állam. Piaci információk szerint nagyságrendileg 40 milliárd forint körüli lehet szektorszinten a forgalmazói díj, vagyis 10 milliárdos adókötelezettség kerül a forgalmazók vállára, és akkor még a külföldi alapok értékesítéséről még nem is beszéltünk.
A mai napon hirdették ki az "Egyes törvényeknek a költségvetési tervezéssel, valamint pénzpiaci és a közüzemi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról" szóló salátatörvényt, amelyet Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter terjesztett be az őszi ülésszak elején a Magyar Országgyűlésnek. A törvénycsomag - amely a médiapiac szabályozásától, a Magyar Fejlesztési Bankon át, a postai szolgáltatásokra is kiterjed - tartalmazza a magánszemélyek különadóját terhelő passzusok módosítását is.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága újabb elmarasztaló ítéletet hozott Magyarország ellen az állami szférában dolgozók végkielégítését terhelő különadó ügyében. A bírák már korábban is megállapították, hogy a magyarországi szabályozás sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét.
Az Alkotmánybíróság már kétszer hatályon kívül helyezte, idén februárban pedig nemzetközi jogszabályokba ütközőnek minősítette határozatában a végkielégítéseket terhelő különadót. Az AB határozatán felbuzdulva a 2010 és 2013 között felmentett állami vezetők, közalkalmazottak, köztisztviselők, bírósági és ügyészségi dolgozók megkezdték a tőlük levont adó visszaigénylését, az eddigi adóhatósági eljárások során azonban nem jártak sikerrel: egy fillért sem kapta vissza az említett összegekből. A kormány az AB döntését követően ígéretet tett a joghézagos állapot rendezésére: nyáron kormányülés keretében tárgyalta az ügyet, majd pénteken törvényjavaslatot terjesztett be a magyar törvényhozás elé. Cikkünkben a különadó visszaigénylésének folyamatáról és az adónem életciklusáról olvashat bővebben.
Méretes nyakleveseket kapott ezen a héten több nagy, ismert cég a magyar kormánytól. A bankok - az első devizahiteles mentőcsomag parlamenti elfogadása után - sorra jelentették be a nagy bukókat, és ennek még nincs vége. Emellett a reklámadó első becslése alapján jelentős veszteséget kell lenyelnie az RTL-nek. Sőt, a héten kilátásba került (legalább) egy újabb különadó.
Az útépítő cégekre meglebegtetett, most cáfolt különadó drámainak lefestett nemzetgazdasági hatásairól ír ma a Magyar Nemzet, amely gondolatmenet elmegy egészen odáig, hogy a 100 milliárd forint körüli különadó végül 1200 milliárd forintos költségvetési kiadáshoz, a túlzott deficit eljárás újraindulásához és így az EU-támogatások befagyasztásához vezet.
A kormány nem tervezi, hogy különadót vet ki az útépítő cégekre, a kabinet és az Európai Bizottság között ugyanakkor "súlyos vita van" a 2007 és 2012 közötti, útépítéssel kapcsolatos közbeszerzések ügyében - közölte szerdán a Kormányzati Információs Központ az MTI érdeklődésére.
Magyarország valószínűleg nem fogadja el az Európai Bizottság ajánlását, hogy vezesse ki a különadókat, többek között a bankadót - jelentette ki hétfő reggel Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Reuters hírügynökség beszámolója szerint. Azt azonban megemlítette a tárcavezető, hogy felülvizsgálhatják a közeljövőben, mert a devizahitelesek megsegítése jelentős terhet okoz majd a bankoknak.
Elmondta, miért nehéz a helyzet.
Békemegállapodást köt a Kongói Demokratikus Köztársaság és Ruanda.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Baj van a hitelezéssel.
Fontos fejlemények az öt napja tartó iráni-izraeli háborúról.
Szalóki Katalinnal, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatójával beszélgettünk.
