Ukrajna 37 ezer embert evakuált az Oroszországgal határos Szumi megyéből, elsősorban az egyre több orosz irányított légibombás támadás miatt. Ezzel párhuzamosan Oroszország 30 ezer embert menekített ki az Ukrajnával határos területekről.
Izrael szombaton újabb evakuálásokat rendelt el, és egy újabb helyszínt vett célba Észak-Libanonban, miközben egy harmadik ENSZ-békefenntartó is megsebesült az eszkalálódó konfliktusban.
A bukaresti kormány katonai repülőgéppel menekített ki Libanonból csaknem 70 román állampolgárt, akiket csütörtök este Marcel Ciolacu miniszterelnök és Angel Tilvar védelmi miniszter fogadott a Bukarest melletti légitámaszponton.
A francia külügyminiszter felszólította Izraelt, hogy tartózkodjon a libanoni szárazföldi inváziótól, miközben Franciaország fokozza támogatását a libanoni hadsereg számára - számolt be a Reuters.
Az izraeli támadások következtében közel egymillió libanoni kényszerült elhagyni otthonát, jelentette be Nasszer Jaszin, a libanoni kormány válságkezelésért felelős minisztere szombaton.
Az Európai Unió nem fogja erőszakkal hazaküldeni azokat a katonakorú ukrán férfiakat, akik az unió területére menekültek – jelentette ki Ylva Johansson uniós belügyi biztos.
Valószínűleg több mint egymillió ember meghalt vagy megsérült már az ukrajnai háborúban a 2022-es invázió kezdete óta – írta meg a Wall Street Journal hírszerzési információk alapján.
Kritikát kapott a lengyel kormánytól az ukrán kormány, mivel Varsó úgy látja, hogy túl későn fogadták el az új mozgósítási törvényt és nem tesznek eleget azért, hogy a külföldre menekült ukrán férfiakat haza tudják vinni – írja a Kyiv Independent.
Egyelőre nem született döntés arról, hogy ukrajnai hosszú hatótávolságú rakétákat vethessen be orosz területen. Erről a brit kormányfő és az amerikai elnök tárgyalt. Az orosz külügy szerint azonban a döntés már megszületett és az pozitív Ukrajna számára. Az Egyesült Államok ugyanakkor jóváhagyta az F-35-ös típusú lopakodó vadászrepülőgépek eladását Romániának. Dmitrij Medvegyev közben újabb fenyegetést küldött.
Bár az Európai Bizottság határozottan kiáll amellett, hogy a schengeni rendszer stabil marad, az egyre növekvő határellenőrzési intézkedések komoly kihívás elé állítják a szabad mozgás alapelvét. A német határlezárások bevezetése egy újabb jele annak, hogy szakadozik az egység a tagállamok között, és egy dominóhatással több ország is visszavezetheti az ellenőrzéseket. A Bizottság azt ígéri, hogy mindent megtesz, hogy ez ne történjen meg.
A magyar kormány augusztus 21-től megfosztaná ideiglenes szálláshelyüktől a Magyarországon élő kárpátaljai menekülteket. A kormány egy június végi rendelete szerint ugyanis csak azok jogosultak menedékre, akik Ukrajna harcok sújtotta részeiről érkeztek, így Kárpátalja nem tartozik ebbe a kategóriába – írja a Telex a Magyar Helsinki Bizottság pénteki közleményére hivatkozva.
Az ukrán SzBU-nak dolgozott az a férfi, aki felrobbantott egy terepjárót Moszkvában, majd Törökországba menekült, ahol a helyi hatóságok letartóztatták és átadták Oroszországnak – írja a RIA Novosztyi.
Ukrajnában kemény tél vár az emberekre az orosz támadások által okozott energiaválság miatt, és további segítségre van szükségük, hogy átvészeljék a hidegebb hónapokat - figyelmeztetett az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR).
Az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezetének (IOM) új jelentése szerint a haiti fegyveres bandák összecsapásai miatt március óta már közel 580 ezer ember kényszerült otthona elhagyására.
A kormány által előzetesen várt napi 6 millió forint helyett napi közel 400 millió forintos (napi 1 millió eurós) pénzügyi bírságot, és 200 millió eurós átalánybírságot kapott az Európai Bíróságtól a menekültügyi politikai döntések miatt – derült ki a csütörtökön kihirdetett bírósági ítéletből. A szöveg azzal indokolja a rendkívül súlyos büntetést, hogy „Ez a mulasztás, amely abban áll, hogy szándékosan elkerüli a közös uniós politika egészének alkalmazását, az uniós jog példátlan és rendkívül súlyos megsértését jelenti”. A bírósági ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Éves szinten számolva ez a bírság mintegy 140 miliárd forintos terhet jelent Magyarország számára.
Elérte a 75,9 milliót 2023 végére a világ különböző konfliktuszónáiban – főleg Szudánban, Gázában és Kongóban – a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő és saját hazájukban menedéket kereső, belső menekültek száma, ami történelmi rekord – írta kedden közzétett éves jelentésében a genfi székhelyű, belső migrációt megfigyelő nemzetközi központ (IDMC). Jan Egeland, az IDMC-t 1998-ban létrehozó Norvég Menekültügyi Tanács (NRC) főtitkára kiemelte, hogy korábban még soha ennyi belső menekültet nem regisztráltak, ami a konfliktusmegelőzés és béketeremtés kudarcát jelzi.
Miután Ukrajna felfüggesztette a konzuli szolgálatot a katonai kötelességük elől külföldre menekülő férfiaknak, feléledtek a spekulációk azzal kapcsolatosan, hogy az ukrán kormány hamarosan megpróbálja erőszakkal hazavinni a külföldre menekült szolgálatköteles állampolgárokat. Olha Stefanisina EU-s integrációért felelős miniszterhelyettes elmondta: az ukrán kormánynak nincsenek ilyen tervei.