
Tavaly nyáron, közel nyolc évnyi tárgyalások után állapodtak meg a tagállamok, az Európai Parlament és az Európai Bizottság az új migrációs paktumról. Ez sokkal szigorúbb fellépést ígér a kitoloncolásokra, valamint Brüsszelt felszólítja arra, hogy EU-n kívüli országokkal állapodjon meg olyan migrációs központok létrehozásáról, amelyekben egyrészt a menedékjogi kérelmeket dolgoznák fel, másrészt a kiutasított személyeket is ide küldenék vissza.
Az őszi uniós belügyminszteri csúcstalálkozón már felvetették a tagállamok, hogy ezek a migrációs központokba már korábban az EU-ba került személyeket is deportálnának.
Az elképzelés szerint ezekben a központokban helyeznék el azokat a migránsokat, akik menedékkérelmét az uniós hatóságok elutasították, mielőtt hazaszállítanák őket származási országukba. A terv célja az EU migrációs rendszerének megerősítése és az illegális bevándorlás visszaszorítása.
A javaslatot várhatóan már ebben a hónapban nyilvánosságra hozza az Európai Bizottság, ezzel elindítva a jogalkotási folyamatot.
A visszatérési központok ötletét több tagállam is támogatja, köztük Ausztria, Bulgária, Csehország, Dánia, Németország, Görögország, Olaszország, Lettország és Málta, amelyek szerint ez elrettentő hatású lehet az illegális migrációval szemben. Ugyanakkor más országok, például Spanyolország és Portugália jogi és operatív aggályokat vetettek fel, míg Írország és Belgium a visszatérítési eljárások gyakorlati megvalósíthatóságát és az alapvető emberi jogok tiszteletben tartását hangsúlyozták.
Magyarország és Hollandia egyelőre mentességet kértek a migrációs paktum alkalmazása alól.
A magyar kormány állítása szerint a rendszer kötelező befogadást írna elő, amit ellenez. Azonban a rendszer lehetőséget ad arra, hogy egy tagállam ne fogadjon be senkit, helyette más tagállamok adminisztrációs és ellátási költségeibe fizessen bele.
Viszont a magyar kormány pontos álláspontja nem ismert egyelőre az ügyben: az Euronews sem a támogatók, sem az ellenzők között nem sorolja fel Magyarországot. Ugyanakkor korábban Orbán Viktor miniszterelnök a magyar soros elnökség alatt többször is üdvözölte, hogy a migrációs központok kérdéséről vita indult az EU-n belül.
A migrációért felelős uniós biztos, Magnus Brunner szerint nyitottnak kell maradni az új megoldásokra, de biztosítani kell, hogy ezek humánus és jogilag megalapozott módon történjenek.
Az elképzelés jelentős vitát váltott ki, különösen a civil szervezetek és humanitárius szervezetek részéről, amelyek szerint a visszatérési központok a migránsok hosszú távú fogva tartásához és szenvedéséhez vezethetnek. Jelenlegi uniós jogszabályok tiltják a migránsok kényszer-visszatoloncolását olyan országokba, amelyekhez nincs közvetlen kapcsolódásuk. Ennek ellenére az egyre növekvő politikai nyomás a tagállamokon belül – különösen az alacsony visszatérési arány miatt – egyre szigorúbb intézkedések irányába tereli az EU migrációs politikáját.
A javaslat más elemei között szerepel, hogy az elutasított menedékkérőket köteleznék az együttműködésre a kiutasítási eljárások során, valamint szigorúbb szabályokat vezetnének be a biztonsági kockázatot jelentő visszatérőkkel szemben. Számos EGT-tagállam, köztük Dánia, Izland, Liechtenstein, Litvánia, Málta, Norvégia, Románia, Szlovénia és Svédország támogatta azokat a javaslatokat, amelyek egyértelmű felelősséget és szankciókat írnak elő azok számára, akik nem hajlandók együttműködni a hatóságokkal.
Franciaország viszont egyedüliként ellenezte a tagállami visszatérési döntések kölcsönös elismerését, míg Spanyolország, Portugália, Románia, Szlovákia és Izland az EU határvédelmi ügynöksége, a Frontex szerepének megerősítését sürgette.
A jogalkotási folyamat megkezdése után az Európai Parlament és a tagállamoknak legalább két évük lesz a végleges jogszabály kidolgozására. Brunner feladata december óta a migrációs és menekültügyi paktum végrehajtásának irányítása.
Brunner jelezte, hogy Magyarország és Lengyelország ellen – amelyek jelezték, hogy nem alkalmazzák a paktum szabályait – szükség esetén jogi lépéseket tesznek.
A magyar kormány már két bírósági tárgyalást is elveszített a menedékkérelmi szabályokkal kapcsolatban, majd tavaly júniusban egy egyszeri 200 millió eurós bírságot és egy napi 1 millió eurós bírságot kapott, amiért a kérelmek feldolgozásáról szóló magyar jogszabályok nem felelnek meg az uniós jognak.
A büntetések miatt már 400 millió eurónyi uniós támogatást vontak el véglegesen Magyarországtól.
A lépés nem kötelezi az országot menekültek befogadására, pusztán arra kérnek jogi változtatásokat, hogy már az ország határokon is kezdeményezhető legyen a menekültügyi eljárások lefolytatása.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Alapos ütést vitt be Trump a világ egyik legnagyobb országának: jön az 50 százalékos vám!
Brazília részben a Bolsonaro volt elnök elleni eljárás miatt kapja a büntetést.
Szankciós bombát dobott le az Egyesült Államok Iránra: a legfőbb vezetőig terjedő hálózatot céloztak
A fő célpont az ajatollah vezető tanácsadójának fia.
Jó hírt kaptak a területi közigazgatásban dolgozó kormánytisztviselők
Navracsics Tibor jelentette be.
Alattomos veszély leselkedik az égből az ukrán katonákra, drasztikus megoldáshoz nyúlnak
A hadsereg főparancsnoka jelentette be.
Elképesztő, de igaz: a világ műanyaghulladékának nagy része alig 20 év alatt keletkezett
Szép lassan belefullad a világ.
Drasztikus lépésre kényszerült a Mercedes: leállítja bizonyos elektromos autóinak szállítását az Egyesült Államokba
Átmeneti visszaesésről beszélnek.
Cunamiveszély: jó hírek érkeztek
Így csapott le a kamcsatkai földrengés utáni szökőár a Csendes-óceán térségére.
Kiszáríthatják-e Arizonát a politikai viták?
A vízhiány egyre súlyosbodik, a megoldások pedig egyre ellentmondásosabbak.
Forgóeszközhitel - Mennyi pénzt mozgathat meg a GINOP PLUSZ B komponense?
A forgóeszközhitelről már korábban is írtunk, de most megmutatjuk, mit jelent ez országos szinten.
Ha nyár, akkor szabadság - mit érdemes tudni a szabadság kiadásának szabályairól?
A nyári időszak a legtöbb munkavállaló számára a pihenés és a szabadság tervezésének időszaka. Azonban a szabadság kiadása nem kizárólag a munkavállaló igényeihez igazodik, hanem jogsza
Norvégia útja a karbonsemlegesség felé
Állami és ipari együttműködés a teljes CCS-értéklánc mentén.
Pogi vs. Balásy 2.0 - Vita a piac és a verseny mindenhatóságáról
Pogátsa Zoltán, a Hatalmas arcok és a Pogi podcast műsorvezetője és Balásy Zsolt, a Hold Beat hedge fund menedzsere folytatják a korábban megkezdett vitát a... The post Pogi vs. Balásy 2.0 - Vit
Összeadás, kivonás, rombolás
A mesterséges intelligencia útán egy kis természetes intelligencia. Avagy Összeadás, kivonás, rombolás. Öt bekezdés a számokról címmel friss írásom olvasható az individualista blogon. Kös
Szegény ország, több ima
A szegény országokban többet imádkoznak - akár ez is lehetne az e heti grafikonunk megállapítása. Minél nehezebb az élet, minél kisebb a társadalmi hátszél, annál... The post Szegény orszá
Mennyit költs egyetem alatt?
A napokban Redditen egy apuka segítséget kért, hogy mennyi zsebpénzt adjon az egyetemista gyermekének. Nem olyan régen csináltam arról videót, hogy a pénzügyi tudatossággal kapcsolatban meglep


Megúsztuk a legrosszabb forgatókönyvet, de mikor jön a növekedési fordulat?
Friss adatok érkeztek.
Bod Péter Ákos elárulta, miért maradt le a magyar gazdaság
Álom marad az osztrák életszínvonal?
Hatástalanítja a kormány csodafegyverét az árrobbanás?
Milyen áremelkedést bír el az Otthon Start?
Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez
Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.
A platformok harca – melyiken érdemes kereskedni?
Online előadásunkon bemutatjuk a különböző kereskedési felületeket, megmutatjuk, melyik mire jó, milyen költségekkel számolhatsz, és milyen funkciók segítenek a hatékony befektetésben.