50 milliárdos kamatcsere tendert zárt le az MNB
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 50 milliárd forint értékben fogadott el ajánlatokat a csütörtöki monetáris politikai célú kamatcsere tenderen (MIRS).
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 50 milliárd forint értékben fogadott el ajánlatokat a csütörtöki monetáris politikai célú kamatcsere tenderen (MIRS).
Megemelte inflációs prognózisát a Magyar Nemzeti Bank a márciusi várakozásaihoz képest: az idén 2,5 helyett 2,8%-os, jövőre 2,9 helyett 3,1%-os éves átlagos drágulást jósolnak a szakértők. Az emelkedés mögött az idén az üzemanyag drágulása, jövőre pedig az erős fogyasztás, illetve a drágább üzemanyag közvetlen költségnövelő hatásai állnak. A gazdasági növekedést illetően optimistábbá vált a jegybank: idén már 4,4%-os GDP-bővülést várt, jövőre pedig 3,5%-ot. Az előrejelzési horizont végére azért a korábban várt lassulás bekövetkezik: 2020-ban már 3% alatt bővülhet a magyar gazdaság.
Az MNB összesen 79 millió forint bírság megfizetésére és a feltárt jogsértések megszüntetésére kötelezte csoportvizsgálatának lezárása során az Erste Bankot, az Erste Jelzálogbankot, az Erste Lakáslízinget és az Erste Lakástakarékpénztárt a pénzügyi szolgáltatásokat érintő egyes működési hiányosságok miatt. A feltárt jogsértések nem hordoznak rendszerkockázatot és nem veszélyeztetik a bankcsoport megbízható működését - olvasható az MNB közleményében.
Magyarországon jövő januártól kopogtathatnak a bankoknál a fintechcégek: a megújított pénzforgalmi irányelv (PSD2) szerinti engedéllyel rendelkező külső szolgáltatók ettől kezdve szabályozott módon csatlakozhatnak a bankszámlánkhoz. Például olyan appot fejleszthetnek, amivel minden bankszámlánkat egy helyről kezelhetjük, és vadiúj mobilos és online fizetési megoldások is jöhetnek, amelyekkel közvetlenül a bankszámlákról költhetjük el a pénzt, még kártya sem kell hozzá. Elmagyarázzuk, miért fontos az új pénzforgalmi irányelv, milyen újításokat hozhat, milyen fogalmakat érdemes ismerni és hogyan rendezheti át a pénzforgalmi piacot.
2019. január 1-jétől változik a pénzügyi tranzakciós illeték szabályozása: 20 ezer forintig minden lakossági átutalás mentesül az eddigi 0,3%-os pénzügyi tranzakciós illeték alól. A lépésre kétséget kizáróan a jövőre induló azonnali átutalási rendszerre épülő új szolgáltatások miatt került sor, hogy ezzel is ösztönözzék az új típusú elektronikus tranzakciókat. Bár a kormány a 20 ezer forintos korláttal nem volt túl nagyvonalú, de legalább a minimum elvárást teljesítette. Most az a nagy kérdés, a banki árazás miképpen változik: ezt az adócsökkentést a bankok lenyelik, vagy eléri célját a változtatás, és olcsóbban fogunk utalni jövő év elejétől.
Ahhoz, hogy a hitelezés megfelelően támogassa a reálgazdaság bővülését és a vállalkozások versenyképesebbé válását, nemcsak annak mennyisége, de összetétele is fontos. Az MNB Növekedési Hitelprogramjának jelentős szerepe volt a hitelállomány csökkenésének megállításában. Bár a kkv-hitelezést a közelmúltban már 10 százalék fölötti éves növekedési ütem jellemezte, az NHP kivezetése óta visszaesett a hosszú lejáratú, és azon belül is a fix kamatozású hitelek aránya; mindkét mutató elmarad a fejlett országokban jellemzőhöz képest. A kkv-hitelpiac megfelelő működéséhez szükséges a hosszú, fix kamatozású kkv-hitelek nagyobb térnyerése.
Az MNB 7,5 millió forint bírságot szabott ki az Ingatlan Hasznosító és Befektető Ingatlanbankár Kft.-re engedély nélküli követelésvásárlási tevékenység miatt, és megtiltotta a jogosulatlan tevékenység folytatását - írja a felügyelet közleményében.
Erősen elköteleződött az inflációs célja mellett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, azonban a keddi kamatdöntést követő kommentárban kihangsúlyozott egy olyan elemet, amit eddig is tudtunk, de nem volt az ablakban. Azt egyelőre nem lehet eldönteni, hogy ennyi elég lesz-e a forint erősödéséhez, első reakcióként a 320-as szint felé indult vissza a jegyzés a három és féléves mélypontról. Hosszabb távon abban bízhatunk, hogy lecsillapodik a nemzetközi piacokon tapasztalt feszültség.
A várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta irányadónak nevezett kamatlábát mai ülésén a monetáris tanács. Az alapkamat holnaptól is 0,9% lesz, az aszimmetrikus kamatfolyosó két széle pedig 0,9% (egynapos hitelkamat), illetve -0,15% (egynapos betéti kamat) marad. Arra a piacon igazából senki sem számított, hogy a Magyar Nemzeti Bank a turbulens piaci környezetben akkorát fordít a monetáris politikán, hogy rögtön a kamatokhoz nyúl. A fő kérdés, hogy a 15 órakor megjelenő közleményében milyen utalásokat tesz a jövőbeli monetáris politikára.
Londoni pénzügyi elemzők egyöntetű értékelése szerint az eddigieknél visszafogottabb hangvételre váltott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. A szigorítás várható menetrendjéről ugyanakkor eltérnek a citybeli vélemények: egyes elemzők már jövőre jelentős kamatemelést várnak, mások szerint ez még odébb van.
Még legalább egy évig maradnak Magyarországon a jelenlegi laza monetáris kondíciók az MTI által megkérdezett elemzők szerint, akik 2019 közepétől számítanak lassú, fokozatos változásra.
A monetáris tanács szerint végig, a monetáris politika 5-8 negyedéves horizontján a jelenlegi laza monetáris kondíciók már nem tudnak fennmaradni - kommentálta a Portfolio kérdésére a keddi kamatdöntést az MNB. Az újabb nyilatkozatra kezdték el venni a forintot.
Közel 1500 közvetítő (főleg többes ügynök) tűnt el tavaly a magyar biztosítási piacról, de összességében pozitív az etikus életbiztosítási szabályozás egyenlege - hangzott el a Magyar Nemzeti Bank mai sajtóeseményén. Bemutatták a felügyelet éves Biztosítási, pénztári és tőkepiaci kockázati jelentését, amelyből kiderült: a követeléskezelők jelentik ma a pénzügyi vállalkozási szektor motorját. Egyes pénztári szereplőknek a cafeteriaváltozások, a tőkepiacnak a MiFID 2 jelenti a legnagyobb kihívást.
Londoni pénzügyi elemzők szerint a piaci szereplők a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának keddi kamatdöntő ülése után elsősorban azt fogják figyelni, hogy a testület közleményének retorikája reagál-e a forint legutóbbi árfolyammozgásaira.
Rég látott izgalmak közepette tartja júniusi ülését a monetáris tanács: hat év után először merülhet fel komolyan, hogy véget ér az extrém monetáris lazaság időszaka. A fő kérdés az lesz, hogy a jegybank hogyan próbálja meg a hitelességét úgy fenntartani, hogy közben a nagyon alacsony kamatok tartására vonatkozó hosszú távú elköteleződésén sem változtat. A Portfolio által megkérdezett elemzők többsége úgy gondolja, hogy az MNB beleáll a feladatba, és az Inflációs jelentés kommunikációs munícióit is felhasználva kiáll a laza monetáris politika fenntartása mellett.
A helyes cél érdekében tett helyes lépés az MNB mai bejelentése az adósságfékszabályok módosításáról, amit már a piac is várt. Senkinek nem érdeke ma Magyarországon, hogy a kamatkörnyezet nagyobb emelkedése előtt talán csak egy-két évvel az egykori devizahitelekéhez fogható törlesztőrészlet-emelkedésnek tegye ki háztartások százezreit - és ezt jó, ha a már létező szabályok is lekövetik. A módosításnak azonban a "magyar családok megvédése" mellett érdemi mellékhatásai is lehetnek, amelyek már nem minden körülmények között lesznek pozitívak.
Makroadatokban nem fogunk dúskálni a héten, de a jegybankokra továbbra is érdemes lesz figyelni. Nekünk persze az MNB keddi döntése lesz a legfontosabb, de a héten jön az EKB szokásos éves nagy konferenciája, a brit jegybankárok pedig a kamatról döntenek.
Tovább tart a magyar bankszektor elmúlt két évben látható lendülete: 160 milliárd forintos adózott eredményt értek el a hitelintézetek az első negyedévben, ami valamivel alacsonyabb az egy évvel korábbinál, de még mindig 15%-os tőkearányos megtérülést (ROE) eredményezett egy év alatt. Még mindig sokat javítottak a képen a céltartalék-visszaírások.
Piaczárást követően tette közzé rendkívüli tájékoztatását a Waberer's arról, hogy a jegybanktól figyelmeztetést kapott, amiért nem tett eleget határidőben a rendszeres tájékoztatási kötelezettségének.
Az innovációk, köztük a pénzügyi innovációk kiteljesedésének korát éljük, de válság kopogtat a világban, napjainkban azonban az országnak jobbak az alapjai, mint tíz éve, erősebb a szövetségi háló, ami segítséget jelenthet a válság tüneteinek leküzdésében - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke csütörtökön Budapesten, a jegybank konferenciáján.
Napok óta rossz a hangulat a részvénypiacokon.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
A közel-keleti konfliktus nem tett jót a hangulatnak.
Megállapodást kötött a BMW és a Lufthansa.
Hírfolyamunk a közel-keleti konfliktusról.
A magyarok fejében az él, hogy Románia fejletlenebb ország, de ez már nincs így.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
