Tömeges deportálásokba kezdenek az EU-ban – Magyarország ellenzi a paktumot

Tavaly nyáron, közel nyolc évnyi tárgyalások után állapodtak meg a tagállamok, az Európai Parlament és az Európai Bizottság az új migrációs paktumról. Ez sokkal szigorúbb fellépést ígér a kitoloncolásokra, valamint Brüsszelt felszólítja arra, hogy EU-n kívüli országokkal állapodjon meg olyan migrációs központok létrehozásáról, amelyekben egyrészt a menedékjogi kérelmeket dolgoznák fel, másrészt a kiutasított személyeket is ide küldenék vissza.

Az őszi uniós belügyminszteri csúcstalálkozón már felvetették a tagállamok, hogy ezek a migrációs központokba már korábban az EU-ba került személyeket is deportálnának.

Az elképzelés szerint ezekben a központokban helyeznék el azokat a migránsokat, akik menedékkérelmét az uniós hatóságok elutasították, mielőtt hazaszállítanák őket származási országukba. A terv célja az EU migrációs rendszerének megerősítése és az illegális bevándorlás visszaszorítása.

A javaslatot várhatóan már ebben a hónapban nyilvánosságra hozza az Európai Bizottság, ezzel elindítva a jogalkotási folyamatot.

A visszatérési központok ötletét több tagállam is támogatja, köztük Ausztria, Bulgária, Csehország, Dánia, Németország, Görögország, Olaszország, Lettország és Málta, amelyek szerint ez elrettentő hatású lehet az illegális migrációval szemben. Ugyanakkor más országok, például Spanyolország és Portugália jogi és operatív aggályokat vetettek fel, míg Írország és Belgium a visszatérítési eljárások gyakorlati megvalósíthatóságát és az alapvető emberi jogok tiszteletben tartását hangsúlyozták.

Magyarország és Hollandia egyelőre mentességet kértek a migrációs paktum alkalmazása alól.

A magyar kormány állítása szerint a rendszer kötelező befogadást írna elő, amit ellenez. Azonban a rendszer lehetőséget ad arra, hogy egy tagállam ne fogadjon be senkit, helyette más tagállamok adminisztrációs és ellátási költségeibe fizessen bele.

Viszont a magyar kormány pontos álláspontja nem ismert egyelőre az ügyben: az Euronews sem a támogatók, sem az ellenzők között nem sorolja fel Magyarországot. Ugyanakkor korábban Orbán Viktor miniszterelnök a magyar soros elnökség alatt többször is üdvözölte, hogy a migrációs központok kérdéséről vita indult az EU-n belül.

A migrációért felelős uniós biztos, Magnus Brunner szerint nyitottnak kell maradni az új megoldásokra, de biztosítani kell, hogy ezek humánus és jogilag megalapozott módon történjenek.

Az elképzelés jelentős vitát váltott ki, különösen a civil szervezetek és humanitárius szervezetek részéről, amelyek szerint a visszatérési központok a migránsok hosszú távú fogva tartásához és szenvedéséhez vezethetnek. Jelenlegi uniós jogszabályok tiltják a migránsok kényszer-visszatoloncolását olyan országokba, amelyekhez nincs közvetlen kapcsolódásuk. Ennek ellenére az egyre növekvő politikai nyomás a tagállamokon belül – különösen az alacsony visszatérési arány miatt – egyre szigorúbb intézkedések irányába tereli az EU migrációs politikáját.

A javaslat más elemei között szerepel, hogy az elutasított menedékkérőket köteleznék az együttműködésre a kiutasítási eljárások során, valamint szigorúbb szabályokat vezetnének be a biztonsági kockázatot jelentő visszatérőkkel szemben. Számos EGT-tagállam, köztük Dánia, Izland, Liechtenstein, Litvánia, Málta, Norvégia, Románia, Szlovénia és Svédország támogatta azokat a javaslatokat, amelyek egyértelmű felelősséget és szankciókat írnak elő azok számára, akik nem hajlandók együttműködni a hatóságokkal.

Franciaország viszont egyedüliként ellenezte a tagállami visszatérési döntések kölcsönös elismerését, míg Spanyolország, Portugália, Románia, Szlovákia és Izland az EU határvédelmi ügynöksége, a Frontex szerepének megerősítését sürgette.

A jogalkotási folyamat megkezdése után az Európai Parlament és a tagállamoknak legalább két évük lesz a végleges jogszabály kidolgozására. Brunner feladata december óta a migrációs és menekültügyi paktum végrehajtásának irányítása.

Brunner jelezte, hogy Magyarország és Lengyelország ellen – amelyek jelezték, hogy nem alkalmazzák a paktum szabályait – szükség esetén jogi lépéseket tesznek.

A magyar kormány már két bírósági tárgyalást is elveszített a menedékkérelmi szabályokkal kapcsolatban, majd tavaly júniusban egy egyszeri 200 millió eurós bírságot és egy napi 1 millió eurós bírságot kapott, amiért a kérelmek feldolgozásáról szóló magyar jogszabályok nem felelnek meg az uniós jognak.

A büntetések miatt már 400 millió eurónyi uniós támogatást vontak el véglegesen Magyarországtól.

A lépés nem kötelezi az országot menekültek befogadására, pusztán arra kérnek jogi változtatásokat, hogy már az ország határokon is kezdeményezhető legyen a menekültügyi eljárások lefolytatása.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.