A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság pénteki, jogerős ítélete alapján vissza kell fizetnie az államnak a 2010-ben a "pofátlan végkielégítésekre" kirótt 98 százalékos különadót - számol be a fejleményről a Népszabadság.
Alaptörvénybe és nemzetközi szerződésbe ütköző a 98 százalékos különadóra vonatkozó törvényi rendelkezés, ezért annak alkalmazását megtiltotta az Alkotmánybíróság (Ab) hétfőn meghozott határozatában.
Az Európai Bírósági ítélet csak egy köztes állomás, a végső döntést a magyar bíróságnak kell majd meghoznia, az eredmény pedig közel sem borítékolható - értékeli a Hervis-per fejleményeit az RSM DTM. Amennyiben az nyer igazolást, hogy a kiskereskedelmi különadó diszkriminatív volt, akkor az ebből fakadó adókülönbözet nem csak a Hervisnek, hanem minden érintettnek visszajár.
A külföldi vállalatcsoportba tartozó vállalatokat közvetetten hátrányosan érintő megkülönböztetés valósul meg a kiskereskedelmi árbevételre kivetett magyar különadóban, amely szerint e társaságoknak csoportszinten összevont árbevételük alapján kell megfizetniük az adót - áll az Európai Bíróság ma kihirdetett Hervis kontra NAV ítéletében. Egy korábbi, tavaly szeptemberi főtanácsnoki indítvány még ezzel ellentétes ítéletet vetített előre.
Február 5-én szerdán ítéletet hirdet az Európai Bíróság a Hervis-perként elhíresült ügyben.
98%-ról 75%-ra csökkenne 2014-től a korábban a közszféra "pofátlan végkielégítések" különadójaként ismert adó Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter javaslata szerint. A 2010-ben bevezetett különadót korábban a kormány a Széll Kálmán terv 2.0-ában már tervezte eltörölni.
Bár a 2014-es költségvetés részletei még nem ismertek, a Költségvetési Tanács véleménye alapján a kormány több mint 150 milliárd forintos (áfával) bevétellel számol a frekvenciaértékesítésekből. Az összeg jóval magasabb, mint amire eddig számítani lehetett, azonban egyelőre nem tudjuk, mi is van benne a "csomagban", milyen frekvenciákra licitálhatnak majd a mobilcégek. Az azonban látszik, hogy a különadókon túl (távközlési adó, közműadó) a frekvenciaaukciókon sem bánik kesztyűs kézzel a távközlési cégekkel. Azok pedig fizetnek, mint a katonatiszt.
1866-ban a porosz hadsereg rövid úton, egyetlen csatában eldöntötte, hogy Poroszország vezetésével valósuljon meg a német egység. Bár a vezérkar a hadjárat folytatását és megalázó békefeltételeket akart, Bismarck kancellár tudta, szükségük lesz Ausztria barátságára, így önmérsékletet tanúsított és gyorsan békét kötött.
A magyar kormányzat őszi idénykezdetéből pont az önmérséklet hiányzik. Az egy dolog, hogy feltett kézzel érkező bankszektort géppuskatűz fogadta, de a havi két ingyenes készpénzfelvétel és a közműszektor nonprofit jellegét szabályozó törvényötletek jóval túlmennek azon a határon, amely egy normál államrendben az állam és a magánszektor között húzódnak. Feltéve, ha még mindig kapitalizmusban élünk. Az, hogy egyszerre határozzuk meg a keretrendszert, nyúlunk bele a részletszabályokba s hozzunk rendkívüli intézkedéseket, vállalhatatlan.
A kiskereskedelmi tevékenységre kivetett magyar különadó esetében nem áll fenn a külföldi vállalkozások hátrányos megkülönböztetése, a különadó azonban sértheti az EU hozzáadottérték-adóra vonatkozó szabályozását - indítványozta Juliane Kokott, az Európai Bíróság főtanácsnoka. Még idén megszülethet az ítélet a Hervis-perben.
Emberemlékezet óta nem lehetnek felhőtlenül boldogok a Magyar Telekom befektetői. Vagy szimplán csak a kedvezőtlen iparági trendek, a visszaeső árbevétel és profit miatt kell aggódni, vagy az újabb és újabb kormányzati beavatkozások teszik tönkre a társaság profitabilitását, és ha ez sem elég, akkor a hatóság is bekeményít. Ha pedig a sztorit közelről követő elemző is azt mondja
"Kocsmaadó" helyett utólagos pénzbírságot kellene kivetni azon vendéglátó-ipari egységekre, amelyek zavarják a környékbeli lakók éjszakai nyugalmát, illetve másnap reggelre környezetük rendetlenné válik - mondta a Napi Gazdaságnak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke.
Újabb mélypontra esett ma a Magyar Telekom részvények árfolyama, úgy tűnik, a befektetők megunták a kormány sorozatos lépéseit, amellyel a távközlési szektor terheit emelik. A Magyar Telekom az elmúlt években különadót, távközlési adót és közműadót is fizetett, ami jelentősen rontotta a vállalat profitabilitását, emiatt a társaság osztalékának és részben az energia kiskereskedelemre is építő üzleti modelljének a fenntarthatósága is sérült. Ma ismét bedobták a törölközőt a befektetők, meredeken esik az MTel részvények árfolyama. A papírok kifejezetten olcsók, most mégsem érdekel senkit, mekkora osztalékhozammal kecsegtet és milyen alacsony szorzókon forognak a Magyar Telekom részvények.
Lázár János tárgyalásokat folytat a Reklámszövetséggel a a reklámadó bevezetéséről - írta képviselői kérdésre adott válaszában Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Varga szerint a reklámadó bevezetése messzemenőkig összhangban lenne azzal a kormányzati adópolitikai iránnyal, amely a munkát terhelő (jövedelem-)adókról az adórendszer súlypontját a fogyasztási és forgalmi adókra helyezi át.
A különadók nagyságrendje elérte a társasági adóét, mivel azonban ezeket a vállalkozások szűkebb köre hivatott kitermelni, számukra komoly megterhelést jelent, olvasható a LeitnerLeitner adótanácsadó tanulmányában. Az anyag rámutat, hogy a jogalkotók szándékával szemben az adók beépülnek a szolgáltatások áraiba, és így végső soron a fogyasztók, illetve az adókkal közvetlenül nem érintett ágazatok is viselik a terheket.
Újabb elbocsátott magyar közalkalmazottnak ítéltek meg kártérítést kedden Strasbourgban a végkielégítés egy részének 98 százalékos adókulccsal történt elvonásával kapcsolatos jogvitában, miután májusban hasonló ügyben ugyanilyen értelemben döntött az Emberi Jogok Európai Bírósága.
Felügyeleti díj bevezetését tette lehetővé az önkormányzatoknak a parlament augusztus 1-jével: a díjat a Budapest belvárosában, világörökségi területen éjszaka is működő, szeszes italt árusító szórakozóhelyektől szedhetik be. Egy zárószavazás előtt benyújtott javaslat elfogadásával a települések, illetve fővárosi kerületek rendeletalkotási jogot kaptak az üzletek éjszakai, vagyis este tíz és reggel hat óra közötti nyitva tartási rendjének meghatározására.
Benyújtotta pénteken a kormány az Országgyűlésnek a gazdasági stabilitásról szóló törvény módosítására vonatkozó, az Alaptörvény ötödik módosításával összefüggő törvényjavaslatot.
Vendégenként és naponta húsz forint felügyeleti díjat szedhetnének a belvárosi, éjszaka is működő vendéglátóhelyektől az önkormányzatok az alapján a törvényjavaslat alapján, amelyet Rogán Antal ma nyújtott be a parlamentnek. A díjbeszedés alapja a működési engedélyben megjelölt befogadóképesség, az önkormányzatoknak a beszedett díjat vissza kell forgatniuk a célzott terület köztisztasági és közbiztonsági feladataira. A javaslat ugyanakkor speciális jogállást hoz létre a világörökségi területen működő vendéglátóhelyekre, ami egy korábbi, a szórakozóhelyeket hátrányosan érintő szabályozást válthat ki.
Kikerül az alaptörvényből az passzus, amely szerint ha az államnak váratlan fizetési kötelezettsége támad az Alkotmánybíróság, az Európai Bíróság vagy más nemzetközi bíróság döntése miatt, adót vethet ki ennek finanszírozására - jelentette be Martonyi János külügyminiszter pénteken Budapesten az MTI szerint. Orbán Viktor korábban azt mondta, a három ügyből egyben nem engedünk, és az pont ez volt.
Hosszú távon elképzelhető a 9 százalékos személyi jövedelemadó bevezetése, de jelenleg nem elég erős Magyarország ehhez - mondta Orbán Viktor kormányfő az InfoRádió Aréna című műsorának felvételén.
Van, ahol az egy százalékot sem éri el az áremelkedés.
Hannya Nimerrel, a GKI Gazdaságkutató Zrt. Igazgatóságának elnökével beszélgettünk.
Ezeket már nem használja fel Teherán.
Szép számokat közölt a Deloitte legfrissebb elemzése.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Fontos fejlemények az öt napja tartó iráni-izraeli háborúról.
Szalóki Katalinnal, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatójával beszélgettünk.
A válasz nem az, amit elsőre gondolnánk!
