
Tavaly nyáron, közel nyolc évnyi tárgyalások után állapodtak meg a tagállamok, az Európai Parlament és az Európai Bizottság az új migrációs paktumról. Ez sokkal szigorúbb fellépést ígér a kitoloncolásokra, valamint Brüsszelt felszólítja arra, hogy EU-n kívüli országokkal állapodjon meg olyan migrációs központok létrehozásáról, amelyekben egyrészt a menedékjogi kérelmeket dolgoznák fel, másrészt a kiutasított személyeket is ide küldenék vissza.
Az őszi uniós belügyminszteri csúcstalálkozón már felvetették a tagállamok, hogy ezek a migrációs központokba már korábban az EU-ba került személyeket is deportálnának.
Az elképzelés szerint ezekben a központokban helyeznék el azokat a migránsokat, akik menedékkérelmét az uniós hatóságok elutasították, mielőtt hazaszállítanák őket származási országukba. A terv célja az EU migrációs rendszerének megerősítése és az illegális bevándorlás visszaszorítása.
A javaslatot várhatóan már ebben a hónapban nyilvánosságra hozza az Európai Bizottság, ezzel elindítva a jogalkotási folyamatot.
A visszatérési központok ötletét több tagállam is támogatja, köztük Ausztria, Bulgária, Csehország, Dánia, Németország, Görögország, Olaszország, Lettország és Málta, amelyek szerint ez elrettentő hatású lehet az illegális migrációval szemben. Ugyanakkor más országok, például Spanyolország és Portugália jogi és operatív aggályokat vetettek fel, míg Írország és Belgium a visszatérítési eljárások gyakorlati megvalósíthatóságát és az alapvető emberi jogok tiszteletben tartását hangsúlyozták.
Magyarország és Hollandia egyelőre mentességet kértek a migrációs paktum alkalmazása alól.
A magyar kormány állítása szerint a rendszer kötelező befogadást írna elő, amit ellenez. Azonban a rendszer lehetőséget ad arra, hogy egy tagállam ne fogadjon be senkit, helyette más tagállamok adminisztrációs és ellátási költségeibe fizessen bele.
Viszont a magyar kormány pontos álláspontja nem ismert egyelőre az ügyben: az Euronews sem a támogatók, sem az ellenzők között nem sorolja fel Magyarországot. Ugyanakkor korábban Orbán Viktor miniszterelnök a magyar soros elnökség alatt többször is üdvözölte, hogy a migrációs központok kérdéséről vita indult az EU-n belül.
A migrációért felelős uniós biztos, Magnus Brunner szerint nyitottnak kell maradni az új megoldásokra, de biztosítani kell, hogy ezek humánus és jogilag megalapozott módon történjenek.
Az elképzelés jelentős vitát váltott ki, különösen a civil szervezetek és humanitárius szervezetek részéről, amelyek szerint a visszatérési központok a migránsok hosszú távú fogva tartásához és szenvedéséhez vezethetnek. Jelenlegi uniós jogszabályok tiltják a migránsok kényszer-visszatoloncolását olyan országokba, amelyekhez nincs közvetlen kapcsolódásuk. Ennek ellenére az egyre növekvő politikai nyomás a tagállamokon belül – különösen az alacsony visszatérési arány miatt – egyre szigorúbb intézkedések irányába tereli az EU migrációs politikáját.
A javaslat más elemei között szerepel, hogy az elutasított menedékkérőket köteleznék az együttműködésre a kiutasítási eljárások során, valamint szigorúbb szabályokat vezetnének be a biztonsági kockázatot jelentő visszatérőkkel szemben. Számos EGT-tagállam, köztük Dánia, Izland, Liechtenstein, Litvánia, Málta, Norvégia, Románia, Szlovénia és Svédország támogatta azokat a javaslatokat, amelyek egyértelmű felelősséget és szankciókat írnak elő azok számára, akik nem hajlandók együttműködni a hatóságokkal.
Franciaország viszont egyedüliként ellenezte a tagállami visszatérési döntések kölcsönös elismerését, míg Spanyolország, Portugália, Románia, Szlovákia és Izland az EU határvédelmi ügynöksége, a Frontex szerepének megerősítését sürgette.
A jogalkotási folyamat megkezdése után az Európai Parlament és a tagállamoknak legalább két évük lesz a végleges jogszabály kidolgozására. Brunner feladata december óta a migrációs és menekültügyi paktum végrehajtásának irányítása.
Brunner jelezte, hogy Magyarország és Lengyelország ellen – amelyek jelezték, hogy nem alkalmazzák a paktum szabályait – szükség esetén jogi lépéseket tesznek.
A magyar kormány már két bírósági tárgyalást is elveszített a menedékkérelmi szabályokkal kapcsolatban, majd tavaly júniusban egy egyszeri 200 millió eurós bírságot és egy napi 1 millió eurós bírságot kapott, amiért a kérelmek feldolgozásáról szóló magyar jogszabályok nem felelnek meg az uniós jognak.
A büntetések miatt már 400 millió eurónyi uniós támogatást vontak el véglegesen Magyarországtól.
A lépés nem kötelezi az országot menekültek befogadására, pusztán arra kérnek jogi változtatásokat, hogy már az ország határokon is kezdeményezhető legyen a menekültügyi eljárások lefolytatása.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Itt vannak a szuperbaktériumok, és letarolhatják az egész világot
Nagyon aggasztó képet festenek a legfrissebb kutatások.
Globális minimumadó (GloBE) - gyakori kérdések és gyakorlati válaszok
A globális minimumadó (GloBE) szabályozása 2024-től érdemben érinti a multinacionális vállalatcsoportok magyarországi tagjait is. A szabály célja, hogy minden, 750 millió eurót meghaladó ár
Katasztrófaövezetből virágzó ökoszisztéma: így lett újra a halaké és az úszóké a Szajna
A Szajna valaha egy Párizs szívében húzódó ökológiai katasztrófaövezet volt, de az elmúlt 50 év során a szinte halott csatorna fokozatosan virágzó ökoszisztémává
New York, te kommunista...
Világvége, összeomlás, Szovjetunió - ez vár New Yorkra a republikánusok szerint, ha a demokrata Zohran Mamdani lenne a város polgármestere. De tényleg bibliai méretű pusztulás... The post New
Az erdőtüzek és a hőstressz visszaveti a magzatok fejlődését
A globális felmelegedés hatására egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak a szélsőséges időjárási jeleségek, amelyek hatással vannak a várandós nőkre.
Oroszország és Kína a self made milliárdosok bölcsője
A nagyjából 3000 dollármilliárdos kétharmada self made, maga szerezte a vagyonát. Az örökölt és self made milliárdosok aránya tud mesélni az adott ország történelmi, kulturális,... The pos
Zsugorodó világ, táguló tudomány - együttműködés és rivalizálás a fejlődés motorjaként
Verseny vagy együttműködés? A tudomány és technológia fejlődését évszázadokon át ez a kettősség hajtotta előre. Ma a világ zsugorodóban, az elmúlt évtizedekben egyre több a közös kut
Rekordszinteken az Egyesült Államok légszennyezettsége
Több mint 150 millió amerikai él olyan területen, ahol a légszennyezettség meghaladja az egészségügyi határértékeket.
Otthon Start Program 2025: Megjelent a 3%-os lakáshitel jogszabálytervezet
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Otthon Start Program 2025: Megjelent a 3%-os lakáshitel jogszabálytervezet Az Otthon Start Program 2025 szeptemberben induló, új állami lakástámogatási

Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez
Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.
A platformok harca – melyiken érdemes kereskedni?
Online előadásunkon bemutatjuk a különböző kereskedési felületeket, megmutatjuk, melyik mire jó, milyen költségekkel számolhatsz, és milyen funkciók segítenek a hatékony befektetésben.
Szembejött a kormánnyal a valóság – Mikor jön a beismerés?
Mennyi lesz a 2025-ös növekedés?
Tényleg túl hosszú az élelmiszer útja? Kiderült, ki mennyit kaszál a magyarok pénzén
Lehetne spórolni a rövidebb az élelmiszerlánccal?
Mit üzennek a BYD és a CATL hazai gyárairól érkező baljós hírek?
Összetett okok húzódnak meg az autópiaci kereslet megtorpanása mögött.
