Bassár el-Aszad, Szíria elnöke 2024. december 8-án reggel menekült el az országból, nem sokkal később arról számoltak be, hogy Moszkvában tartózkodik. Az elmúlt egy hétben nem szólalt meg, most egy közleményt hozott nyilvánosságra a menekülése részleteiről.
A belgiumi katonai objektumok biztonságának szilárdságát tesztelő, "visszafogott műveletek" megszaporodását észlelte a belga védelmi minisztérium az elmúlt években, és emögött Oroszországot gyanítja - derül ki Ludivine Dedonder miniszter belga parlamenthez címzett leveléből, amelyet a La Derniere Heure című napilap idézett pénteken.
A szíriai drúz kisebbség képviselői az interneten pénteken terjesztett videóüzenetükben Izraelhez csatolásukat kérték, hogy ne kelljen az új szíriai kormány fennhatósága alatt élniük.
A szíriai események miatt szinte az egész világon felkapták a fejüket a világ vezetői, mivel a legtöbben már azzal számoltak, hogy a helyzet befagyott, és nem lehet jelentősebb változásokkal számolni. Az események nem ezt igazolták, két hét se kellett hozzá, és a több mint 50 éve uralkodó Aszad-dinasztia uralkodásra egycsapásra véget ért. Míg sokan azt találgatják, hogy most milyen vezetése lesz a Közel-Kelet történelmi jelentőségű országának, a háttérben egyre többen attól aggódnak, hogy megismétlődhet a 2015-ös nagy európai menekültáradat.
A szíriai konfliktus újabb fordulata nyomán több mint 100 000 ember menekült a kurdok által igazgatott észak-szíriai területekre. A menekülthullámot a frakciók közötti harcok elfajulása és a Bassár el-Aszad volt elnökhöz hű erők összeomlása utáni megtorló támadásoktól való félelem váltotta ki - közölte a The Guardian.
A Bloomberg három forrása alapján arról írt, Oroszország győzte meg Bassár el-Aszad szír elnököt, hogy el fogja veszteni a harcot a felkelőkkel, és biztonságos kijutást kínált fel neki és családjának, amennyiben azonnal elhagyja az országot. Eközben Vlagyimir Putyin orosz elnök magyarázatot követel az orosz hírszerzéstől, miért nem vették észre a Moszkva-barát szír rezsimre leselkedő veszélyt.
Szíria a Közel-Kelet egyik kulcsfontosságú állama, amely több térségi hatalom radarján is rajta van, mivel a földrajzi helyzete kiemelkedő szerepbe teszi. Tudta ezt Háfez el-Aszad, egykori szíriai elnök is, aki ügyes külpolitikai manőverekkel volt képes a hatalmát megtartani, miközben országa továbbra is a fókuszban maradt. Ugyanerre a bravúrra fia már nem volt képes, 13 évnyi polgárháborút követően két hét se kellett a rendszere elsöpréséhez.
Az európai országok szigorítják a szíriaiak menekültkérelmeinek elbírálását, és már a deportálások előkészítésén dolgoznak, miután a szír vezető, Bassár el-Aszad Moszkvába távozott. Az új szíriai rezsim jövője egyelőre bizonytalan, de a politikai válaszlépések már most drasztikusak.
A Hajat Tahrír al-Sam lázadói egy nap alatt elfoglalták Szíria fővárosát, Damaszkuszt. Orosz közlés szerint a szíriai elnök, Bassár el-Aszad Moszkvába menekült. A harcok azonban továbbra is folytatódnak a különböző lázadó csoportok között a polgárháború sújtotta országban.
Több európai ország, köztük az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország és Ausztria is felfüggesztette a szíriai menedékkérelmek elbírálását, miután Bassár el-Aszad elnök megbukott. A döntés bizonytalanságot okoz a szíriai diaszpórában élők körében, miközben egyes országok már a hazatelepítés lehetőségét fontolgatják - tudósított a BBC.
A megbukott szír elnök, Bassár el-Aszad Oroszországba menekült családjával, ahol személyesen Vlagyimir Putyin orosz államfő döntésére politikai menedékjogot kapott. A lépés nem tekinthető különösebben meglepőnek annak fényében, hogy Moszkva 2015-ben lényegében megmentette Aszad uralmát, és rengeteg pénzt beleölt, hogy hatalomban is tartsa a szír diktátort. A rezsim bukása így a Kreml számára súlyos nemzetközi presztízsveszteséget jelent, ráadásul két orosz katonai bázis is működik a közel-keleti országban, amelyek jövője kérdésessé vált.
A német bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) felfüggesztette a szír állampolgároknak kiadott menedékkérvények feldolgozását – írja a Der Spiegel. Az osztrák Der Standard beszámolója szerint hasonlóan tesz az osztrák kormány is.
Az Aszad-rezsim bukása alapjaiban rengette meg Szíriát és annak geopolitikai viszonyait. Az Európai Unió a történteket „régóta várt pozitív fejleményként” értékeli, miközben mérlegeli, hogy új alapokra helyezze kapcsolatát a háború sújtotta közel-keleti országgal.
Szombat éjjel jelentős politikai fordulat történt: Bassár el-Aszad rezsimje, amely több mint két évtizeden keresztül határozta meg Szíria sorsát, megbukott. Az országban már most érezhető az instabilitás, amely egy olyan gazdasági válság közepette érte a szíriaiakat, amelyet a polgárháború és nemzetközi szankciók évtizedek óta mélyítenek. Ahhoz, hogy megértsük, mit jelenthet ez a politikai változás Szíria gazdasága és népe számára, vissza kell tekintenünk a polgárháború örökségére és annak hatásaira.
Nagyon úgy néz ki, hogy egy nap alatt elfoglalták Damaszkuszt, Szíria fővárosát a lázadók, Bassár el-Aszad szír elnök valószínűleg Libanon felé menekül.
A szíriai polgárháború drámai fordulatot vett az elmúlt napokban, miután a lázadó erők jelentős területeket foglaltak el az országban. A kormányerők védelme több helyen összeomlott, veszélyeztetve Bassár el-Aszad elnök több mint két évtizedes uralmát.
Szíriában a helyzet szinte alig egy hét alatt teljesen felborult, immár semmi kétség nem lehet afelől, hogy a kormányerők totálisan összeomlottak, a kérdés jóformán csak annyi maradt, hogy Bassár el-Aszad meddig tud kitartani, de a dolgok jelenlegi állása szerint semmi jó nem vár a rezsimre. A Közel-Kelet új erős embere Mohamed al-Dzsuláni lehet, aki szinte ismeretlennek tűnik, pedig már régóta a helyi események egyik meghatározó alakja.
A munkanélküli ukrajnai menekülteket munkavállalásra, máskülönben a hazájukba való visszatérésre kell bátorítani - jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szerdán Berlinben.
A német szövetségi ügyészség pénteken kémkedés miatt emelt vádat egy 57 éves török állampolgárral szemben.
A téli időszak beálltával érkező heves esőzések tovább súlyosbítják a menekültek helyzetét a háború dúlta Gázai övezetben - hívta fel a figyelmet hétfőn az ENSZ palesztin menekülteket segítő ügynöksége (UNRWA).
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
A forint a nyertese az elmúlt napok devizapiaci mozgásának.
Az osztalékfizetés 2025. július 30-án kezdődik.
Ez történt a Győrből Szombathelyre tartó járaton.
Így termelj, tárolj és válj le a hálózatról egyszer és mindenkorra!
Nincs bizalom az amerikai gazdaság iránt.
Hogyan épít portfóliót a világ legnagyobb alapkezelője Magyarországon?
