A szűkös megélhetéshez továbbra is havi nettó 250.000 forintra, a gondtalan élethez azonban már nettó 600.000 forintra van szüksége a magyaroknak - ez derül ki az Egyensúly Intézet szubjektív szegénységi trendeket vizsgáló 2023. szeptemberi közvélemény-kutatásából.
Hosszabb futamidejű jelzáloghiteleket vesznek fel a fogyasztók, valamint sokkal többet költenek a hitelkártyákról a kamatok és a megélhetési költségek emelkedése miatt – fejezte ki aggodalmát a Bank of England.
Milánó vált a gazdagok Mekkájává, az adózási kedvezmények sok milliárdost vonzottak be, de mindennek a város lakosai isszák meg a levét – számol be a hírről a Bloomberg.
A munkáltató vagy az állam ösztönzése nélkül nem racionális döntés egy nyugdíjpénztári tagság elindítása – mondta Regős Gábor, a Makronóm Intézet elemzője az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének konferenciáján. A szakember a Makronóm Intézet azon javaslatát mutatta be, amelyet az ÖPOSZ-szal közösen nyújtottak be a Gazdaságfejlesztési Minisztériumnak, és terveik szerint jelentősen javítaná a hazai nyugdíjrendszer helyzetét. A konferencián Kravalik Gábor, az ÖPOSZ főtitkára a javaslatcsomagot megalapozó szakmai kutatás eredményeit ismertette, Ádám Viktor, a Noguchi kommunikációs ügynökség szakértője pedig arról beszélt, hogy milyen módszerekkel érdemes megszólítani a fiatalokat manapság.
A General Motors, a Stellantis és a Ford újabb üzemeiben indulhatnak a United Auto Workers (UAW) sztrájkjai pénteken, a tárgyalások állásától függően.
Elgondolkodtató megállapításokat tett közzé a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok a fiatalok demokráciához való hozzáállásáról: csak hajszálnyival vannak többen azok, akik szerint a demokrácia előnyösebb más politikai rendszerekkel szemben, és egyre többen támogatják a katonai uralmi rendszerképet.
Elindult a Portfolio Követeléskezelési trendek 2023 konferenciája, a nyitóelőadást Lencsés Tamás, az EOS Faktor Zrt. ügyvezető igazgatója tartotta meg. A szakember elmondta, hogy a rendezvényt nyolcadik éve rendezi meg közösen az EOS és a Portfolio, az idei esemény fő témája a ChatGPT és a 2021/2167 EU direktíva.
Simonovits András cikksorozatban ismertette, hogy szerinte milyen reformokra lenne szükség a nyugdíjrendszerben. A cikksorozatban szereplő javaslatokkal, illetve a nyugdíjrendszer átalakításával kapcsolatos álláspontomat négy írásban fejtem ki. A negyedik írás az állami nyugdíjrendszerrel kapcsolatos teendőket tekinti át.
Simonovits András cikksorozatban ismertette, hogy szerinte milyen reformokra lenne szükség a nyugdíjrendszerben. A cikksorozatban szereplő javaslatokkal, illetve a nyugdíjrendszer átalakításával kapcsolatos álláspontomat négy írásban fejtem ki. A harmadik rész tárgya a kiegészítő nyugdíjrendszer.
Legalább 3,5 – 4 százalékos januárig visszamenőleges nyugdíjemelést vár novemberben a kormánytól a NYUSZET – reagált a szervezet a KSH legfrissebb jelentésére. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa becslése szerint ugyanis az éves nyugdíjas infláció mértéke legkevesebb 18,5 -19 százalék körül lesz, mivel az idős emberek fogyasztásának túlnyomó hányadát az extrém mértékben megdrágult élelmiszer- és gyógyszerkiadások adják. A NYUSZET leszögezi: a nyugdíjasok nincsenek abban a helyzetben, hogy tovább hitelezzenek a kormánynak, illetve finanszírozzák az államháztartás hiányát - derül ki a szervezet közleményéből.
Simonovits András cikksorozatban ismertette, hogy szerinte milyen reformokra lenne szükség a nyugdíjrendszerben. A cikksorozatban szereplő javaslatokkal, illetve a nyugdíjrendszer átalakításával kapcsolatos álláspontomat négy írásban fejtem ki. A második rész a változtatások további alapvetéseit fejti ki.
A magyar szülők közel kétharmada küldi gyermekét valamilyen különórára, mint például sport, nyelvtanulás vagy programozás. Azonban a magántanárok óradíjai jelentősen emelkedtek az elmúlt időszakban, nem ritka a 12 ezer forintos összeg sem - derült ki a Pénzcentrum augusztusi felméréséből.
Lengyelország nemzeti hatáskörben állítja le az ukrán búza, kukorica, repce és napraforgó behozatalát, amennyiben az Európai Unió nem hosszabbítja meg a behozatali tilalom szeptember 15-ig tartó határidejét - jelentette be Robert Telus lengyel agrárügyi miniszter szerdán a lengyelországi Karpaczban.
Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök szerint a több mint 104 millió lakosú országban a népesség növekedése egyre nagyobb terhet jelent, miközben az állam évek óta a legsúlyosabb gazdasági gondokkal küzd – számol be a hírről a Bloomberg.
A francia pénzügyminiszter, Bruno Le Maire bejelentette, hogy az infláció elleni küzdelem érdekében megállapodást kötött az élelmiszer-kiskereskedőkkel és -beszállítókkal, de azzal vádolta az Unilevert, a Nestlét és a PepsiCót, hogy nem működnek együtt a boltokban kapható élelmiszerek árának leszorításában.
A közösségimédia-központú közönség egyre inkább megköveteli a hírességektől, közszereplőktől és a vállalatok első embereitől, hogy szükség esetén nyilvánosan is bocsánatot kérjenek. Az új trend szerint a vezetők által elkövetett baklövésekkel, a tömeges elbocsátásokkal, rasszista vagy gyűlöletkeltő esetekkel kapcsolatos megnyilvánulások nem tabuk többé. De vajon hosszú távon kinek jó és hova vezet mindez?
Az MNB Banki Konjunktúrafelmérése alapján a bankrendszer 2023 első felében is a konjunktúra romlását tapasztalta. A bankok megítélése szerint ehhez a legnagyobb mértékben a hitelkereslet 2022. második feléhez viszonyított csökkenése járult hozzá. A bizonytalan makrogazdasági környezet, az ügyfélkockázatok, a jövedelmezőség, illetve a források elérhetőségének negatív irányú elmozdulásai szintén kedvezőtlenül hatottak a banki helyzetértékelésre - derül az MNB honlapján olvasható összefoglalóból.
Ahogy arról a múlt héten mi is beszámoltunk, Willi Cernko, az Erste Group vezérigazgatója Linkedin profilján bejelentette, hogy az osztrák bankszektor lépéseket kíván tenni az adósok terheinek enyhítése érdekében. Az első tervet csütörtökön hozták nyilvánosságra, eszerint a változó kamatozású hitelek esetében a következő egy évben a bankok nem fognak késedelmi kamatot vagy emlékeztető költségeket felszámolni.
Az EU-tagállamok középmezőnyébe sorolta Magyarországot az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) foglalkoztatás minőségét értékelő indexe. A 2021-es adatok alapján készült felmérésben hazánk a 27 tagú EU-ban a 14. helyre került a megszerezhető 100 pontból 51,3 pontot elérve, amivel alig maradt el az EU-átlagtól (51,6 pont). A hat indikátort tartalmazó indexben a legmagasabb pontszámot (100-ból 91,9 pontot) a foglalkoztatási formákat, a munkahelyek biztosságát értékelő mutatóban érte el Magyarország, ami az ötödik legjobb eredménynek számít az EU-ban. Szintén ötödik legjobb eredményt szerezte meg az ország a munkakörülményeket vizsgáló mutatónál. A legrosszabb értékelést (100 pontból 30,5 pontot) pedig a kollektív érdekképviselet helyzete terén kapta hazánk, amivel csak négy EU-tagállamot előz meg.
Szingapúr 7 milliárd szingapúri dollár (tehát mintegy 5,2 milliárd dollár) összegű nyugdíjalap-emelést fog nyújtani az 50 éves és annál idősebb polgároknak – számol be a hírről a Bloomberg.
A napi mélypontokról azért elmozdult a Dow és az S&P 500 is.
Csúnyán megromlott a szervezet renoméja.
Ha szeretnél a magyar gazdasági közbeszédre valódi hatással lenni, itt a lehetőség!
Az amerikai és az európai gyógyszerfelügyelet.
Szerinte félnünk kellene az amerikai kötvénypiacot látva.
A gyepek és méhlegelők körül mindig forró a hangulat, de a tét sokkal nagyobb a lakók igazánál.
Körvonalazódik, mihez kezdtek a magyarok a felszabaduló megtakarításaikkal.
Eltűnik az egyik legfontosabb bevétel?
